Az előadás valamikor a közeli jövőben játszódik, amikor már senki nem jár színházba. A nézők elszoktak a színháztól, mert kényelmetlennek találták; egy ideig megpróbáltak úgy viselkedni a színházban, mint a moziban, vagy otthon a tévé előtt, de ebből rengeteg konfliktus fakadt. A színészek egyre többször keveredtek velük vitába, sokszor leállt vagy félbeszakadt az előadás, míg az egyik Hamlet előadás alatt a címszerepet játszó színész Yorick koponyájával fejbe dobta az egyik popcornozó nézőt. Az igazi tragédia azonban egy Cid előadáson következett be, mikor két felbőszült statiszta a nézők közé hajított egy másfél mázsás kandelábert – négy halott, tizenöt sebesült. A kormány bezáratta az összes színházat.
Ennek már három éve. Itt az ideje az óvatos nyitásnak. A Kultuszminisztérium prevenciós alapja létrehoz egy felsőfokú oktatási intézményt, mely diplomás nézőképzéssel foglalkozik. A diploma tulajdonképpen egyfajta jogosítvány, ami igazolja, hogy tulajdonosa alkalmas a színházban rá váró fokozott pszichikai és fizikai terhelés elviselésére.
Tasnádi István
Nézőművészeti főiskola
A Nézőművészeti Kft. előadása
Szereplők:
Katona László
Mucsi Zoltán
Scherer Péter
Díszlet: | Ágh Márton |
Jelmez: | Kiss Julcsi |
Fényterv: | Kovács Áron |
Zeneszerző: | Árkosi Szabolcs |
Rendezőasszisztens: | Gyulay Eszter |
Rendező: | Árkosi Árpád |
Az előadás időtartama: 1 óra 55 perc, szünet nélkül
Sajtó:
Kritikák az előadásról:
Egy nézőtanonc feljegyzései a jövőből – a 7óra7 kritikája
Több mint főiskola – a kontextus.hu kritikája
Nézőművészeti Főiskola – színházkritika – poet.hu
Majoros Sándor beszámolója az előadásról
Az Egy nap a városban blog írása: Az állam betiltotta a színházakat
Az előadás a Krétakör és a tatabányai Jászai Mari Színház koprodukciójában készült,
bemutató: 2003. május 11., Tatabánya, Jászai Mari Színház – Népház
A produkció 2003-ban a legjobb stúdióelőadás Capitano-díját nyerte a nyíregyházi Vidor Fesztiválon.
forrás: centralszinhaz.hu