2025. október 16. és 17. között az Eperjesi Egyetem Magyar Nyelv és Kultúra Intézete szervezte meg a Jókai öröksége – Történelemszemlélet és nemzeti identitás Jókai
életművében című kétnapos tudományos konferenciát. A rendezvény célkitűzése az volt,
hogy Jókai Mór sokrétű és rendkívül gazdag életművét a kortárs irodalomtudomány
értelmezési keretei között új perspektívából vizsgálja meg, valamint feltárja a recepció- és
értelmezéstörténet azon rétegeit, amelyek a korábbi kutatásokban háttérbe szorultak. A
konferencián rangos kutatók vettek részt, az előadásokat pedig intenzív, több szempontú
szakmai párbeszéd kísérte.
Szilágyi Márton megnyitójában a Jókai-életmű kanonikus státuszát és a nemzeti kulturális
emlékezetben betöltött meghatározó szerepét hangsúlyozta, ugyanakkor rámutatott azokra
az értelmezési folyamatokra is, amelyek révén az oeuvre a 21. századi tudományos
gondolkodás számára is relevánsnak tekinthető.
A csütörtöki program előadásai sokirányú tematikus és poétikai megközelítéseket kínáltak.
Kusper Judit Jókai hősfiguráinak dekonstrukcióját és a hősi narratívák ironikus átírását
vizsgálta, Császtvay Tünde a nemzeti identitás, a családeszmény és a regénypoétika
összefüggéseit elemezte, míg Gintli Tibor az író mítoszteremtő narrációs technikáira
fókuszált. Kása Péter előadása a Szomorú napok keleti lázadásának reprezentációs
stratégiáit tárta fel, Szilágyi Márton a Nincsen ördög ontológiai problémáit értelmezte újra,
Radics Rudolf a gasztronómiai reprezentációt vizsgálta mint Jókai világának poétikai és
kulturális sajátosságát, míg Ajkay Alinka az életmű kevéssé kutatott aspektusát, a költői
szövegeket helyezte a középpontba.
A délutáni blokk társadalomtörténeti és recepciótörténeti kérdéseket tematizált. Fülöp
Dorottya Jókai és Nagy Bella házasságának antiszemita diskurzusbeli kontextusát elemezte, Szalisznyó Lilla az író színházi ünnepségekben betöltött szerepének performatív
aspektusaira irányította a figyelmet, Mizsur Dániel Jókai alakját Krúdy prózájában vizsgálta intertextuális perspektívából, míg Radnai Dániel Eötvös Károly Jókai-képének értelmezéstörténeti jelentőségét elemezte. A nap végén lezajlott vita az elhangzott előadások közös kérdésmezőit és lehetséges értelmezési kereteit térképezte fel.
A pénteki program a nemzetközi recepció és a nyelvi-poétikai jelenségek irányába nyitott,
hangsúlyosan interdiszciplináris megközelítésben. Gintli Tibor elnökletével Mészáros Andor Ákos a cseh recepció dinamikáját, Ábrahám Barna a szlovák és román értelmezési horizontokat, Fodor Áron pedig a Rudé Právo pártlap diszkurzív Jókai-képét elemezte, ezzel a nemzeti irodalomtörténeti és a transznacionális nézőpontok közötti átjárásokra is rávilágítva. A kávészünetet követően Kusper Judit elnökletével Somogyi Magda Jókai nőalakjainak névadási stratégiáit, Szili Katalin a Kőszívű ember fiai párbeszédmintázatainak narratológiai és nyelvészeti sajátosságait, Laczkó Krisztina pedig az elbeszélő múlt konstrukciójának poétikai funkcióit tárta fel; mindez jól jelezte a nyelvészeti és irodalomtudományi perspektívák termékeny összekapcsolhatóságát.
A konferencia zárszavában Szilágyi Márton hangsúlyozta, hogy Jókai életműve nem
csupán a magyar irodalmi kánon megkerülhetetlen része, hanem olyan nyitott és újraértelmezhető kulturális és poétikai rendszer, amely a kortárs tudományos gondolkodás számára is termékeny kutatási terepet kínál. A kétnapos tanácskozás gazdag előadásanyaga, a szakmai viták intenzitása és a különböző értelmezési irányok találkozása egyértelműen jelezte, hogy a Jókai-kutatás továbbra is élő és aktív tudományos diskurzusrészét képezi. A konferencia előadásainak szerkesztett változata később tanulmánykötet formájában is megjelenik.
A rendezvény a Kisebbségi Kulturális Alap támogatásával valósult meg.
Podujatie bolo realizované s finančnou podporou Fondu na podporu kultúry národnostných menšín KULTMINOR.
