Az esőerdők mélyen, távol a civilizációtól, farkasszemet nézni egy jaguárral, anakondák között sátorozni, túlélni egy indonéz földrengést, cunamitól tartva, mindezt kamerára rögzíteni. Dokumentumfilm-forgatás, olyan vidéken, ahol kevesebb ember járt, mint a Holdon.
A világjáró Tisza Balázs, aki a természetfilmek megszállottja, mindezt a saját bőrén tapasztalta. A filmes ma ezekre a próbatételekre már csak mosolyogva emlékszik vissza. Ahogy ő fogalmaz: “A dzsungelben amikor már azt hiszed, hogy átélted a legrosszabbat, mindig jön valami, ami azt fokozni tudja“.
