A darab jórésze nem más, mint egy végtelenített párbaj a két táncos között, aki mintha szimbiózisban élne, mintha nem is létezne társa/ellenfele nélkül. Küzdelmeik egyrészt játékosan stilizáltak, mintha csupán egy számítógépes játék vagy marionettszínház figurái lennének, máskor pedig egy abszurd komédia vagy még inkább egy furcsa burleszk hőseiként lépnek fel.
Rengeteg a földközeli mozgás, és minden mozdulatot, amelyet elkezd az egyik táncos, a másik fejez be.
Az idei évadban duetteket, szólókat láthatnak a nézők.
Elsőként Fehér Ferenc TAO TE című – nemzetközi díjakkal is elismert – előadását láthatják.
2013. TAO TE, Birmingham, Be Festival, ACT Festival – Arriaga Díj
2011. TAO TE, Veszprém, XIV. Országos és Nemzetközi Kortárs Összművészeti Találkozó, Fődíj
2011. TAO TE, Lábán Rudolf-díj, A 2010-es év legjobb táncelőadása
2010. TAO TE, Maspalomas, Gran Canaria – 15. MASDANZA International Choreography Contest III. díj
ALKOTÓK: FEHÉR FERENC, DÓZSA ÁKOS
TÁNCOSOK: SZITÁS BALÁZS, FEHÉR FERENC
ZENE: FEHÉR FERENC
FÉNY, HANG: KOVÁCSOVICS DÁVID
JELMEZ: SIMON JUDIT
KOREOGRÁFIA: FEHÉR FERENC
„halad egyik, követi másik,
virul egyik, hervad másik,
erõsül egyik, gyengül másik,
keletkezik egyik, elenyész másik”
Lao-ce
Az Út és Erény könyve
Weöres Sándor fordításában
„Elhagytam egy korábbi álláspontot, de nem azért, hogy egy másikkal cseréljem föl, hanem mert az előző is csak szálláshely volt az út mentén. A maradandó a gondolkodásban az út. És a gondolkodás útjai magukba rejtik azt a rejtélyt, hogy előre- és hátrafelé egyaránt bejárhatók, sőt, igazán előre csak a visszavezető út visz.” (Martin Heidegger: Útban a nyelvhez. – Egy japán és egy kérdező párbeszédéből.)
Támogatók: NEFMI, NKA, Műhely Alapítvány, Fővárosi Közgyűlés Kulturális Bizottsága, Katlan Csoport, Új Előadóművészeti Alapítvány
/ Horeczky Krisztina / Népszabadság / 2010. augusztus 9. /
“A darabcímre pillantva bizonyos riadtság lett úrrá rajtam: elsőre olybá tűn(he)t, a honi kortárs táncszcéna legegyedibb férfi előadója, a 2007 óta önálló művekkel jelentkező Fehér Ferenc a taoizmus újabb magyar áldozatául esett.
(…) Fehér balkáni groteszkje üdítő szellemességgel pellengérezi ki a konzumált keleti létbölcseleti közhelyeket. A harci jelenetek bornírtsága, gyorsított tempója a PC-játékok, animációs filmek stílusában fogant, míg az egymást vegzáló, peremlétre szorult léhűtők semmittevése a „nemcselekvés” ideájának ironikus újrafogalmazása. A Tao Te King – Az Út és Erény könyve – Fehér legényes fordításában kiúttalansággá és erénytelenséggé, a steril eszme föld-, sár- és lőreszagúvá lesz. Túl a példásan kidolgozott, pallérozott mozgásnyelven, a kitűnő, összeillő pároson, magával ragadó, hogy a nyersesség milyen kifinomultsággal, eleganciával jelenik meg a minőségi műben.
Ez a kettősség és a Tao Te esztétikai harmóniája még a legvonalasabb taoistát is ámulatba ejtené.”