Szászi Zoltán legújabb, Bábukák című hangoskönyvének megjelenése alkalmából készítettem interjút magával az íróval, mely által betekintést nyerhetünk az alkotói folyamatba. Zoltán arról is mesél, hogy honnan merített inspirációt a novellaregény megírásához, sőt érdekes háttérinformációkat is megoszt az olvasókkal.
A könyvet hallgatva önkéntelenül is az Örkény Egypercesek szórakoztató, ámde abszurd és fanyar humorral átszőtt világára asszociálunk. Beszélgetésünk során az író eme párhuzamot nem is vonta kétségbe, s bár szerényen nyilatkozta, hogy ő bizony a groteszk próza nagymesterének nyomába sem léphet, véleményem szerint a Bábukák méltó módon sorakozhat bármelyik Örkény novella mellett a könyvespolcokon.
Mikor megkérdeztem Zoltánt, hogy mi is a könyv célja, azt a választ kaptam, hogy gondolkodásra szeretné ingerelni az olvasókat. A kötet főként a pletyka lélektanának tematikája köré épül, és az író archetípusokon keresztül közelíti meg ezt a szokványos, de mégsem annyira mindennapi jelenséget. Ezen archetípusok közé tartozik Nyolcadik Utas Ágost, a pletykára mindig nyitott utazó; Magic Mary, a magát jól tartó, színes múlttal rendelkező pincérnő; Dézsa Doktor, a női szívek ismerője; vagy Icuka, aki egy kisváros ikonikus reklámarca, turisztikai látványossága, s egyben filozófusa is. Mivel a szereplők olyannyira valóságosnak tűntek számomra, beszélgetésünk során muszáj volt megkérdeznem, hogy valós személyekről lettek e mintázva. Kérdésemre azt a választ kaptam, hogy természetesen léteznek olyan személyek, akikből ihletet merített a munka megírásánál, azt viszont egyik karakterről sem lehet elmondani, hogy egy konkrét embert ábrázolna, a jellemvonások ugyanis igencsak fel lettek nagyítva. Zoltán azt is megosztotta velem, hogy az általa alkotott archetípusok kifejezetten el lettek találva, ugyanis a könyv kiadását követően sorra érkeztek hozzá a telefonhívások az ország különböző szegleteiből, melyek során az egyes történetek eredete felől érdeklődtek, sőt sok esetben azt is tudni vélték, mely konkrét ismerősükről íródott egy-egy történet. Ezen mondjuk nincs is mit csodálkozni, ugyanis be kell valljam, hogy az én fejemben is megszülettek bizonyos asszociációk miközben a történeteket hallgattam, és bizton állíthatom, hogy aki valaha is élt vagy legalább járt hasonló falvakban vagy kisvárosokban, akarva akaratlanul is felfedez párhuzamokat a saját tapasztalatai és műben jelenlévő motívumok között. A könyv ugyanis a kisvárosok rejtett világát, egy külön kis univerzumot tár elénk, ahol egyszerre történik a semmi a mindennel, ahol az egyszerűség mögött ott a rejtett tartalom, és ahol nem minden az aminek elsőre látszik. A bábukák egy kiváló, fanyar humorral átszőtt társadalomkritika, szonda a kisemberek mindennapjaiba egy különös optikán keresztül.
Mikor a címről kérdeztem Zoltánt, azt válaszolta, hogy a Bábukák arra utal, hogy mindannyian csupán bábuk vagyunk egy Isteni színjátékban. Ezen utalás a magunk és mások negatív jellemvonásainak, valamint a társadalmi mechanizmusoknak való kiszolgáltatottságot hivatott kifejezni. Humorosan azt is megjegyezte, hogy azért megbecézte ezt a báb-létet, így lett a cím egy művészi csavar által bábukák.
A könyv által nyújtott élményt külön fokozza, hogy immáron hangoskönyv formájában is elérhető, mégpedig Tóth Károly színművész kiváló és roppant szórakoztató narrációjában. Ezáltal komplex élményt kaphatnak az olvasók/hallgatók, és tulajdonképpen bármikor élvezhetik a történeteket, akár otthon, akár úton vannak.
A hangoskönyv a KULTMINOR támogatásával jöhetett létre, és az alábbi linken elérhető:
És hogy mi jöhet még ezután? Zoltán továbbra sem tétlenkedik, készülőben van ugyanis egy újabb novelláskötete, melyben számára eddig ismeretlen vizekre evez. Az Akkor és ott című művét ugyanúgy valós események ihlették, mint a Bábukákat, az író azonban ezúttal egy innovatív zsánerrel próbálkozik – a filmregény és a lírai forgatókönyv sajátos elegyével. Legújabb művét kíváncsian várjuk.
Pracu Eszter
