A kassai Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapiskola legkisebbjeinek – az elsősöknek és a másodikosoknak a viszonylag enyhe időjárás ellenére téli örömökben volt részük. Március 10-15 között ugyanis korcsolyatanfolyamon vettek részt a Steel Aréna jégpályáján. A hét kemény edzéssel, de szórakoztatóan telt köszönhetően elsősorban a kitűnő edzőknek, akik minden napra ki tudtak találni valami érdekeset a gyerekeknek. A nebulók többségének még soha nem volt korcsolya a lábán, ezért az első bevonulás a jégre elég viccesre sikerült, négykézláb csúszma-mászva, bukdácsolva kezdték az ismerkedést a jéggel. Az edzők a gyerekeket tapasztalataik és adottságaik szerint négy csoportra osztották és elkezdődött maga az oktatás. Kemény munkával teli, de csodálatos öt nap telt el, aminek során minden gyerek elsajátította, illetve továbbfejlesztette a korcsolyatudását. Volt sok móka, kacagás, kisebb és nagyobb esések, de a végére szinte kivétel nélkül mindenki önállóan hasította a jeget. Ennek elismeréséül a tanfolyam végén mindenki kapott oklevelet, emlékérmet és egy kis ajándékcsomagot annak reményében, hogy ők lesznek a legendás hírű kassai jeges sportok, főleg a jégkorongozók új generációja.
A kassai magyar oktatási intézmények optimalizációja kapcsán számos félreértés és téves információ terjedt el az elmúlt időszakban. A helyzet tisztázása érdekében közöljük a Kassai Ipari Szakközépiskola igazgatójának és tanári karának hivatalos állásfoglalását, amely részletesen bemutatja az optimalizáció okait, a lehetséges következményeket, valamint a javasolt megoldásokat.
A közlemény célja, hogy hiteles információkkal szolgáljon a szülők, diákok és a magyar közösség számára, segítve ezzel a helyzet felelős megértését és a konstruktív párbeszéd kialakítását.
Az elmúlt időszakban számos félrevezető információ és tévhit terjedt a kassai magyar oktatási intézmények jövőjével kapcsolatban. Ez a videó azért készült, hogy egyértelművé tegye a tényeket és rávilágítson arra, hogy milyen valós okai és következményei vannak az iskolák optimalizációjának.
Miért van szükség átalakításra?
Hogyan érinti ez a kassai magyar közösséget?
Milyen félreértések keringenek az iskolák jövőjéről?
Mi a valódi helyzet az alapiskola elcsatolásával és az épületek sorsával kapcsolatban?
Milyen előnyei lehetnek egy nagyobb iskolaközpont létrehozásának?
PaedDr. Rigó Gyula , PhD. A Szakkay József Műszaki és Közgazdasági Szakközépiskola igazgatójának közleménye:
Tisztelt hölgyeim, uraim, kedves szülők, diákok, magyar közösség!
Az utolsó hónapokban rengeteg tévhit, valótlan és hamis állítás, rágalmazás és hazugság kering a kassai magyar oktatási intézmények optimalizációjával kapcsolatosan. Sokan kértek, hogy szólaljak meg az üggyel kapcsolatosan a tisztánlátás véget. Most ezt megteszem.
Az optimalizáció oka
Az optimalizáció kérdése évek óta terítéken van, de mivel egy nagyon kényes téma, és az eddig ismert iskolahálózatot átalakítja, ezért csak 2024 elején jelentette be az oktatási miniszter, hogy ez a folyamat elkezdődik, és több fázisban fog megvalósulni nagy iskolaközpontokat létrehozva. A jelenlegi szlovákiai iskolahálózat az 1980-90—es évek gyermeklétszámaira készült, csakhogy azóta a diákok létszáma drasztikus mértékben csökkent, és megfeleződött, néhány helyen már harmadolódott, így a Szlovákiában található kb. 800 középiskola számát minimálisan a felére csökkentik. A magyar alapiskolákat és középiskolákat ez a probléma még súlyosabban érinti, mert nagyon sok magyar kisgyereket szlovák tanításí nyelvű alapiskolába íratnak a szülők, illetve nagyon sok alapiskolánkban magas a roma diákok létszáma, akik nem jutnak el középiskolába, vagy ha ez megtörténik, általában a legközelebbi középiskola 3 éves nem érettségiző szakmáját választják továbbtanulásként. Tavaly közel 1000 roma diák esett ki a magyar középiskolai továbbtanulásból, és ennek a két harmada Besztercebánya és Kassa megyét érintette. A harmadik probléma, hogy nagyon sok magyar alapiskolás diák a középiskolai tanulmányait Magyarországon folytatja, így a magyar közösségünk még inkább apad, és a középiskolába még kevesebb magyar diák kerül. A magyarul érettségiző diákok száma 16 év alatt a felére csökkent, tavaly Szlovákiában már csak 1342-en érettségiztek magyarul. Önök szerint hányan lesznek 10 év múlva?
