„Az Eperjes-tokaji trachit-hegylánc déli végén terem Európa legtüzesebb bora; – írja Divald Kornél, a „felvidéki Orbán Balázs” – északi vége Sáros vármegye szívéig ér. Utóbbit lakosai tüzes képzeletéről országszerte úgy ismerik, mintha a magyar Gascogne volna. (…) Annyi bizonyos, hogy a sárosiakról tömérdek, hol humoros, hol fantasztikus adoma kering. Ezek többnyire szomorú napok emlékei, amelyek keserűsége a sárosiakat is megviselte, csak talán kevésbé csüggesztette el, mint más vidékek lakosságát, aminek oka bizonyára életrevalóságukban és tüzes képzeletükben gyökerezik.
Ahol sok a fantázia, ott szív is van s a kettőnek az életben, a kultúrában, művészetben nem kisebb a szerepe mint a napfénynek, a természet hímes mezején. A sárosiakról szóló cifra históriákban mindig van humor. Ez itt éppoly időkben fakadt a legnagyobb bőséggel, amikor mindenfelé legnagyobb volt a nyomorúság. De amíg egyebütt országos csapások, elemi katasztrófák mindenkit elcsüggesztettek, a sárosiak nem törtek meg ezek súlya alatt. Sőt nem egyszer büszkén viselték a rájuk nehezedő terheket, birkóztak meg a nélkülözésekkel. A sivár valóságot a látszat illúziójával pótolták, sőt tüzes képzeletük az illúziót nem egyszer valóságnak is nézte. Hogy lelkük és képzeletük városaikban és vidéki kastélyokban egyaránt nemcsak illúziókra, de maradandó alkotásokra is serkentette őket, erről már vajmi kevesen tudnak.” (Felvidéki séták, 1916)
A vármegye neve nem a sárral kapcsolatos. Sárga, sárarany szavunkkal függ össze, melynek első szótagja (sár-) ‚ragyogó, sárga színű, arany, fényes, tűzfényű‘ értelmű (a kanca sárlik, amikor tüzel; a sárkány meg tüzet okád). Selyemsárhajó Magyar Ilona selymes, aranyhajú. A sárga aranyból szóösszevonással és csonkulással keletkezhetett a sárarany kifejezés. A Sáros értelme tehát aranyos, tüzes.
A háromnapos túrákat Kisszeben városa kezdeményezte, így kívánnak a turizmusnak nagyobb teret biztosítani és gazdaságilag fellendíteni régiójukat. A túrákat igény szerint több időpontban is meghirdetik, elsősorban az egykori „aranyos“ Sáros vármegye nevezetességeit kívánva bemutatni, mely egykor Bánk bán földje volt. Lesz mit megmutatniuk! „Gertrudisz királyné halála után Bánk bán nádor, egykor Újvármegye főispánja, még sokáig ura maradt e szépséges birtoknak. Csak IV. Béla fosztotta meg ettől egyéb uradalmaival együtt 1240-ben. Bánk bán földje Sárosban ekkor darabolódott szét, vált több ma is élő sárosi család birtokává.“ – írja Divald idézett munkájában.
