Első alkalommal került megrendezésre Kassán a Színházi és Filmes Napközis Alkotótábor, ahol a kisdiákok bepillantást nyerhettek a színházi és filmes világ kulisszatitkaiba, valamint alkotó műhelymunka keretében sokrétűen fejleszthették  képességeiket. A tábor megálmodója és vezetője Varga Anikó színművész volt, akit sem a magyar, sem a szlovák közönségnek nem kell bemutatni. Varga Anikó neve garancia volt a szülőknek arra, hogy a gyerekek komoly szakmai tudással és élménnyel gazdagodnak az egyhetes munka folyamán. Nem csoda, hogy a tábor mindkét augusztusi turnusa rövid időn belül megtelt.

Az alkotótábornak a Thália Színház Márai Stúdiója adott otthont, ahol harmincöt 7-13 éves gyerekkel magyar és szlovák csoportban folyt a munka. A tábor nemzetközinek is mondható, hiszen a gyerekek Budapesttől Prágáig érkeztek. A művésznőt a színházi munkában Pásztor Tibor színművész, a filmes foglalkozásokon pedig ifj. Szaszák György filmproducer és Tóth Károly színművész segítették.

Az első nap ismerkedési-, csapatépítő- és bizalomjátékokkal indult. Ezt követően a táborozók megismerkedtek a feldolgozandó témával, ami nem volt más, mint William Shakespeare egyik legismertebb tragédiája, a Lear király.

A művésznő elmondta, hogy azért választotta ezt a darabot, mert Shakespeare drámájában szinte az első perctől észlelhető a meseszerűség, és a történet gerince is nagyban hasonlít „ A só” című népmeséhez, amit minden gyerek ismer. A két történet között feltűnően sok ponton van összefonódás, és több karakter is megegyezik. A tábori munka folyamán a dráma egy-egy kiragadott epizódját dolgozták fel, amit a gyerekek saját elképzelésük szerint alakíthattak, átírhattak, sőt a párbeszédek írásánál, és természetesen megfelelő szakmai irányítással a jelmez és a díszlet készítésénél is a saját fantáziájukra hagyatkozhattak. Itt mindenki szót kaphatott, mindenki elmondhatta saját ötleteit, és mindenki megvalósíthatta önmagát. Az sem elhanyagolható, hogy a nebulók egyben játékosan megismerkedtek a világirodalom egyik kiemelkedő remekművével.

A foglalkozások további részében egyöntetűen megegyeztek, hogy Shakespeare ide, Shakespeare oda, ez a történet bizony nem fog tragédiába fulladni, hanem természetesen happy enddel végződik. Ezután vérmérsékletükhöz megfelelően kiválasztották a szerepeket, esetleg új szereplőket találtak ki, és indulhatott is a színházi műhelymunka.

Izgalmasnak ígérkeztek a filmes foglalkozások is, amelyek során a gyerekek megismerkedhettek a filmezés világával. Szaszák György és Tóth Károly az első találkozáson rövid filmtechnikai bemutatót tartott, a fényparktól kezdve a zöldhátteres technológiáig mindent megmutattak. Táborozóink megtanultak dolgozni a derítőlappal, vidám, és horrorisztikus fénykompozíciókat készítettek. Filmeztek stúdióban és terepen egyaránt, valamint az ún. „greenbox” (zöld háttér) forgatásaikhoz saját maguk rajzolták meg hátterüket. Lassított csatajelenet, őskori disco…, többek között ilyen filmetűdök készültek ezeken a jókedvet, ügyességet és kreativitást sem nélkülöző foglalkozásokon.

A második naptól a színházi és filmes tréningeken a csoportok keményen dolgoztak a feladataikon, melyeknek során belekóstoltak a világot jelentő deszkák hangulatába és sokszínűségébe. Beszédtechnikát tanultak, plakátot, hátteret és jelmezt terveztek, mozgásfejlesztési gyakorlatokon vettek részt, de még a díszletet és a jelmezeket is maguk készítették.

A “premier” (mivel ilyen is volt, az egyhetes tábor eredményének bemutatása) előtti délutánon Anikó meglepetéssel szolgált. Kikapcsolódásként  meginvitálta a táborba Jozef Kačmarčík kutatót, a Szlovák Tudományos Akadémia tagját, aki látványos fizikai kísérleteivel nyűgözte le a társaságot.

A hét a kemény munka, alkotás, koncentráció, de a móka, a játék és egy picit a tanulás jegyében is zajlott.

Péntek volt a kicsúcsosodás, az „ősbemutató”, egyben a tábor utolsó napja is, amikor már reggeltől lázas készülődésben volt minden és mindenki, izgatottan készültek a délutáni előadásra. Mindenki próbálta a szerepét, a jelmezét és sminkelt. A gyerekek derekasan helytálltak, a siker sem maradt el.

Ez alatt a hét alatt összekovácsolódott a társaság, az egymást segítő munka meghozta gyümölcsét. Mind a magyar, mind a szlovák csoport bemutatója, amelyek filmes elemekkel voltak átszőve, remekül sikerült, nagy sikert aratott.

A bemutatót követő kisebb fogadáson a gyerekek és a szülők is kifejezték hálájukat Varga Anikónak és szakmailag felkészült csapatának nem elsősorban a hasznosan eltöltött hétért, hanem az emberi hozzáállásukért, a gyerekek iránti szeretetükért, valamint a színház, és egyéb művészetek iránti érdeklődésük felkeltéséért.

Tóth Mónika
/fotók: Thália/