Mikor tudtuk meg, hogy gondban lehetünk
Mind a két iskola a Kassa megyei optimalizáció tervével először a 2024-es júniusi igazgatói gyűlésen szembesült, ezen a gyűlésen Partila államtitkár is jelent volt, ahol közölték, hogy Kassa megye mely iskoláit fogja érinteni az optimalizáció. Ekkor a két kassai magyar iskolát nem említették. AZ Iparinak 2024 novemberben jelentette néhány magyar képviselő, hogy gondba kerülhetünk, mert az optimalizáció első körében nem vagyunk benne, de a kislétszám miatt jövőre nem biztosított a felvehető elsősök létszáma, vagy megtörténhet a szlovák iskolához való kapcsolás. Természetesen igazgatóként erre reagálnom kellett. A kommunikáció felvétele nehézkes a másik iskolával ebben a kérdésben, megpróbáltam mediátorokat keresni, akik közvetítenék a két iskola között, de sajnos senki nem volt hajlandó vállalni ezt a szerepet. Utána eljött a téli szünet, januárban össze akartunk hívni egy iskolatanácsot, ahova a Márai alapiskola és gimnázium iskolatanácsából is meg akartunk hívni tagokat, hogy ők közvetítsenek a témában, és másnapra tárgyalásra hívattak be a megyére, amit a mi nyakunkba varrtak, pedig, ahogyan a másik iskola, így mi is előtte nap tudtuk ezt meg. Itt arról született döntés, hogy a február megyei gyűlésen nem fognak szavazni a két iskola optimalizációjáról. Ezután találkozott a két iskola vezetősége a gimnáziumban, illetve iskolatanács elnökei és a Márai iskola részéről jelent volt még a szülői szövetség elnöke, ahol mind a két fél elmondta aggályait, észrevételeit. Az álláspontjaink nem közeledtek. Szeretném hangsúlyozni, hogy teljesen hamisak azok állítások, hogy az Ipari 2024 nyarától ezen az optimalizáción dolgozott. 2024 júniusától decemberig egyetlen egyszer voltam a megye épületében 2024. október 7-én, amikor Matúš Brečka projekt menedzser hívatott, ott a supervizorommal egy egyórás megbeszélésen vettünk részt a megpályázott projektunkról. A megye iskolaügyi osztályának vezetője is megerősítette, hogy annyiszor találkozott velem, ahányszor a másik iskola igazgatónőjével, tehát kétszer, illetve még kétszer az igazgatói gyűléseken, amin természetesen az igazgatóknak kötelező részt venni. Tehát minden egyes információ valótlan azzal kapcsolatosan, hogy mi november előtt tudtunk volna erről a problémáról, és egyáltalán elkezdtük volna oldani.
Az alapiskola elcsatolása – megcáfolás
A következő valótlan információ az iskolák optimalizációjával kapcsolatban az alapiskola elvétele. Ez talán a legnagyobb abszurditás, ami megjelenik a hamis információk között. Az iskolaügyi osztály vezetője már számtalanszor elmondta, hogy ez teljesen kizárt, hisz akkor nem is lehetne létrehozni iskolaközpontot. 120 gimnazistával és 150 iparistával nem létezhetne iskolaközpont.
Az épület elvétele – megcáfolás
A következő visszatérő probléma az épületek kérdése. Természetesen mind a két iskolának nagyon fontos az épülete (teljesen egyetértünk ebben), a közös januári gyűlésen az oktatásügyi osztály vezetője közölte, hogy a közös igazgatás alatt mindenki megtarthatja az épületét, ezt most is hangsúlyozta a március 6-i munkamegbeszélésen, és felszólította a másik iskolát, hogy ne terjessze az ellenkezőjét. Az alapiskola és gimnázium maradna a saját épületében, az iparista gyerekek is a saját épületükben. Tehát a két iskola diákjai nem is találkoznának az iskolaév alatt.
A kétszázas létszámhatár – megmagyarázása
A kétszázas határ problémája. Az iskolaügyi osztály vezetője részt vett SK8-ak, a 8 megye egyesületének a tárgyalásán, ahol hangsúlyozta, hogy az ott felszólaló miniszter ezt a számot említi. A magyar képviselők is hangsúlyozzák, hogy ez a számhatár lesz figyelembe véve. Ez a szám nincs kőbe vésve, lehet ettől magasabb, kisebb, de minden első körös optimalizációnál ehhez a számhatárhoz igazodnak. A másik iskola vezetősége hangsúlyozza, hogy „papíron” nem létezik a 200 létszámú vagy az alatti iskolák összekapcsolásának szükségszerűsége, illetve az a lehetőség, hogy nem vehetnének fel a következő iskolaévben új elsősöket. Ravasz Ábel (miniszteri tanácsadó) válaszára hivatkoznának, hogy ilyen létszámú meghatározás nem létezik. Ez igaz, a probléma viszont az, hogy Ravasz úr válasza nem törvény, nem rendelet, és a döntést átengedi a megyéknek, akik arra törekednek, hogy az ilyen létszámú iskolák összekapcsolódjanak nagyobb létszámú iskolákkal, hogy a pótfinanszírozás elkerülhető legyen. Itt megemlíteném, nemcsak mi, hanem a másik iskola is pótfinanszírozásra szorul. Ha ez a szám nem lenne az optimalizáció első körben figyelembe véve, akkor a mostani első körben miért kapcsoltak össze 16 középiskolát és 3 iskolai intézményt csak Kassa Megyében? Minden összekapcsolt középiskola számára hivatkozási alap lehetne Ravasz Ábel válasza, hogy ezt ne tegyék, de ez a válasz sajnos ezt nem tudja megoldani.
A felvehető elsősök kvótája – magyarázat, cáfolat
Az úgynevezett felvehető elsősök „kvótájának” problematikája: a következő évtől a minisztérium határozza meg ezeket a kvótákat, amiket a megyék kiegészíthetnek, módosíthatnak, de Önök szerint minden középiskolának, akik nem voltak hajlandóak összekapcsolódni, a megyék ezt meg fogják tenni úgy, hogy a következő évben is pótfinanszírozásra fognak szorulni? Elárulom, hogy nem, ha pedig jövőre még esetleg néhány iskolával kivételt is tennének, akkor meddig fog ez kitartani, egy évig, két évig? Ha megváltozik a megyei képviselők összetétele a következő önkormányzati 2026-os választáson, és esetleg nem lesz ilyen kedvező a magyar képviselők száma, ki fog kiállni a magyarokért? Semmi garancia nincs, hogy a kvóták biztosítva lesznek.
