A kommunista szimbólumokat rendszeresen megrongálják és eltávolítják a Felszabadítók terén található emlékműről. Az Ukrajna 2022-es orosz inváziója óta ötször rongálták meg, legutóbb 2023 májusában.
Nemcsak a kassai városi képviselők és a kulturális közösség, hanem a széles nyilvánosság is azt követeli, hogy a Felszabadítók terén álló Szovjet Hadsereg Emlékművére nemrég visszahelyezett sarlót és kalapácsot távolítsák el.
Elindították a „Bűnös kommunista rezsim szimbólumainak eltávolítása a Felszabadítók teréről” című petíciót, amelyben a szervezők arra kérik az önkormányzatot, hogy tegyen lépéseket a kommunizmus szimbólumainak eltávolítására a Vörös Hadsereg emlékművéről.
„A kommunizmus szimbólumai, mint a sarló és kalapács, valamint más ikonográfiai elemek az emlékművön azon eszmék propagálását jelentik, melyek ellentétesek a demokratikus társadalom alapvető értékeivel” – állítják a petíció szervezői.
Elfogadhatatlan jelenség
A petíciót kezdeményező kassai lakos, Vojtech Špišák más országok példáit említi.
„Csehország, Lengyelország, Magyarország vagy Litvánia eltávolította a kommunizmus szimbólumait a közterületekről, ezzel világosan jelezve, hogy elutasítják a totalitárius múltat. Szlovákiának követnie kellene ezt a példát, és erősítenie kellene a demokratikus értékek iránti elkötelezettségét.”
A szervezők emlékeztetnek arra, hogy a Felszabadítók tere Kassa egyik legjelentősebb közterülete. „Az ilyen kiemelt helyen lévő kommunista szimbólumok jelenléte elfogadhatatlan, mivel a közterületnek a demokratikus értékeket és a totalitárius rezsimek áldozatainak tiszteletét kellene tükröznie, nem pedig azok dicsőítését.”
A petíció szövege hangsúlyozza a történelmi igazság megőrzésének szükségességét. „Bár az emlékmű Kassa felszabadítására emlékeztet, fontos hangsúlyozni, hogy ezt követően a szovjet uralom időszaka következett, amely elnyomta a szabadságot.”
Az emlékmű története és jelenlegi állapota
Az emlékművet 1945-ben építették a város megrendelésére, és ma is Kassa tulajdonában van. Az emlékmű egyesíti a múlt történéseit, hiszen helyén korábban temetkezési hely is volt, és itt temették el a Vörös Hadsereg több katonáját is.
A kommunista szimbólumok visszahelyezése heves vitákat váltott ki, különösen az Ukrajna elleni orosz inváziót követően, és a városvezetés lépéseit mind politikai, mind társadalmi szinten bírálatok érték.
A petíció 2025. január 19-ig gyűjti az aláírásokat, amely a város felszabadításának évfordulója. Célja, hogy világos üzenetet küldjön a totalitárius rezsimek elutasításáról és a demokratikus értékek melletti kiállásról.
A kommunista szimbólumok kérdése történelmi szemszögből
A történészek szemszögéből a kommunista jelképek nyilvános megjelenése és eltávolításuk kérdése összetett történeti, társadalmi és etikai dilemmát vet fel. A kassai Szovjet Hadsereg emlékművével kapcsolatos vita nem pusztán a múlt emlékeinek megőrzéséről vagy eltávolításáról szól, hanem arról is, hogy miként értelmezzük a történelem ellentmondásos fejezeteit a jelenben.
Az emlékművet 1945-ben állították, hogy tisztelegjen a második világháborúban elesett szovjet katonák előtt, akik felszabadították Kassát a náci megszállás alól. Ez a tény vitathatatlan, és fontos része a város történetének. Ugyanakkor az is igaz, hogy a felszabadítást követően a Szovjetunió dominanciája alatt újabb elnyomás kezdődött, ami súlyos nyomot hagyott Közép- és Kelet-Európa társadalmain. Ez az ellentmondás különösen érzékennyé teszi a kérdést.
A kos és a kalapács, mint a kommunizmus emblematikus jelképei, az elnyomást és a szabadság korlátozását szimbolizálják sokak számára. Ezek az ikonográfiai elemek a totalitárius ideológia dicsőítésének eszközei voltak, és ma is heves érzelmeket váltanak ki, különösen olyan történelmi események fényében, mint az Ukrajna elleni orosz agresszió.
Egy emlékmű nem csupán a múltról szól, hanem a jelen identitását és értékrendjét is tükrözi. Ha a kommunista jelképek eltávolítása mellett döntenek, az a demokratikus értékek támogatásának és a totalitarizmus egyértelmű elutasításának kifejezése lehet. Ugyanakkor az emlékmű teljes eltávolítása a múlt eltörlésének vagy átírásának vádját vonhatja maga után, ami sértené a történelmi tények iránti tiszteletet.
Egy lehetséges kompromisszum az emlékmű megtartása, de az eredeti kontextus kiegészítése magyarázó táblákkal, amelyek részletesen bemutatják a történelmi hátteret, beleértve a kommunista rendszer bűneit is. Ez a megközelítés lehetővé tenné, hogy az emlékmű történelmi forrásként szolgáljon, miközben nem dicsőíti a totalitarizmust.
A történészek számára a legfontosabb szempont az, hogy a társadalom tanuljon a múltból, és tisztelettel kezelje a történelmi örökséget, miközben világosan állást foglal az alapvető demokratikus értékek mellett. A kommunista jelképek eltávolítása vagy átalakítása nem csupán politikai kérdés, hanem az emlékezés és a felelősség kérdése is. Az emlékmű történelmi értékének megőrzése és a szimbólumok jelentésének megfelelő kontextusba helyezése segíthet elkerülni a múlt hibáinak megismétlődését.
Pracu Eszter
