Kassa hazafisága mindig is csendes volt és szemérmes – tudjuk Márai Sándortól, a város világhírűvé vált írójától, mint ahogy azt is, hogy ez a város minden időben ellenállhatatlan erővel vonzott mindenkit, aki magyar: Bocskait, Bethlen Gábort és Thökölyt, Rákóczi Györgyöt s a Nagy Fejedelmet. Vonzotta az élőket és messzi földről – Rodostóból haza hívta a halottakat is. II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai földi maradványait itt, a Kassai Dómban 1906 októberében helyezték örök nyugalomra. Már ekkor eldöntötték, hogy Kassán Rákóczi rodostói házának hasonmását is felépítik. Ekkor született az az ötlet, hogy Rodostóból az ebédlő házának az egyik részét Kassára hozzák – meg más egyéb emlékeket. Ezeket el is hozták Kassára, de nyilván az első világháború az építkezést meggátolta, és a Fő utca egyik házának a pincéjében helyezték el ezeket az emlékeket és épületrészeket. A pince befalazott rejtekéből ezek a „kincsek” csak 1938 után kerültek elő, amikor Kassát visszacsatolták Magyarországhoz. A „Rodostói-házat” végül is 1944-re építették fel a Hóhér-bástyához ragasztva – amely egyedüli emlékként maradt meg a régi városfalakból. Csakhogy 1945 után Kassán
megszólalni sem volt szabad magyarul, nemhogy Rákóczival foglalkozni. Ennek az ideje csak 1991-ben jött el, amikor megnyitották a Rodostói-házban a Rákóczi-állandó kiállítást. Bő két évtized után most ezt a tárlatot jelentősen kibővítették és új elrendezésben tekinthető meg. Az első helység tulajdonképpen Rákóczi életéről és a felkeléséről, a második rész az 1906-os kassai újra temetéséről szól. Utána kezdődik azoknak a részeknek a bemutatása, melyeket eredetileg 1905-ben hoztak Törökországból Kassára. Utána egy kis galéria, melyben az említett székek és képanyag van kiállítva. Nagyon érdekes a kis piramis is ahol a Rákóczihoz kötődő tárgyak, bibliák vannak kiállítva. Az emeleten egy kis törökös szoba is látható. Először telt meg a pipatórium is ami az ebédlőnek a szerves része – és valamelyik részét az ebédlőnek úgy tudjuk, hogy maga a fejedelem is pingálta, festette, faragta. A pipatóriumban Benei Péter, hevesi pipakészítő mester ajándékozott korabeli korhű pipákat. A turisták először tekinthetik meg itt a Rákóczi-korabeli arany érméket és pénzeket. Sokak figyelmét leköti az a Rákóczi-címerekkel kivarrt sötét bordó gyászlepel, amellyel 1906-ban a kassai vasútállomáson a haza hozott koporsókat takarták le. A gyászleplet, és azt, amellyel a földi maradványokat vontató lovat takarták le, a Rákóczi hadnagya című magyar film forgatásához is kölcsönvették. A sok eredeti tárgy és festmény lenyűgözi a látogatókat.