Színvonallal kapcsolatos félelmek – magyarázat, cáfolat
Színvonal kérdései. A márais szülők félnek, hogy csökkenhet a színvonal. A gimnázium egy kiváló, magas színvonalú iskola. Én is a gimnáziumban végeztem 2004-ben (ezért akik a képességeimet becsmérlik a másik oldalon, valótlanókat hazudnak rólam, rágalmaznak, elgondolkozhatnak, hogy ezt egy saját volt tanulójukkal teszik). A gimi nagyszerű eredményekkel rendelkezik, az énekkar, a színjátszókör, versenyeken való részvétel mind megsüvegelendő és elismerésre méltó dolog. De az Ipari a magyar nyelven (is) oktató szakközépiskolák között mindig a legjobb helyen szerepel Kassa megyében. Rengeteg projektbe kapcsolódunk be, Az Erasmus+-ba, minden éven külföldi szakképzésekre járnak a diákok Olaszországba, Csehországba, Ausztriába, Magyarországra, bekapcsolódtunk a Vetwork projektbe, Interreg projektbe, Interskill projektbe, aminek köszönhetően egy programozható robotkarral, lézervágóval és -gravírozóval, sebességváltó oktatási eszközzel, síkbeli rácstartóval gazdagodott az iskola, most a Szlovákia 2021-27 projektben veszünk részt, aminek köszönhetően 3 új mechatronikai termet alakítunk ki a tervek szerint. Partneri kapcsolatban vagyunk a tornaljai LVD céggel, aki a diákoknak ösztöndíj programot is biztosítanak, a kenyheci Künz vállalattal most akarunk partneri kapcsolatot lialakítani. Nem vagyunk az Ineko 4. helyén, nem is leszünk, mert a 700-800-as létszámú szakközépiskolákkal gépparkban, lehetőségben most nem tudjuk felvenni a versenyt. Ahhoz, hogy új szakokat tudjunk nyitni, több diákra van szükségünk, amit csak egy magyar iskolaközpont tud biztosítani. Mi a diákok zömét a munkaerőpiac azonnali belépésére készítjük fel, de tanulóink 35 százaléka egyetemet végez, nem feledve azt, hogy már 14000 ezer magyar érettségizőt adtunk ennek az országnak köztük több ezer kiváló mérnökkel. Az iskolaügyi osztály vezetője azt is hangsúlyozta a március 6-ai tárgyaláson, hogy az Ineko eredményeit továbbra is külön-külön fogják mérni és értékelni iskolatípusok szerint egy iskolaközponton belül is, tehát külön az alapiskoláét, külön a gimnáziumét és külön a szakközépiskoláét.
A diákok bevonása és manipulálása az optimalizációban – nem támogatjuk
Az Ipari tanárai, az iskolánkban tanuló diákok szülei nem tartják helyénvalónak, hogy a tanulókat– akik életkoruknál és tapasztalatuknál fogva nincsenek felkészülve ilyen bonyolult döntések kezelésére – aktív szereplőként bevonják ezekbe a folyamatokba. A megye iskolaügyi osztálya, mi is kértük az érintetteket vegyék ezt figyelembe. Sajnos a másik iskola ezt a kérést továbbra is ignorálja.
Előnyök egy nagy iskolaközponttal
Az iskolaközpont előnyei: az egyesítéssel egy 530-as létszámú iskolaközpont jön létre, ezzel sokkal nagyobb lehetőségek nyílnak meg az iskola előtt. Egy nagyobb, változatosabb képzési kínálattal rendelkező iskolaközpont sokkal vonzóbb a helyi, kassai és a Besztercebánya és Kassa megye családok és diákjai számára. Az iskolaközpont kínálata révén a diákok szélesebb körből választhatnak karrierútvonalakat. Az egyesített iskola nagyobb diáklétszámmal indulhat pályázatokon, ami növelheti az elnyerhető forrásokat. Megaiskolákra fogják kiírni a pályázatokat, csak ezek az intézmények fogják tudni továbbfejlesztésre felhasználni az anyagi forrásokat. Egy összevont iskola jobban tud alkalmazkodni a diákok létszámának és az igényeinek változásaihoz. Garantált a kollégiumunk megtartása egy iskolaközponttal, a két iskola diákjainak elszállásolása biztonságban lenne továbbra is. Az egyesített tanári gárda sokkal sokszínűbbé válik, amely elősegíti az oktatás színvonalának növelését.Szélesebb tantárgyi, szakköri kínálatot biztosít az iskolaközpont: lehetővé teheti, hogy többféle tantárgyat vagy szakterületet kínáljon az egyesített iskola tanulóinak számára.
Március 6.-ai találkozó
A március 6-i találkozón bemutatásra került az összevont iskolák tervezete. Az iskola neve Márai Sándor Iskolaközpont lenne. Tehát lemondtunk a nevünkről a megegyezés érdekében. Az iskolánkban van 3 éves felsőfokú szakképzés is szlovák nyelven, ami miatt nem szerepelhet a magyar tanításí nyelvű szókapcsolat a nevében, de megtesszük azt is, hogy kérvényezni fogjuk a magyar nyelvű képzési lehetőséget, és így a névben szerepelhet majd a magyar nyelvű képzés is. A felsőfokú szakképzés lehetőségét kár lenne törölni, mivel az új iskolatörvény értelmében egyenlő lesz a bakalaureatusi fokozattal. Ezt a tényt megerősítette az iskolaügyi osztály vezetője is. A képviselők úgy döntöttek, hogyha március 25-ig sikerül az oktatásügyi minisztériumból nyilatkozatot kérni a miniszter aláírásával arról, hogy jövő iskolaévre mind a két kassai iskola megkapja a felvehető elsősök számát biztosító „kvótákat” és kap egy év haladékot, akkor jövőre szavaznának az egyesítésről, ha nem, akkor most április 28-án.
Szükséges megtalálni az együttműködést
Szeretném kijelenteni, hogy mi sem szeretnénk mást, mint megoldást találni a teljes magyar nyelvű oktatás fennmaradására és zavartalan folytatására Kassán. A két kassai magyar iskola összevonásának kérdése komoly téma és döntés, amely mindkét intézmény hosszú távú jövőjét érinti. A magyar közösségnek ebben a helyzetben az összefogás és az együttműködés lenne a fontos. Ahelyett, hogy sokan állandóan bizonytalanságot és megosztottságot keltenek, manipululják a közöséget, sértő, bántó, személyeskedő üzeneteket terjesztenek a közösségi oldalakon, pont az ellenkezőjére volna szükség, minden érintettnek felelősen és konstruktívan kellene a kérdéshez állnia. Az egymás iránti tisztelet és a közös érdekek szem előtt tartása egyszerűen nélkülözhetetlen ahhoz, hogy olyan döntés szülessen, amely hosszú távon szolgálja a kassai magyar oktatás érdekeit. Egy bizonyos szint felett nem lenne szabad egy bizonyos szint alá süllyedni. Ezért elengedhetetlen, hogy mind a két kassai iskola tagjai, és főleg a magyar megyei képviselők, akiknek a kezében van a döntés a jövőnkről, felelős hozzáállással, nyitottsággal és jó szándékkal álljanak a kérdéshez, ne a félelem vagy az ellenségeskedés vezérelje őket és minket. Elfogadásra és békességre van szükségünk, mert enélkül búcsút inthetünk a hosszú távú magyar oktatásnak.
