A Háromszék Táncegyüttes „ A banda” c. előadása Sepsiszentgyörgyről
Rendező: Könczei Árpád
A Háromszék Táncegyüttes 1990-ben alakult Sepsiszentgyörgyön. 1999-ig állami költségvetésből működő hivatásos néptáncegyüttes volt, tíz évig a város polgármesteri hivatalához tartozott, 2009-től hivatalos fenntartója Kovászna Megye Tanácsa. Sepsiszentgyörgy a volt Háromszék vármegye — jelenleg Kovászna megye — központja, 70.000-es lakosságának háromnegyede magyar nemzetiségű. A kisváros Székelyföld jelentős kulturális központja: a magyar és román nyelvű hivatásos színházak (Tamási Áron, illetve Andrei Muresanu) tevékenysége mellett jelentős a képzőművészeti, irodalmi és zenei élete, amelyet a többnyelvű sajtó, a regionális televízió-stúdió és több helyi rádióadó kísér figyelemmel. Külön büszkesége a városnak az a közel tucatnyi épület — köztük a Székely Nemzeti Múzeum — amelyeket Kós Károly tervezett.
A Háromszék Táncegyüttes célkitűzése az erdélyi népzene– és néptánckultúra gyűjtése, megőrzése és továbbadása, művészi értékű színpadi bemutatása, olyan bemutatók és előadások létrehozása, amelyek méltón képviselik az erdélyi magyar néptáncművészetet. Ugyanakkor szeretne hozzájárulni az Erdélyben élő etnikumok népzenéjének és néptáncművészetének hiteles megismertetéséhez.
A Háromszék Táncegyüttes előadásai az utóbbi években megmutatták az erdélyben élő etnikumok népzene és néptánchagyományának aktualitását. Az együttes, az erdélyi népzene és néptánckultúra megőrzését és továbbadását egy új, egyéni formavilág megteremetésével szeretné elérni, a színház nyelvén új kontextusba helyezni, felülírva az időszerűtlen, változatlan folklór sztereotípiáját. Egyedi arcvonalát a hagyományos folklorműsorok és a kortárs táncszínházi formák ötvözésében alakította ki az évek során. Az egyes népszokások, rítusok vagy éppen regionális vonatkozású történelmi események drámai potenciálját, a bennük rejlő teatralitást felfedezve és továbbgondolva olyan előadások születtek mint a Vérnász, a Böjttől Bőjtig, A banda, a Száz évig, a Tékozló fiú, a Csipkerózsika vagy a Gábor Áron.
A Háromszék Táncegyüttes előadásai az utóbbi években megmutatták az erdélyben élő etnikumok népzene és néptánchagyományának aktualitását. Az együttes, az erdélyi népzene és néptánckultúra megőrzését és továbbadását egy új, egyéni formavilág megteremetésével szeretné elérni, a színház nyelvén új kontextusba helyezni, felülírva az időszerűtlen, változatlan folklór sztereotípiáját. Egyedi arcvonalát a hagyományos folklorműsorok és a kortárs táncszínházi formák ötvözésében alakította ki az évek során. Az egyes népszokások, rítusok vagy éppen regionális vonatkozású történelmi események drámai potenciálját, a bennük rejlő teatralitást felfedezve és továbbgondolva olyan előadások születtek mint a Vérnász, a Táncbeszéd, a Csávási ballada, a Böjttől Bőjtig, A banda, a Száz évig, a Tékozló fiú, a Csipkerózsika vagy a Gábor Áron.
Együttesünk több mint kétezerszer lépett közönség elé, Erdély összes nagyvárosában és a szórványvidékeken egyaránt. Több alkalommal vendégszerepeltünk Magyarországon, melyek közül különösen fontosak számunkra az önálló műsorainkkal tartott turnék. Az évek során társulatunk eljutott Ausztriába, Németországba, Szlovákiába, Svájcba, Olaszországba, Portugáliába, Lengyelországba, Finnországba, Görögországba, de megfordultunk a távoli Novoszibirszkben is.
Az M-Studio társulata 2005-ben alakult meg a Háromszék Táncegyüttes mozgásszínházi műhelyeként, ma különálló társulatként működnek, 2010-től a Tamási Áron Színházhoz tartoznak. Bővebben róluk saját honlapjukon.
Eddig elért sikereinkhez tartozik az a két, éves rendszerességgel megvalósított rendezvénysorozat is, amelyeket a Háromszék Táncegyüttes a Lajtha László Alapítvánnyal közösen szervez. 1991 óta e két intézmény immáron tizenkilencszer adott otthont a Népzene– és néptánctalálkozóknak, amelyeken a résztvevők a ma még élő népzene– és néptánchagyomány művelőivel és ápolóival találkozhatnak. Hasonló az alapgondolata az 1999 óta működő Kommandói Cigányfolklór Tábornak, amely azzal a céllal született, hogy betekintést nyújtson a cigányság életébe, kultúrájába, hétköznapjaiba.
forrás: www.hte.ro