Az élő ember tárgyakhoz kötődik, de szelleme ezektől sokkal messzebbre szárnyal, alighanem olyan dimenzióba, ahol az élő lélek „forrása” ered – ezt a megállapítást vonhatjuk le összegzés képen  Gyüre Lajos költő őszinte önvallomásaiból, – melyek a Rovás Akadémián megtartott legújabb verseskötetének bemutatója alkalmából – élő szóban hangzottak el tőle.

Legújabb kötete, melyet Maradék címen a dunaszerdahelyi Vámbéry Polgári Társulás adott ki, nyolc részre tagolva Gyüre Lajos ötvenhárom új versét tartalmazza. Ez a lírai kötet a címe ellenére remélhetőleg még nem a szerző összegző, elköszönő könyve az olvasóitól, hiszen a 85 esztendős alkotó ezekben a versekben is bizonyítja, hogy nem csak annak a világnak a letűnése foglalkoztatja, ami ung-vidéki gyerekkorát meghatározta, hanem  az a valóság is, ami manapság  Európa egére egyre komorabb felhőket sodor, és elementáris változásokat idézhet elő az alatta élőkben, a magyarság sorsában is.

Gyure Lajos

Minden embernek feladata van az életben – vallja Gyüre Lajos. Amint közönségének elmondta, az ő életében is voltak kísértések. A hagyományok szerint neki, a mokcsakerészi fiúnak is földművelőnek kellett volna lennie, de mégis kazánkovácsként indult az élete, a kassai Poledniak vasgyárban, minekután a kassai Felsőipari Technikumban már leérettségizett.  Az első nagy kihívás akkor történt, amikor választania kellett, hogy kimegy-e a gyár technikusaként Egyiptomba dolgozni, vagy inkább engedd annak a vonzalmának, ami a pedagógiai pálya felé húzta.  Ennek engedett, és a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar-történelem szakos tanári oklevelet. A katedrán 42 évet töltött el és 25 éve már nyugdíjas. De számára nem csak a pedagógia volt meghatározó. A Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság kulturális osztályának magyar szakelőadója, és a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadának művészeti vezetője, illetve dramaturgja is volt. Nincs módunkban itt most minden tevékenységét felsorolni, de az közismert hogy költőként, íróként, színműíróként és irodalomtörténészként is jelen van a felvidéki magyarság életében. Az Ady Endre által elkezdett, majd Illyés Gyula,  Nagy László és a minap eltemetett Csoóri Sándor által képviselt költői eszményt tartja magáénak Gyüre Lajos is – tehát az úgynevezett népi írókét.  Nem tagadja, hogy a költészetével ő meg akarja érinteni az olvasóit, mert az ebbe a kategóriába tartozó Móricz Zsigmonddal is együtt vallja:“ Minden ember annyit ér, ahány ember lelkében él.“

Gyüre Lajos Maradék című új kötetének bemutatóját a Kassai Polgári Klub szervezte. A kötetből Varga Lívia, a Thália Színház színművésznője olvasott fel verseket.   Szaszák Gy