Demko András nagyidai mesemondó látogatott el a kassai Márai kisdiákjaihoz. „Bandi bácsi“ Benedek Elek „A papucsszaggató királykisasszonyok“című meséjét adta elő a legkisebbeknek interaktív módon. A cselekmény a lelkes közönség segítségével kerekedett, ahol a gyerekek ténylegesen is beléphettek a mese világába és maguk is aktív szereplői voltak az előadásnak. A király annak ígéri leányát és fele királyságát, aki nyitjára jön annak, hogy leányai milyen módon szaggatják el minden éjszaka a cipőjüket. Egy juhászlegény vállalkozik bűvös eszközök segítségével a rejtély kiderítésére. Végül sikerült kiállni az összes próbát és megoldani a rejtélyt. A mese folyamán a lelkes közönség számos mozgásos tevékenységbe bekapcsolódott: varázskenőccsel kenegették minden porcikájukat, bolyongtak a sűrű rengetegben, táncra perdültek, sőt többen a bátor juhászlegény bőrébe is belebújtak. Az interaktív foglalkozás során megtanulhatják, milyen fontos érték az ember életében az önzetlenség, a bátorság és a segítségnyújtás. A tréfás előadás mindenkit magával ragadott. Jó volt látni a játék örömébe belefeledkező gyermekeket. Tóth Mónika
„ A magyar nyelv – azt hiszem meggyőztelek Barátom – külön-leges-legszebb nyelv kerek e nagy világon!“ /Bence Imre /
2025. március 4 – én Kassán, a Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapiskolában megrendezésre került a Szép Magyar Beszéd kerületi fordulója. A versenyen a nagykaposi, a királyhelmeci, a szepsi, a buzitai, a rozsnyói, a perbenyiki, a bolyi, a vajáni és a kassai diákok mérték össze tudásukat. A versenyzőket Csurkó Éva, az intézmény igazgatója köszöntötte, majd Ádám Anikó, a verseny koordinátora és főszervezője kifejtette a szép magyar beszéd ápolásának és az értő olvasási készség fejlesztésésének fontosságát. Majd ismertette a verseny szabályait és feladatait. Négy kategóriában zajlott a megmérettetés, ahol a versenyzők egy begyakorolt, majd egy ismeretlen szöveget olvastak fel, s végül fogalmazást kellett írniuk adott témákra, s azt élvezhetően elő kellett adniuk Az első kategóriában az alsó tagozat negyedikesei és ötödikesei, a második kategóriában a felső tagozat 6-9. évfolyam-, a harmadik kategóriában a gimnáziumok és a negyedik kategóriában a szakközépiskolák diákjai versenyeztek. I. II. kategória a zsűri tagjai: Nagy Gabriella, Pankovics Andrea, Bodon Andrea tanárnők II. IV. kategória a zsűri tagjai: Kása Tímea, Zajdek Andrea, Sirilo Eszter tanárnők
Helyezettek: I. kategória: 1.Szeghy Benedek, Márai Sándor MTNY Gimnázium és Alapiskola, Kassa 2. Fuksz Bíborka, Erdélyi János Alapiskola, Nagykapos 3. Leczo Sára Zoé, Helmeczy Mihály Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola, Királyhelmec
II.kategória: 1.Kaszonyi Kristóf, Református Egyházi Alapiskola Vaján 2.Pekárik Emília, Helmeczy Mihály Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola, Királyhelmec 3.Rosenfelder Liliana, Márai Sándor MTNY Gimnázium és Alapiskola, Kassa
III. kategória:
1.Kozmann Krisztina, Márai Sándor MTNY Gimnázium és Alapiskola, Kassa 2. Tóth András, Gimnázium Nagykapos 3. Parti Zsófia, Márai Sándor MTNY Gimnázium és Alapiskola, Kassa
IV. kategória: /megosztott 3. hely/ 3. Papp Eszter, Agrártechnikai és Gasztronómiai Szolgáltatási Szakközépiskola, Perbenyik 3. Košláb Lea, Műszaki Szakok és Mesterségek Szakközépiskola, Királyhelmec 3. Rácz Regina, Műszaki Szakok és Mesterségek Szakközépiskola, Királyhelmec
Gratulálunk a nyerteseknek és sok sikert kívánunk az országos megmérettetésre, amely április 9-11-én lesz Kassán. Tóth Mónika
A farsang, a tél búcsúztatása és a tavasz köszöntése mindig izgalmas időszak, különösen a gyerekek számára. Idén Kassán, a Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapiskola alsó tagozatán február 28-án került sor a várva-várt farsangi mulatságra. A gyerekek már hetek óta izgatottan készülődtek a maszkabálra , hiszen itt mindenki megmuthatta kreativitását és egyedi jelmezét. Farsangi díszbe öltözött az előcsarnok, az osztálytermek és a tornaterem is, ahova a gyereksereg farsangi dalokat énekelve vonult be. Hagyományosan a legkisebbek nyitották a felvonulást, majd az egyes osztályok egymást váltva léptek a színre. Az idén is rendkívüli kreativitásról tettek tanúbizonyságot a jelmezek kitalálói és megalkotói. Megelevenedtek a mesék szereplői, a rajzfilmfigurák, az erdei állatkák, a félelmetes vámpírok, csontvázak, kalózok a rubikkocka, a cserepes virág. Majd egy a forgatagos közös tánc következett: „ A pozsonyi sétatéren“ melódiájára. A mulatságot Csurkó Éva igazgatónő nyitotta meg, köszöntve a kisdiákokat és a pedagógusokat. Utána kezdődhetett is a bálozás. Több osztály is készült látványos produkcióval. Először a negyedikes lányok kápráztatták el a közönséget szalagos táncukkal, később a harmadikos lányok is táncos koreográfiát adtak elő. A karnevált számos mókás játék színesítette, amely nemcsak a szórakozást szolgálta, hanem az együttműködés és a csapatmunka fontosságát is kiemelte. A mulatság csúcspontja az elmaradhatatlan macarena, a kacsatánc, a vonatozás a limbó-hintózás és természetesen a cukoreső volt. A tombola is színesítette a programot számos izgalmas nyereménnyel, amelyeket a gyerekek izgatottan vártak. Természetesen az eszem-iszom sem maradhatott el, hiszen ez is az ünnep jellegzetessége. Kassán ezen a délutánon minden kisiskolás szép és emlékezetes élményekkel tért haza. Köszönjük szépen a szülőknek a támogatást, a süteményeket és a frissítőket. Reméljük, hogy sikerült elűznünk a telet és sok tavaszi program következhet ezután. S jövőre is majd jön a farsang, áll a bál!!! Tóth Mónika
