Tom Ziegler szívet melengető, lélekemelő darabjában két erős, öntörvényű nő találkozik. Mindkettőnek valahol kibicsaklott az élete, még ha ezt nehéz is bevallani. A hetvenéves Grace csak a cselekvésben, a szorgalomban, az értelmes munkában hisz. A negyvenéves nagyvárosi Gloria a pezsgést, a kényelmet, a luxust szereti. Grace rákbeteg és úgy gondolja amilyen észrevétlenül élt, olyan természetességgel fog majd meghalni is. Gloria sikeres üzletasszonyból lett önkéntes segítő egy szervezetnél, amely haldoklókkal foglalkozik. A két nő alaposan felbolygatja a másik életét. Aki haldoklik az élet magától értetődő apró szépségeit tanítja meg becsülni annak, aki az élet kihívásaival úgy próbál megbirkózni, hogy igyekszik megismerni a halál igazi természetét.
Grace egész életében a saját kis birodalmába menekült a szeretetlenség, a magány elől. Ezt a világot, most a szeme láttára rombolják le fizikailag, befektetők dózerolják el életének helyszínét. Gloria megszokta, hogy mindent el tud érni, rámenős és magabiztos, de aztán rájött, a legfontosabbat nem tudja megóvni, a leglényegesebb kérdésekben nem ő dönt. Grace és Gloria két teljesen különböző világban élnek. A halál hozza össze őket. A halál, mely az élet része. Hiszen minden napot túl kell élni valahogy. Gloria megtanul befűteni egy rossz kályhába, megtanulja elviselni a konyhát kéretlenül bérlő rágcsálókat, Grace életében először megkóstolja a homárt, és hagyja magát kisminkelni, de ezek a banális események új távlatokat nyitnak mindkét nő életében. Rengeteget megtanulnak magukról és arról, hogy az önsajnálat semmire sem megoldás.