Első napon az érdkelődők egyénileg vonattal Hidasnémetibe utaznak. Az IC 9:27 órakor érkezik. Ott busz vár rájuk és az egykori Felső-Magyarország fővárosának, Kassának nevezetességeivel ismerkednek. Ebéd után Eperjesre, a vármegye egykori székhelyére, a Tarca-parti Athénba utaznak, ahol megtekintik az egykori vármegyeközpont nevezetességeit, a felső-magyarországi vagy lengyel reneszánsz épületek sorát és természetesen a Szent Miklós-székesegyházat is. A késő délután órákban Kisszebenbe érkeznek, melyet annakidején Kossuth Lajos „hű Szebennek“ nevezett, s Csontváry Kosztka Tivadar szülővárosa. A vendégek a háromcsillagos Torysa szállóban szállnak meg, ahol mindkét éjszakát töltik. A második napon, vasárnap 7:30-kor lehetőség nyílik részt venni a helyi templomban egy szentmisén. Utána megtekintik a város nevezetességeit és a Napút Festője emléktábláját, Szabina szobrát, aki állítólag IV. Bélának segített a menekülésben és róla nevezték volna el a városkát. Végigsétálnak a várfalak és tornyok mentén. Kisszeben barackjáról volt egykor híres. Ezek közül is néhány még látható lesz. Az úticél Palocsa, mely a Poprád folyó partján fekszik. Róla Krúdy Gyula úgy tudta, hogy a fenekén található kavicsok egykor leányszemek voltak. Felmennek a várromhoz, ahonnan szép kilátás nyílik a folyó völgyére és megtekintik a Horváth-Palocsay család sírjait. Ennek a várnak a helyreállításához is hozzáfogtak. Itt kerül sor az ebéd elfogyasztására. Ezután ellátogatnak az Alvó Szerzetes nevét viselő sziklához, mely a Fekete- és Balti-tenger vízválasztója, s ezért Európa Tetejének is hívják. Útbaejtik Roskoványt, ahol a Szentiványiak kastélya áll, s ott állították fel az ország első 48/49-es emlékművét, melynek helyreállítása folyamatban van. Megállnak a héthársi templomnál, és mielőtt Tarkő várához érnének, Jernye következik. A felújított kastélyban megtekintik Szinyei Merse Pál festményeit. A mester dédunokájának, Szinyei Merse Anna művészettörténésznek köszönhetően lézermásolatok készültek, melyek megtévesztésig hasonlítanak az eredeti alkotásokra. A túrázók leróják kegyeletünket a festő sírjánál. Megállnak Litinyén, mely jelentős görög-katolikus búcsújáró hely. Itt megnézik a mini-falumúzeumot, ahol kárpátaljai, lengyelországi és hazai görögkatolikus templomok kcsinyített mását tekintik meg (1:10). Innen nem messze áll Hőnig vára, melynek urai a Tarczayak voltak, akik Szapolyai Jánost támogatták. Egy óra alatt a sárga jelzésen várhoz érnek. Aki esetleg nem óhajt túrázni, visszatérhet Kisszebenbe. Este a szállodában a résztvevők megtekintik az egyetlen Oszkár-díjban részesült csehszlovák filmet, Az üzlet a korzónt (1965), mely Kádár János és Elmar Klos alkotása. A filmet Kisszebenben forgatták. Azért áll a főterén az Oszkár-szobor és az üzlet is megvan, amelyikben a forgatást történt. A túrázók ezeket is megtekintik. A harmadik napon Szinyelipóc lesz az úticél. Itt pihentek a torony alatt az eperjesi Caraffa-féle vésztörvényszék áldozatai (1687). Őket 1933-ban Eperjesen temették el ünnepélyes keretek között az evangélikus templomban. Ellátogatnak a Lacsnói-völgybe, ahol egy túrát tesznek a Kis Felvidéki Paradicsomnak is hívott területen. Visszafelé egy meghökkentő jelenséget tapasztalhatnak majd meg. A gépkocsik a dombnak „maguktól“ fölfelé hajtanak, a patak fölfelé folyik, a tárgyak fölfelé gurulnak. Mindmáig vita tárgya, hogy érzéki csalódásról, vagy gravitációs rendeleneségről van-e szó. Megnézik kívülről a sztankahermányi Péchy-kastélyt, a hedri kastélyt és utána a fricsi reneszánsz kastélyt. Ez a Felvidék egyik legszebb reneszánsz épülete. Ezután a singléri koraközépkori templomot (14. sz.) látogatják meg. Ebéd a kapi Gazdacsűrben vár rájuk. Azután felmennek a romos Sóvárhoz, ahonnan szép kilátás nyílik a környékre. Ezt követően indul a busz Hidasnémetibe, hogy a 16:26-os pesti gyorsot mindenki elérje. A vonaton meg visszaidézhetik a remélhetőleg felejthetetlen emlékeket.
A kisszebeniek mindenkit szeretettel várnak!
Balassa Zoltán