A Szép Magyar Beszéd kassai és kassa-vidéki járási fordulója február 11-én került megrendezésre Szepsiben a Multifunkciós Gyermek és Ifjúsági Központ szervezésében. A versenynek az Északi utcai Általános Iskola adott otthont. Először Sylvia Strámová, a multifunkciós központ igazgatója és egyben a verseny koordinátora köszöntötte a versenyzőket, majd a zsűri elnöke, Szitás Erika ismertette a versenyszabályokat. A versenyzők először egy begyakorolt, majd egy ismeretlen szöveget olvastak fel, s végül fogalmazást kellett írniuk adott témákra, s azt élvezhetően elő kellett adniuk. A verseny két kategóriában zajlott. Az I. kategóriában az alapiskolák 4-5. osztályos, a II. kategóriában pedig a 6-9. évfolyam tanulói mérték össze tudásukat a buzitai, a szepsi Boldog Salkaházi Sára Iskolaközpont és a kassai Márai Sándor MTNy Gimnázium és Alapiskolából. A Márai továbbjutói a kerületi fordulóba: I. kategória: Szeghy Benedek – 1. hely, Schreiber Noémi 3. hely /Felkészítő tanár Pollag Szilvia/ II. kategória: Rosenfelder Lilianna 3. hely /Felkészíti tanár Ádám Anikó/ Gratulálunk a győzteseknek! Tóth Mónika
Szőlőske, ez a festői település a Tokaj-Hegyalja szívében, igazi gyöngyszem a bor és gasztronómia kedvelőinek. A Bodrog folyó közelségében fekvő falu nemcsak világhírű borairól ismert, hanem természeti és kulturális értékeiről is. Íme tizenkét érdekesség, amit érdemes tudni Szőlőskéről:
1. Elektromos biciklivel a legjobb felfedezni
Ahogy Takáč Mihály, a falu polgármestere megfogalmazta: „Szőlőske legjobban kerékpárral fedezhető fel.” A községi hivatal előtt bérelhető elektromos biciklik lehetőséget biztosítanak a látogatóknak, hogy kényelmesen bejárják a környező településeket, köztük Sátoraljaújhelyet és Zemplént. Az elektromos rásegítésnek köszönhetően könnyedén lehet közlekedni a dombos vidékeken is, így bárki számára ideális választás a falu felfedezéséhez.
2. Szent Hubertusz-kápolna és a vadászati hagyományok
Szőlőske határában egy különleges látnivaló, a Szent Hubertusz-kápolna is megtalálható, amelyet Szaniszló János vadászgazda saját családi ajándékként épített. „Ezt a kápolnát 60. születésnapomra kaptam ajándékba” – meséli. A kápolna mellett egy vadaskert is található, ahol élőhelyet biztosítanak a helyi vadvilágnak.
3. Hatfai tábor – egykori úttörőtábor
A Hatfai tábor egykor úttörőtáborként szolgált, majd a Bodrog Erdei Állami Gazdaság tulajdonába került. 2006 óta a görögkatolikus egyház erdei iskolává alakította, ahol 120 gyermeknek biztosítanak oktatási lehetőséget.
4. Az Aranyfürt Borászat és a tokaji bor csodája
A falu határában terül el az Aranyfürt Borászat, ahol a borok mesteri készítése több évtizedes hagyományra tekint vissza. Nagy Attila borász szerint: „A tokaji bor maga a csoda, a természet és a tradíció találkozása.” Itt található az egyik legszebb borarchívum, amely a térség legjobb borait őrzi. Az Aranyfürt Borászatban megkóstolhatók a hagyományos tokaji borfajták, köztük a Furmint, Hárslevelű és Sárgamuskotály. Emellett az aszúk széles skálája is elérhető, így a három-, négy-, öt- és hatputtonyos aszúk, valamint különleges eszenciák is megízlelhetők a pincészetben.
5. Filagória kilátó – lélegzetelállító panoráma
A filagória, amely egy elfeledett katonai lőállás helyén épült újra, ma a turisták egyik kedvenc megállóhelye. Innen lenyűgöző panoráma nyílik a falura, a Bodrog partján álló templomokra és a szőlőskertekre.
6. Helyi ízek az Arany Puttony Fogadóban
A falu egyik legismertebb vendéglője az Arany Puttony Fogadó, amelyet Csizmadia Erik és családja vezet. Az itt kapható sertésszűz juhtúrós mártással igazi helyi specialitás. „A panzió 40 fő számára biztosít szállást, az étterem pedig 80 főt tud fogadni.”
7. Az Andrássy-kastély – a múlt öröksége
Szőlőskén található az Andrássy család egykori kastélya, amely az évszázadok során több átépítésen is átesett. A II. világháború után egy ideig iskolaként működött, de az épülethez kötődik Letowsky István botanikus is, aki itt végzett kísérleteket a gyapot-, szezámmag- és ciroktermesztéssel kapcsolatban. A kastély nem szerepel a védett kulturális emlékek listáján, de történelmi jelentősége miatt figyelemre méltó.
