Magyar népünk az emberiségnek olimpikonokat, világbajnokokat, Nobel-díjas tudósokat adott – és voltak közöttünk olyanok, akiket egyedi humánus magatartásuk miatt a katolikus egyház a szentek közé emelt. Ez utóbbiak közé tartozik II. András királyunk lánya, Árpád-házi Szent Erzsébet, aki 1207-ben született, és életének mindössze 24 éve alatt olyan emberi szeretetről és irgalmassági cselekedetekről tett tanúbizonyságot, amire nyolcszáz év után is megemlékezik a világ.
Európában ő volt az első, aki kórházakat építtetett…
Szinte hihetetlen, hogy a maga korában a híre annyira elterjedt, hiszen akkor nem hogy internet, de még posta sem volt. Királylány léte ellenére leprásokat ápolt, mikor Thüringiát éhhalál fenyegette, szétosztotta a vagyonát. Temetésén több mint kétszázezren vettek részt. Tisztelete jeléül II. Frigyes német-római császár mezítláb, daróc ruhában rótta le kegyeletét a koporsója előtt, pedig kikosarazta. Nem adta fel özvegységét, nem ment hozzá feleségül. Európában ő volt az első, aki kórházakat építtetett. Kétségtelen, hogy nem élt hiába. Ezt bizonyítja, hogy emléke nem csak Európában, hanem Saigontól Honoluluig, Dél-Amerikától Jeruzsálemig ma is sok helyen él. 2007. november 10- én Párizs 3. kerületében a polgármester „Szent Erzsébet, Európa hercegnője” címen rendezett konferenciát. Gondolom, ez mindent megmagyaráz, hiszen a franciák nem szoktak meghatódni a magyar kultúrértékeken!
Kassának, és a gótikus építőművészet egyik legszebb itt található alkotásának, a dómnak is Árpád-házi Szent Erzsébet a védőszentje. Ember nagyságú kőszobra a nyugati kapu timpanonjában látható, mégpedig úgy, hogy kezében tartja a dóm makettjét. Őt ábrázolják az északi kettős kaput elválasztó pilléren is. A XV. századi európai művészet legjelentősebb alkotásai közé sorolják a kassai dóm főoltárát. Az oltárszekrény főalakja Madonna a gyermek Jézussal. Jobbján áll a bibliai Szent Erzsébet / Keresztelő Szent János édesanyja/ , balján pedig Árpád-házi Szent Erzsébet – kezében kanalat és tálkát tartva, amik a jóságának a jelképei. Az ő életének 12 jelenete látható a szárnyas oltár fatábláira festve, melyek 1474-1477 között készültek.
Sárospatakon született…
A kassai jubileumi ünnepségeken Pásztor Zoltán püspöki helynököt és Erdő Péter bíborost is megkérdeztem, van-e valami írásos emléke annak, hogy miért Árpád-házi Szent Erzsébet lett Kassa és a dóm védőszentje. Nem tudtak választ adni, és számomra egy kicsit meglepő volt, hogy bennük ez a kérdés fel sem merült. Én úgy gondolom, ha igaz lehet, hogy Árpád-házi Szent Erzsébet tényleg a közeli Sárospatakon született és 4 éves korától a szászok lakta Thüringiában élt – rejtheti magában a választ. Mégpedig azért, mert Kassát a magyar őslakossággal keveredő szászok építették várossá. Árpád-házi Szent Erzsébet tehát mind a magyar, mind a szász keresztények előtt olyan egyéniség volt, akinek emberi nagyságára felnéztek, akinek a példáját sajátjuknak érezték.
Szaszák Gy.
