/Moyzes utca 42./
II. József 1776-ban a munkácsi püspökség külhelyiségét akarta megszervezni Kassán, de az épület, melyet székházul jelölt ki, továbbra is katonai raktár maradt, ezért a püspökség nem jöhetett létre. A kinevezett helynök Pátélyi Kovács János kanonok volt, aki az előbb említett probléma miatt leginkább Ungváron tartózkodott. Mivel az utóda, Baradács János sem tudott Kassán letelepedni, székhelyét áttette Eperjesre, ahol II. Lipót császár a megszüntetett minorita kolostort utalta ki számára.
Kassán végül is 1882. április 25-én tették le és áldották meg a templom alapkövét. Az építését 1886-ban fejezték be. A nyugati-keleti fekvésű, román stílusú templomot Kolatsek Vilmos építész tervei alapján Schmidt Lajos építette. A templom két tornyát tíz évvel később, 1896-ban építették fel. A szószéket és a szentély Pazar képállványát – melynek faragott részeit Urr György kassai szobrász készítette, festett képeit pedig egy lembergi cég szállította – 1902-ben állították fel. Lembergi munka a szép képekkel díszített szentségtartó is.
A görög katolikusok között Kassán rutén, magyar és szlovák nemzetiségű hívek találhatók. A XIX. és a XX. század fordulóján a hivatalos liturgia nyelve az ószláv és a görög volt. A magyar nyelvű igehirdetésre nem volt lehetőség. Csak 1912-ben, a hajdúdorogi püspökség megalapítása után kezdődött el a magyar nyelvű igehirdetés. 1950-ben Csehszlovákiában felszámolták a görög katolikus egyházat, ám teljesen megszüntetni mégsem tudták. Kassán 1980-ban Bohács Béla főtisztelendő újította fel a magyar nyelvű görög katolikus szentliturgiát. Az államvezetés ezt nem nézte jó szemmel, hamarosan be is tiltotta. Csak fél évvel később, szilárd kiállásnak köszönhetően sikerült a liturgiát újraindítani.