8. A Tokaji borvidék gyöngyszeme – a Szent József-kápolna
A kastély területén található Szent József római katolikus kápolna egy nemzeti kulturális emlék. A 18. században barokk stílusban épült, később klasszicista jegyekkel bővült. Eredetileg az arisztokrata családok magánszentélye volt, és a mai napig megőrizte különleges atmoszféráját. A kápolna és a környező borvidék harmóniája tökéletesen tükrözi a régió kulturális és természeti értékeit.
9. Szőlészeti Iskola Pincészete – a borászat múltja és jövője
A Szőlészeti Iskola pincéje több száz éves múltra tekint vissza. „Ez a pince egy vájt pince, amelyet a 16. században kezdtek el használni. A falain nemes penész található, amely biztosítja a borok éréséhez szükséges páratartalmat” – meséli Bodnár Péter pincemester. Hozzátette: „Fontos, hogy a hordóban lévő borokat ne zavarjuk meg, mert az érési folyamatot befolyásolhatja.”
10. A Solymos-tó – a természet szerelmeseinek paradicsoma
Lukáč Erik, a tó tulajdonosa meséli: „A tó közel 13 hektáron terül el, és kiváló lehetőséget biztosít horgászatra, csónakázásra és családi kirándulásokra.” A tó partja már-már mesevilág, ahol a kormoránok, kacsák és gólyák látványa varázslatos.
11. Bodrogi hajózás – a vízen is felfedezhetjük a vidéket
A kirándulás egyik fénypontja a Bodrogon tett hajókirándulás, amely egy igazi ornitológiai élmény is egyben. „Ez a vidék a Tokaji Amazon, ahol a természet érintetlen, és a madarak szabadon repkednek” – meséli Lukáč Denisza, a hajózási vállalkozó.
12. Obszidián-lelőhely – vulkanikus kincs a hegyekben
Kevesen tudják, hogy Szőlőske határában található Szlovákia legnagyobb obszidián vulkanikus üveg lelőhelye. A hegyoldalakon könnyen találhatók kisebb-nagyobb darabok ebből a különleges, fényes fekete kőzetből, amelyet egykor fegyverek és eszközök készítésére használtak.
Screenshot
13. A térség egyetlen border collie versenykutya-edzője
Csorba András a térség egyetlen border collie versenykutya-edzője. Szenvedélye a terelőkutyák kiképzése és versenyeztetése. „A border collie intelligenciája és ösztöne teszi ezt a fajtát kiváló munkakutyává” – mondja.
Szőlőske tehát nemcsak egy bortermelő falu, hanem egy igazi turisztikai kincsesbánya. Látogasson el ide, és fedezze fel a vidék csodáit!
A felvidékről származó Csáji Attila Munkácsi Mihály-díjas képzőművész és fényművész Magyarország Érdemes és Kiváló Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia korábbi alelnöke hosszan tartó, súlyos betegség után életének 86. – évében Budapesten elhunyt.
Mindazok akik tisztelték és szerették február 7.-én Budapesten a Fasori Református Templomban vesznek tőle végső búcsút.
Csáji Attila hamvait szülőhelyén a felvidéki Szepsi temetőjében, a családi sírboltban 2O25. február 8.-án 16 órakor helyezik örök nyugalomra református temetési szertartás keretében.
Csáji Attila Szepsiben látta meg a napvilágot, de gyerekkori világra eszmélésének városa már Kassa volt, ahol családjuk a Kálvária dombon, a Kölcsey utcában hozta létre az otthonukat. Csáji Attila 1948-tól viszont már Budapesten élt és alkotott. Mi itt Kassán is okkal büszkék vagyunk rá, mert a művészettörténészek őt tartják a kortárs magyar képzőművészet egyik megújítójának! Alkotásaival méltán váltott ki európai és amerikai elismerést is. Olyan alkotó volt ő, aki a mondatokkal is tudott bánni. Erről egyszer Kassán a MaJel Rovásközpontban mindazok is meggyőződhettek, akik eljöttek az újabb kötetének a SORS FERDÍTŐ IDŐK valamint a Gyökerek és szárnyak című könyvének a bemutatójára.
Csáji Attila festőművész, grafikus, fényművész, holográfus életútjáról a legfontosabb tudnivalókat most megosztjuk olvasóinkkal:
Kezdeti lírai szürrealisztikus képei után főleg az anyagstruktúrák és a velük kialakított plaszticitás foglalkoztatta (Jelrácsok, Feketék, stb.). A gesztus-festészeten, az assamblage-okon, konceptuális grafikákon keresztül vezetett az útja a koherens lézerfény képi lehetőségeinek kutatásához, de mint fényművész sem hagyott fel a festéssel, s ugyanakkor ezzel parallel, képzőművészeti filmeket rendezett és tanulmányokat írt.
1939-ben született Szepsiben, 1948 óta élt Budapesten. Gyermekkorában egy évet Hollandiában töltött. Ekkortól kezd intenzíven rajzolni tanulni. 1956-ot követően el kellett hagynia Budapestet, Miskolcon érettségizett, majd az Egri Tanárképző Főiskola rajz-tanári szakát végezte el, 1964-ben.
1966-ban egyházi támogatással Rómában töltött néhány hónapot. A hatvanas-hetvenes években a magyar avantgárd egyik fő szervezője (SZÜRENON kiállítás, „R” kiállítás, balatonboglári kápolna tárlatok koncepciójának kialakítója, lengyelországi múzeumok magyar avantgárd kiállítás sorozata, stb.). Nagyon nagymértékben hozzájárult egy olyan friss szellemű művészeti folyamat elindításához, melynek hatása máig tart s az általa szervezett kiállítások ma már művészettörténeti jelentőségűek. A 70-es évek elején többször kap lengyelországi, csehszlovákiai majd franciaországi és hollandiai ösztöndíjakat, meghívásokat művésztelepekre.
