Az októberi városnéző séták Magyarország Kassai Főkonzulátusához vezették az érdeklődőket, amely egyike a város legkörültekintőbben felújított épületeinek.
A nemzeti kulturális műemlékké nyilvánított Csáky–Dessewffy-palota a Fő utca szívében található, az Immaculata oszlop mellett, abban az épületben, ahol korábban az Alkotmánybíróság, majd később a Panta Rhei könyvesbolt működött.
„Ez az első séta, amelynek során a nemzetközi jog szerint egy másik ország területére lépünk” – viccelődött a séták vezetője, Milan Kolcun.
Dr. Hetey Ágota, Magyarország kassai főkonzulja kezdeményezéséből a konzulátussal szemben található Aida cukrászda épületére egy emléktáblát helyeztek ki. Ebben a házban lakott ugyanis Edith Eva Eger, aki amellett, hogy ügyes táncosnő volt, tagja volt a magyar olimpiai tornászcsapatnak is. 1944-ben kénytelen volt családjával egy hónapot egy téglagyárban tölteni további 12 000 zsidóval együtt. Később Auschwitzba deportálták, ahol még dr. Mengele előtt is táncolnia kellett. Később pszichológiát tanult, és Amerikában elismert pszichológus és a poszttraumás stressz zavarok szakértője lett.
Magyarország kassai főkonzulátusa 2000 óta működik a városban. Eredetileg a Fő utcán található premontrei rendházban kapott helyet, amelyet Magyarország 23 évig bérelt. 2023-tól azonban a lenyűgöző Csáky–Dessewffy-palotába költözött. Az épületet gróf Csáky Antal építtette, aki az idősebb gróf Csáky Antal fia volt. Az épület 1805-ben készült el.
A nemesi családok a 18. század végén és a 19. század elején kezdtek rájönni, hogy vidéki kúriáik kevesebb szórakozást nyújtanak, mint a városi élet. Kassán akkoriban már állt a színház, kaszinók működtek, itt székelt a püspökség és a szeminárium is. A Kassára költöző nemesi családok egyike a Csáky család volt. A palota nevét kiegészítette a Dessewffy név, mivel ifjabb Csáky Antal lányát Dessewffy grófhoz adta feleségül.
Azt, hogy a palota a Csáky családhoz kötődik, már az emeleti homlokzaton balra látható kettős címer is jelzi. Az egyesített címer egyik oválisában egy levágott tatár fej látható, a másik ovális a Szunyogh család címerét viseli, mivel Antal felesége, Jozefina ebből a családból származott. A Szunyogh család címerén egy lovon álló lovag látható, csillagokkal és félholddal az égen. Mivel grófi családokról van szó, az egészet egy grófi korona díszíti. Balra látható Niké, a görög győzelem istennője, jobbra pedig a szőlő, a jólét szimbóluma. Nem véletlen, hogy az erkélyen lévő muskátlik is zöld, piros és fehér színűek.
A palota már első pillantásra lenyűgözi a látogatókat erkélyével dór oszlopaival. Az épület kétszintes, átjárható helyiségekkel és szimmetrikus elrendezéssel. Balra egy bejárat vezet az épületbe, jobbra pedig egy boltíves kijárat nyílik az utcára.
Érdemes megfigyelni a fából készült kaput is, amelyen belépünk az épületbe. A felső részen szfinxek láthatók, amelyek félig nők, félig oroszlánok. Lejjebb oroszlánfej formájú kopogtatók vannak. Kassán egyébként mindössze 18 hasonló kopogtató maradt fenn. 1821. május 19-én éjjel ezen a kapun lépett be hintójával I. Sándor orosz cár. Ebben az időszakban a gróf palotáját bérbe adta szálláshelyként, így tölthetett az orosz itt egy éjszakát. 1877-ben Bajorország hercege, Lipót látogatott ide, aki apósával, Ferenc császárral érkezett Kassára.
A palotának 1928 óta nincs arisztokrata tulajdonosa, amikor is Schell báró eladta a palotát Eugen Major hentesnek, aki mészárszéket rendezett be az épület keleti oldalán. Az Első Csehszlovák Köztársaság idején a Szlovák Nemzeti Klub működött itt, 1941-től a második világháború végéig az Orvosi Kamara és a Magyar Kárpát Egyesület kassai osztálya.
Később államosították az épületet, majd 1959-ben átalakították. Aztán a Kelet-szlovákiai Galéria működött itt 1992-ig, majd az Alkotmánybíróság költözött ide. Az épület egyike azoknak, amelyek Kassa központjában magyar állami tulajdonba kerültek, mivel Szlovákia nem élt elővásárlási jogával.
1985-ben a Kelet-szlovákiai Galéria raktárát pusztító tűzvész sújtotta, melynek során sok műalkotás megsemmisült.
A palota bútorzata eredeti történelmi darabokból áll, amelyeket a Kelet-szlovákiai Múzeum kölcsönzött. A fogadószalon falát egy értékes gobelin díszíti, amely a konzulátus alá tartozó történelmi vármegyékre utal. A gobelint a Magyarországi Főkonzulátus számára készítették. A szalonban egy gyönyörű magas kandalló is található, amely elektromos fűtéssel működik. A fogadószoba mögött található Dr. Hetey Ágota főkonzul irodája, amelynek erkélye a Fő utcára néz. A figyelmes látogatók az elegáns mennyezeti csillárok mellett egy nagy méretű festményre is felfigyelhetnek, amelyet Vojtech Klimkovič kassai festő alkotott, és amely a Tisza és a Bodrog találkozásánál, Tokaj városa mellett élő emberek életét ábrázolja. A konzulátus látogatói a múlt századi kézművesek finom munkáját is megcsodálhatják.
A felső emelet a barangolásokon kívül nem hozzáférhető a hétköznapi látogatók számára. Az ügyintézésre, okmányok és más ügyek intézésére a földszinten található ablakok szolgálnak, amelyek a Poštová utcáról nyílnak. A várakozó ügyfelek számára egy kis nyilvános könyvtár is rendelkezésre áll, ahol nemcsak magyar nyelvű könyveket, hanem magyar szerzők szlovák fordításait is megtalálhatják.
A palota helyiségein belüli sétán még a holnapi nap folyamán, azaz október 13-án lehet részt venni, 12:30-tól 17:00-ig.
A palotán Milan Kolcun mellett Balassa Zoltán (magyarul és szlovákul), valamint Ester Ritter (angolul és szlovákul) is kalauzolja a látogatókat.
Pracu Eszter
