Május 8. jeles nap a mozgókép történetében: ezen a napon született Zukor Adolf (1873–1976), a Paramount Pictures alapítója és a hollywoodi stúdiórendszer egyik megteremtője. Május 8. a magyar filmgyártás egy másik legendás alakjához William Foxhoz (1879–1952), a későbbi 20th Century Fox névadójához is kötődik, aki ezen a napon hunyt el. Cikkemben erről a két magyar származású filmes mogulról emlékezem meg, akik meghatározták a 20. századi amerikai filmgyártás alapjait, miközben gyökereik mélyen a magyar földbe nyúltak vissza.
A magyar kivándorlók, akik feltalálták Hollywoodot
Zukor Adolf és William Fox története tipikus „amerikai álom”: szegénységből, idegen földről érkezve építettek fel birodalmakat. Mindketten magyar zsidó családban születtek a 19. század végén – Zukor Ricsén, míg Fox, eredeti nevén Fuchs Vilmos, Tolcsván. Mindketten kisgyermekként kerültek ki az Egyesült Államokba, és felnőttként a filmipar úttörőivé váltak – még mielőtt Hollywood egyáltalán megszületett volna.
Zukor Adolf: a sztárrendszer atyja
Zukor Adolf 1912-ben alapította meg a Famous Players Film Company-t, amely rövidesen a Paramount Pictures alapjává vált. Ő honosította meg a sztárrendszert, felismerve, hogy a közönség nemcsak a történeteket, hanem az arcokat is követni akarja. A Paramount égisze alatt olyan ikonikus filmeket és színészeket indított el, mint Mary Pickford vagy Douglas Fairbanks.
Zukor volt az első, aki integrált stúdiómodellt alkalmazott: a produkció, a forgalmazás és a mozik tulajdonlása egy kézben összpontosult. Ez a vertikális integráció forradalmasította a filmipart, és évtizedekig meghatározta a hollywoodi működést.
Zukor 1976-ban, 103 éves korában hunyt el. Nem csupán a filmipar egyik alapító atyja, hanem élő legenda volt, aki túlélte a némafilmet, a hangosfilmet, a színesfilmet, sőt még a televízió elterjedését is. Az amerikai játékfilm atyja élete végéig aktív maradt, talán ennek köszönhette hosszú életét.
2018-ban A Magyar Hollywood Tanács és Ricse önkormányzata életre hívta a Zukor Adolf-díjat. Az elismerést olyan személyiségeknek adományozzák, akik egyrészt a filmművészet terén másrészt a filmmel kapcsolatos más művészeti ágakban komoly szakmai eredményeket értek el. A díjazottak között szerepelt már pl. Horváth Charlie, Koltay Róbert, Andy Vajna, Bodrogi Gyula, Szabó István, Presser Gábor, vagy Szakcsi Lakatos Béla.
A Magyar Hollywood Tanács január 7-ét Adolph Zukor emléknappá nyilvánította.
William Fox: a név, amely stúdióvá vált
William Fox neve talán még ismerősebben cseng, hiszen az általa alapított Fox Film Corporation (1915) és a későbbi 20th Century-Fox az egyik legismertebb stúdió a világon. Munkássága szorosan kötődött a technikai innovációhoz: egyike volt a hangosfilm úttörőinek, és jelentős szerepet játszott a mozik országszerte történő modernizálásában. Ő volt az első magyar, aki 1929-ben megkapta a filmgyártás első Oscar-díját, a Virradat című film produceri feladataiért. Külön érdekesség, hogy csak abban az évben, akkor egyszer a Legjobb egyedi és művészi alkotás név alatt osztották ki ezt az elismerést, amit ma már a Legjobb film kategóriájaként ismerjük.
„Több mint harminc éven át nem viseltem karórát. Sohasem akartam tudni, mennyi az idő. Akkor ért véget a napom, amikor elvégeztem a munkámat. Többször megesett, hogy huszonnégy órán át nem aludtam, hiszen dolgoznom kellett” – emlékezett vissza sikereinek egyik zálogára, a munkamániájára William Fox. A a 20th Century Fox legendásan babonás megalapítója az elsők között ismerte fel, hogy a filmipar nemcsak a kultúra építésére szolgál, hanem gazdasági erővel is bír. A film ugyanis, mint az első tömegművészeti ág, formálja és befolyásolja a közízlést, erősíti a nemzeti identitást is.
Fox azonban tragikusabb pályát futott be, mint Zukor. Az 1929-es tőzsdekrach és egy balsikerű felvásárlási kísérlet miatt elveszítette a cége feletti irányítást, és később kiszorult az iparágból. A Fox név azonban túlélte őt – még ma is ott ragyog a 20th Century Studios logójában, amely ma a Disney-birodalom része.
Magyar filmgyártás: elfeledett örökség vagy újraéledő álom?
Zukor és Fox hatása máig érezhető, de talán kevesen tudják, hogy magyar gyökereik mennyire mélyen kapcsolódnak a hazai filmgyártáshoz. A magyar mozgókép hőskorában, az 1910-es és ’20-as években Budapest a kelet-közép-európai filmipar központja volt. Olyan nevekkel, mint Korda Sándor (Alexander Korda), Lugosi Béla, vagy később Zsigmond Vilmos és Kovács László, Magyarország szellemi exportőrré vált – különösen Hollywood számára.
A két mogul példája arra is emlékeztet, hogy a magyar tehetség – legyen szó producerekről, rendezőkről, színészekről vagy technikusokról – nemzetközi szinten is maradandót tudott alkotni. Ez az örökség ma is él, hiszen a magyar filmesek a világ legkülönbözőbb pontjain dolgoznak, Oscar-díjas alkotásokban, nemzetközi produkciókban.
Az elmúlt években a magyar filmipar több jelentős nemzetközi sikert ért el. A legnagyobb áttörést Nemes Jeles László Saul fia című filmje hozta el 2016-ban, amely elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat, valamint a cannes-i Grand Prix-t is. Rövidfilmes kategóriában is született magyar siker: Deák Kristóf Mindenki című alkotása 2017-ben nyerte el az Oscar-díjat. Azóta számos magyar film aratott elismerést rangos fesztiválokon, például Enyedi Ildikó A feleségem története Cannes-ban, vagy Fazekas Máté Kilakoltatás című első filmje a tallinni Black Nights fesztiválon.
A magyar szakemberek – különösen operatőrök, látványtervezők és vizuális effektekért felelős csapatok – is egyre keresettebbek a nemzetközi produkciókban. Rév Marcell (Euphoria, Malcolm & Marie) és Erdély Mátyás (Saul fia) operatőri munkája világszerte elismert. Magyarország továbbá kiemelt forgatási helyszínné vált: olyan hollywoodi és streaminges projektek forognak hazánkban, mint a Dűne, a Blade Runner 2049, vagy épp a Netflix és HBO új sorozatai.
A filmgyártás volumene 2024-ben rekordszintet ért el: közel 1 milliárd dollár értékű produkció készült magyarországi helyszíneken, ami jól mutatja a magyar filmipar növekvő nemzetközi jelentőségét és versenyképességét.
Pracu Eszter