A hetvenes évek közepétől a Központi Fizikai Kutató Intézet támogatásával a lézer képi lehetőségeit kutatja, társa a munkában Dr. Kroó Norbert a magyarországi lézerkutatás vezetője. Új képi transzformációs módszert kísérletez ki, az ún. szuperpozíciós módszert. Az eszközrendszert és módszert 1980-ban szabadalmaztatják. Ezután számos európai országból meghívást kap előadásokra és bemutatókra (Koppenhága Bella Center, Finnország – Finnlandia Palota, Stuttgart Messepallas, stb.). 1987-ben Soros ösztöndíjat kap (Boston, New York). A Massachusetts Institute of Technology – CAVS fényművészeti munkássága alapján taggá választja. 1991-ben az Interscience Technology támogatásával a lézer képi lehetőségeit tanulmányozza az Egyesült Államokban. A Leonardo Társaság (Los Angeles) tagja lesz.
A rendszerváltást követően aktív közéleti tevékenységet folytat, részt vesz a magyar művészeti élet átszervezésében. Meghatározó szerepe volt a Szinyei Társaság újjászervezésében, melynek első elnökévé választják. A Művészeti Alap átszervezését követően a MAOE első elnökévé választják, majd a Nemzeti Kulturális Alap Képzőművészeti Szakkuratóriumának lesz az elnöke. Részt vesz az egri Kepes Vizuális Központ létrehozásában, 1993-ban országos fényszimpóziumot szervez interdiszciplináris alapon. 1995-ben a legfontosabb budapesti múzeumok és galériák között videóláncot szervez a közönség friss tájékoztatására és egy következetes archiválási lehetőség kidolgozására. A videólánc 1996-ban megkezdi működését. Ugyanebben az évben létrehozza a Kepes Központ keretében az első Nemzetközi Fényszimpóziont mintegy 70 művész, tudós és kutatómérnök részvételével. A fényszimpóziumok kétévente ismétlődnek Egerben illetve más városokban: 2007, Budapest, a Magyar Művészeti Akadémiával közösen; 2010, Pécs, Művészetek Háza, az Európai Kulturális Főváros program keretében. Létrehozza a „Nemzetközi Fényműhelyt” olyan művészek részvételével mint Michael Bleyenberg (Köln), Carlo Bernardini (Miláno), Bolygó Bálint (London), Bortnyik Éva – Tubák Csaba (Bécs), Haris László (Budapest), Kuchta Klára (Genf), Esa Laurema (Espoo), Antti Maasalo (Lehtimaki), Mattis-Teutch Waldemár (Brassó), Mengyán András (Budapest-Bergen), Seth Riskin (Cambridge). A Nemzetközi Kepes Társaság elnöke. A Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Mintegy 500 kiállításon vett részt, köztük olyan nemzetközileg kiemelkedő tárlatokon mint a Párizsi Modern Művészeti Múzeum ELECTRA 83 című tárlata, melyen azokat az újítókat mutatták be, akiknek az elektromosság művészeti felhasználásában komoly szerepük volt. Részt vett az első művészeti holográfiai világkiállításon, a LICHT-BLICKÉN (egyetlen meghívottként Kelet-Európából). Frankfurtban a német Filmmúzeumban, az MIT-CAVS Egyesült Államokbeli tárlatain. Light and Space, Tallin a Baltikum technikai művészeti bemutatóján, 2000, a fényművészet európai seregszemléin: LUX EUROPEA, Koppenhága, 2002; Ludwig Múzeum „Túl a művészeten”, című tárlatán ; ”Fehér éjszakák”, Falconieri Palota, Róma, 2004; World Science Forum, Budapest, 2007. Több önálló bemutatója volt a Magyar Nemzeti Galériában. A legjelentősebb egyéni tárlata 1988-ban valósult meg a Műcsarnokban.
Munkái számos múzeumban és magángyűjteményben megtalálhatóak, mint például a Magyar Nemzeti Galériában, Szent István Király Múzeumban, a Janus Pannónius Múzeumban, Ludwig Múzeumban, a Kinshani és Szöuli Modern Múzeumban, a Kozawa Gyűjteményben, Tokióban, az MIT gyűjteményben, Cambridge-ben, a Poznani Nemzeti Múzeumban, a Szcecini Múzeumban, a Székely Múzeumban, Sepsiszentgyörgyön, a Brassói Múzeumban, a Kortárs Magyar Galériában, Dunaszerdahelyen, a KOGART gyűjteményben, a Kassai Múzeumban, a Rozsnyói Múzeumban, a Körmendi-Csák kortárs magyar művészeti gyűjteményben és az orvietoi Maitani Galériában, stb.
Kristóf György filmrendező és producer a filmművészet egyik különleges alakja, aki formabontó alkotásaival hívja fel magára a figyelmet. A prágai filmművészeti tanulmányai alatt ismerte fel, hogy a hagyományos filmes eszközök nem elégítik ki a kíváncsiságát. Munkásságában a tánc és a mozgás nyelvét használja, hogy történeteket meséljen el, például a Zenit című dialógus nélküli filmjében.
Kimondóban – Tóth Károly műsorvezető és Kristóf György filmrendező egy izgalmas beszélgetésben osztják meg a Zenit című film kulisszatitkait! A tánc és a mozgás erejét használva a film egy mély társadalmi kérdést feszeget, miközben formabontó filmes eszközökkel mesél el egy különleges történetet. Készülj fel egy művészet és társadalom határait feszegető alkotásra, ami éveken át formálódott!
A Zenit egy olyan mű, amely a mozgás és a tánc erejét hívja segítségül, hogy egy egyszerű, de mély történetet tárjon a nézők elé. György beszél arról, hogy a film elkészítése nemcsak a forgatás idején, hanem éveken keresztül folyt, hiszen a film 6-7 év alatt, a személyes és társadalmi változások tükrében formálódott. A Zenit nem csupán egy táncos film, hanem egy mély, érvényes társadalmi témát boncolgat, amely minden korosztály számára tanulságos lehet. A film fogadtatása vegyes volt, hiszen a kísérleti jellegű alkotás a hagyományos filmipari elvárásokkal ellentétben a politikai és társadalmi félelmeket is előhívhatja, még akkor is, ha az alkotó nem célzott ilyen értelmezésre.
