/ Kassa, Fő u. 9./
„Ebben a házban született Gerster Béla(1850 – 1923), a Korinthoszi-csatorna tervezője és a Panama-csatorna társtervezője“ – adja tudtul az a szlovák, magyar és angol nyelvű emléktábla, mellyel Kassa Óvárosi Önkormányzata Süli János polgármestersége alatt, 1999-ben megjelölte ezt a házat.
Gerster Béla az alap- és középiskoláit a szülővárosában, Kassán végezte, majd a bécsi műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet. A Korinthoszi-csatorna tanulmánytervét Türr István megbízásából készítette. Ezzel a tervvel Velencében megnyerték a bankokat az építkezéshez szükséges 30 millió frank összeadására.
Minekután Türr István a görög kormánytól a földszoros átvágásához megszerezte az engedélyt, Gerster Béla a csatornaépítő vállalat főmérnökeként 1882-ben négyezer építőmunkással látott hozzá a 80 méter magas hátság átvágásához. Az építési munkák során 11 millió köbméter földet és kőzetet termeltek ki, elhasználtak 1 200 tonna lőport és 450 tonna dinamitot. A csatorna hossza 6 345 méter, talpszélessége 25 méter, a víz mélysége 8,5 méter.
A munkálatok során két kikötőt is építettek, továbbá egy hidat a peloponnészoszi vasútnak. Az így elkészült művet 1893. augusztus 6-án I. György görög király és felesége, Olga királyné – Ferenc József osztrák császár és magyar király jelenlétében – ünnepélyesen felavatta, majd a mesterséges víziutat 1893. október 28-án forgalomba helyezték.
A Korinthoszi-csatorna megtervezése és megépítése kétségtelenül nagy tett, hiszen ez a feladat már az ókortól izgatta az emberiséget. Időszámításunk előtt a IV. században már DémétrioszPoliorkétész is át akarta vágatni a földszorost. Később pedig Néró császár a júdeai hadjáratban szerzett hadifoglyokkal és rabszolgákkal akarta elérni ugyanezt, de neki sem sikerült, mint ahogy Hadrianus császárnak sem, sőt még a dúsgazdag Heródes Atticusnak sem. Az égiek úgy akarták, hogy ezt a feladatot a kassai mérnök, Gerster Béla oldja meg.
GersterTürr István itthoni nagyszabású vízgazdálkodási terveinek kidolgozásában is részt vett, majd a lázas vasútépítés időszakában 13 hazai vasútvonal tervezését és megépítését irányította. Legvégül, 1919-ben a Duna-Tisza-csatorna építési munkáit vezette.
1923-ban Budapesten, a Kerepesi úti Nemzeti Sírkertben édesapja, Gerster Miklós 1848-as honvéd hadnagy mellett helyezték örök nyugalomra. 1957-ben lányát Gerster Jolán zenepedagógust is ide temették.
