Ján Chalupka szlovák drámaíró Kocúrkovo című szatirikus darabjával indult útjára a Kelet-szlovákiai Nemzeti Színház (Východoslovenské národné divadlo) Kassán 100 évvel ezelőtt, 1924. szeptember 13-án. Az első szakaszban 1930-ig működött.
Zuzana Nemcová, a pozsonyi Színházi Intézet munkatársa szerint a kassai színházi tevékenység a 15. századra nyúlik vissza, az első kőszínház már 1790-ben megépült Kassán. Az új városi színház, a mai Kassai Nemzeti Színház Történelmi Épülete 1899-ben épült fel.
„A 19. század második felében és a 20. század elején elsősorban magyar színtársulatok voltak előnyben Kassán. A változás az első Csehszlovák Köztársaság megalakulásával és a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház (Slovenské národné divadlo) létrejöttével következett be. Az SND akkori bizottságában Kassa is képviseltette magát a város polgármestere, Vladimír Mutňanský személyében, akin keresztül követelték, hogy az SND a kassai közönség színházi igényeit is biztosítsa. Kassai szempontból azonban az SND teljesítménye elégtelen volt, annak ellenére, hogy opera- és színtársulattal is érkezett Kassára. Az SND kassai kihelyezettségének létrehozására vonatkozó megfontolások pedig nem nyugodtak reális alapokon” – mondta Nemcová.
Szerinte a Kelet-szlovákiai Nemzeti Színház létrehozása elsősorban a kulturális közösség és a város képviselőinek érdeme volt, akik szükségét érezték annak, hogy Kassán állandó szlovák színház legyen.
„Az alapítókat Pozsony inspirálta egy másik professzionális szlovák színház létrehozásakor, és 1924 áprilisában megalakult a Kelet-szlovákiai Nemzeti Színház Egyesülete. A színházi tevékenységre 102 000 koronát sikerült összegyűjteni, és a város támogatásának ígéretével 1924. szeptember 13-án megnyitotta első színházi évadát” – magyarázta Nemcová.
Elsőként Josef Hurt cseh színházigazgató állt az intézmény élén, akit 1926 után több színházi vállalkozó követett a pozícióban, mint például Oto Alferi, Otakar Novák, Karel a Drahoš Želenskí.
A társulat első tagjai közé Josef Bělský, Josef Benátsky, Mária Sýkorová, Bohumil Tichý, Ludvík Řezníček, Antonín Mazáč, Karla Schöfferová, Josef Pospíšil, Helena Charvátová, Milada Nedeová, Ella Fuchsová, Viktor Jassík tartoztak.
„Az énekjátékhoz tánckar is tartozott, és mindkét együttesnek közel 50 tagja volt. A második évadban szerződtették Andrej Bagart, aki több vígjátékban és operettben is sikeresen bemutatkozott, és alakításait a kritikusok is elismerték” – tette hozzá Nemcová.
Nemcová elmondása szerint Kassán hasonlóan paradox helyzet alakult ki, mint Pozsonyban. A színház nevében szlovák volt, de produkcióit cseh társulatok biztosították. A cseh színészek és énekesek szereplése a korabeli sajtóban is kritikák tárgya lett.
Ezt Hurt is tudatosította, és valószínűleg ezért választotta megnyitó előadásnak a Kocúrkovot, a szlovák drámaíró, Chalupka művét. Hurt a színház dramaturgiájában továbbra is igyekezett szlovák szerzőket bemutatni. Jozef Gregor Tajovský, Kvetoslav Florián Urbanovič, Ivan Stodola például többször is szerepeltek a prózai repertoárban, annak ellenére, hogy a társulat túlnyomórészt cseh színészekből állt.
A színház fennállása alatt végig küzdött az anyagi nehézségekkel, a támogatások és a vendégszereplések ellenére, amelyek végül a színház megszűnéséhez vezettek 1930-ban.
A kassai színházi élet újjáélesztésének második kísérletét az SND igazgatója, Antonín Drašar indította el az SND kassai fiókszínházának létrehozásával 1937-ben. Működésének a második évad elején a Bécsi döntés vetett véget, melynek következtében Kassa Horthy Magyarországához került.
1930 és 1937 között rendszeresen fellépett Kassán az olomouci színtársulat, az SND társulatai és 1936-tól Emília Wagnerová Szlovák Kamaraszínháza is.
A második világháború után, Kassa Csehszlovákiához való visszacsatolását követően, a kulturális-politikai szektor egyik prioritásává vált a kassai hivatásos színházi élet újraindítása. Az új VND-nek azonban Nemcová szerint semmilyen jogi vagy gazdasági kapcsolata nem volt a háború előtti elődeivel. Mind az együtteseket, mind a színház teljes háttérbázisát, beleértve a kelléktárat, újra kellett építeni.
„A második világháború utáni VND létrehozásában Janko Borodáč szervezési tapasztalata és a színháznak állami fenntartásba kerülése volt meghatározó. Elsőként a prózai társulat alakult meg, párhuzamosan, bár nehézségekkel küzdve, az opera együttes is formálódott. A balettegyüttes csak 1947-ben alakult meg. És bár a színház igazgatás terén nem kapcsolódott a két világháború közötti Kelet-szlovák Nemzeti Színházhoz, a társulatok és a közönség is érzett valamiféle folytonosságot” – jegyezte meg Nemcová.
Janko Borodáč és Andrej Chmelko Az újonnan alakult színház kulcsfontosságú személyiségei hosszú távon Janko Borodáč és Andrej Chmelko voltak, de jelentős nyomot hagyott Magda Husáková Lokvencová és Jozef Palka is. Az opera számára fontos korszakot nyitott meg Ladislav Holoubek, valamint Kornel Hájek és Branislav Kriška működése. A balettet kezdetben Stanislav Remar és utóda, Rudolf Macharovský, később pedig Marilena és Ondrej Halász házaspár befolyásolta jelentősen.
Az 1946/1947-es évadtól kezdve a színház neve Kassai Nemzeti Színház volt, 1955-ben Kassai Állami Színházra (Štátne Divadlo) nevezték át. 1996 januárjában a színház rövid időre egyesült az eperjesi Jonáš Záborský Színházzal. Ezzel létrejött a Kelet-szlovákiai Színház. Ugyanezen év októberében a színház nevét Kelet-szlovákiai Állami Színházra változtatták Kassán.
1999 júliusában mindkét színház ismét önállóságot nyert, és a kassai színpad visszatért a Kassai Állami Színház névhez. 2023. május 1-től a neve Kassai Nemzeti Színház.
Pracu Eszter