A film nemcsak a művészeti közegben, hanem a közönség körében is megosztó, de a rendező számára egyértelmű, hogy az alkotás a nyitott szemléletű közönséget célozza meg, akik nem félnek a szokatlan és kísérletező filmnyelvektől. A film sikerét az idővel való türelem és a szoros kapcsolat a nézőkkel való kommunikáció hozta el. A szlovák sajtó által politikai kontextusba helyezett alkotás több szempontból is olyan univerzális kérdéseket feszeget, amelyek mindenki számára lehetőséget adnak a személyes értelmezésre.
A szlovák-magyar együttműködés a közös múlt és kulturális örökség ápolásában az elmúlt években példaértékűen fejlődött. Ezt jól illusztrálja a közelmúltban Kassán bemutatott „Szlovákia – A történelmi Felvidék műemlékeinek képes enciklopédiája” című könyv, amely nemcsak a Felvidék történelmi és kulturális értékeit mutatja be, hanem egyben fontos lépést tesz a két nemzet közötti kapcsolatok elmélyítése felé. A kötet túllép az egyszerű útikönyv szerepén: olyan párbeszédre hív, amely túlmutat a műemlékeken, és elmélyíti a két nemzet közös múltjának megértését. A könyvbemutató egyértelművé tette, hogy a közös múlt feldolgozása és megőrzése nemcsak kulturális, hanem társadalmi jelentőséggel is bír.
Az esemény helyszíne, Magyarország Kassai Főkonzulátusa, méltó környezetet biztosított a könyv bemutatásához. Az ezer oldalas, közel hatezer fotót, épületmetszeteket és térképeket tartalmazó kötet valóban egyedülálló alkotás, amely mélységében mutatja be Szlovákia, a történelmi Felvidék műemlékeit. A Peter Kresánek eredeti művén alapuló kiadvány a Sine Metu kiadó gondozásában, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának támogatásával jött létre. Maga a tény, hogy ezt a monumentális életművet egy szlovák ember vállalta magára is azt bizonyítja, hogy nem mi magyarok vagyunk a térség szellemi-kulturális hagyatékának egyedüli örökösei és ápolói.
A könyv megszületése nem csupán a kulturális örökség bemutatását szolgálja, hanem egyben a szlovák-magyar barátságot is erősíti. A kötet borítóján a „Szlovákia” mellett a „Történelmi Felvidék” megjelölés is szerepel, ami érzékletesen tükrözi a két nézőpont találkozását. Ez a gesztus rámutat arra, hogy a közös múlt nem csupán adatok és események sorozata, hanem identitásunk alapja is. A Felvidék története tele van olyan momentumokkal, amelyekben összefonódtak a szlovák és magyar nemzet történelmének szálai. A könyv megjelenése rávilágít arra, hogy az itt található helyszínek nem kizárólag egyetlen nemzet örökségei. Egy közös útikönyv lehetőséget nyújt arra, hogy a történelmet ne csupán nemzeti szemszögből értelmezzük, hanem a régiók, közösségek és kultúrák összefonódásának mozaikaként lássuk. Ez különösen fontos egy olyan térségben, ahol a történelmi traumák sokáig akadályozták a gördülékeny párbeszédet.
Dr. Hetey Ágota, Magyarország kassai főkonzulja a könyvbemutatón hangsúlyozta, hogy az értékmentés a közös történelem megőrzésének egyik legfontosabb módja. Ennek konkrét példái azok az értékmentő projektek, amelyeket Magyarország Kassai Főkonzulátusa kezdeményezett. Az eperjesi Petőfi-Tompa-Kerényi obeliszk, a késmárki Thököly Imre-szobor vagy az iglói Zathureczky Ede emléktábla nem csupán a magyar történelem részeit képezik, hanem a szlovák polgárok mindennapjainak részévé is váltak. A főkonzulátus tapasztalatai szerint ezek az emlékművek mindig pozitív fogadtatásra találtak a helyi szlovák közösségek körében, ami azt jelzi, hogy a közös történelem tiszteletére mindkét oldalon létező igény áll fenn. A bemutatón elhangzott, hogy a szlovák-magyar kapcsolatok jelenlegi állapota példaértékű, és az együttműködés egyre gyümölcsözőbb mind a kormányközi, mind pedig mindennapi élet színterén.
Orosz Örs, a Sine Metu polgári társulás elnöke is hasonló véleményt fogalmazott meg, mely szerint: “Az emlékezetpolitikai munkásságunk lényege a múlttal való önfeladás nélküli őszinte kiegyezés és ehhez arra van szükség, hogy a két nemzet történetéből a fájó fullánkokat kihúzzuk. A szőnyeg alá söprés nem jelent megoldást, a kérdéses ügyeket rehabilitálni kell, mert így lehet eljutni a feloldozásig és aztán továbblépni. A mi feladatunk ebben a magyar szállnak a kézben tartása. Minden együttműködésre nyitottak vagyunk és készen állunk a szlovák-magyar kulturális párbeszéd serkentésére.”
A társadalmi dialógus erősítésében a kultúra és a művészet is kulcsszerepet játszhat. Egy ilyen könyv megjelenése nemcsak történelmi információt közvetít, hanem olyan narratívát is épít, amely a közös értékekre és a kölcsönös tiszteletre helyezi a hangsúlyt. Ez az üzenet különösen fontos egy olyan időszakban, amikor a történelmi sérelmeket sokszor politikai eszközként használják, és a múlt megértése helyett annak polarizációja kerül előtérbe.
A „Szlovákia – A történelmi Felvidék műemlékeinek képes enciklopédiája” nemcsak egy hiánypótló kiadvány, hanem egyben a szlovák-magyar párbeszéd újabb mérföldköve. Mind a szakemberek, mind a társadalom egésze számára lehetőséget nyújt arra, hogy a közös múlt értékeit új szemszögből lássák. Az ilyen kezdeményezések nemcsak a történelmi emlékezetet gazdagítják, hanem hozzájárulnak egy olyan jövő építéséhez, amelyben a szlovákok és magyarok közötti barátság a kölcsönös tiszteleten és a közös értékeken alapul.
Miért van szükség átalakításra?
