/Fő utca 89./
IX. Bonifác pápa levele is igazolja, hogy már 1402-ben működtek Kassán Ferenc-rendi szerzetesek. A szepesi káptalan függőpecsétes okirata megerősíti, hogy 1405-ben fennállott a templomuk és kolostoruk.
Az eredeti gótikus templomból mára alig maradt meg valami. A templom mai arculatát az 1718-1724 között végzett restauráláskor alakították ki. Tornya – a Ferences-rendre jellemzően – az apszis és a sekrestye mellett emelkedik. Megkapó látvány a templom barokk homlokzatának ízléses díszítése. A főkapu felett Kassa címere látható, ami felett egy barokk díszítéssel keresztezett mély fülkében a keresztre feszített Jézust látjuk a latrokkal és más kálváriai alakokkal. A homlokzatot Szent Ferenc és Páduai Szent Antal, az oromfal szélét Szent Klára és szent Margit szobrai díszítik, míg az oromzat legfelső fülkéjében az angyalokkal körülvett Madonna kőszobra látható.
I.Ferenc király 1804-ben hozta létre a kassai egyházmegyét, s a papnevelő intézet céljaira a Ferenc-rendiek templomát és kolostorát jelölte ki. Azóta szemináriumi templomként él a köztudatban.
Említést érdemel, hogy kassai tartózkodásának idején II. Rákóczi Ferenc a lakásául szolgáló szemközti parancsnoki palotából előszeretettel kereste fel ezt a templomot, naponta itt végezte a reggeli ájtatosságát.
