Szlovákia egyik legsúlyosabb környezeti problémájának felszámolása vette kezdetét a kelet-szlovákiai Őrmező (Strážske) városában, ahol több mint 40 éve halmozódott fel rendkívül veszélyes, poliklórozott bifenileket (PCB) tartalmazó hulladék a korábbi Chemko Strážske vegyipari vállalat telephelyén. A szlovák kormány alelnöke és környezetvédelmi minisztere, Tomáš Taraba, valamint Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter közösen jelentették be a hulladék elszállításának megkezdését, amit történelmi fordulópontnak neveztek.
A hulladék elszállítása és megsemmisítése
Június 11-én elindult az első, veszélyes PCB-anyagokat szállító kamion. Mivel Szlovákiában továbbra sincs kiépített infrastruktúra a veszélyes hulladék feldolgozására, ezért arra kényszerülnek, hogy Ausztriába exportálják az anyagokat. Az első szakaszban 150 tonna mérgező hulladék kerül megsemmisítésre egy bécsi speciális égetőben, ahol 1100 °C feletti hőmérsékleten semmisítik meg a hordók tartalmát. Az elszállítást 35 kamion végzi rendőri kísérettel, hogy garantálják a biztonságot az export során.
A folyamat költsége a becslések szerint 570 ezer eurót tesz ki, a teljes művelet körülbelül három hónapot vesz majd igénybe. A mentesítés a szlovák környezetvédelmi minisztérium által 2024 februárjában kiírt közbeszerzés eredménye, amelyet a Belügyminisztérium válságkezelési osztálya és a jászói vegyianyag-vizsgáló laboratórium is támogatott.
A következő lépések: még 5000 hordó, geológiai feltárás, rekultiváció
A jelenlegi mentesítés csupán az első fázis. A második szakaszban a Chemko telephelyén található, Tepláreň nevű épületéből további 5000 hordó PCB-tartalmú hulladék elszállítását tervezik. A minisztérium már megkezdte a piaci konzultációkat ennek előkészítésére.
Párhuzamosan elindul a térség geológiai feltárása, hogy pontos képet kapjanak a föld alatti szennyezés mértékéről, különös tekintettel a talajvízre és a közeli Laborc folyóra.
A Hôrky-Pláne lerakó: rejtett kockázatok és vitatott besorolás
A Chemko Strážske közelében található Hôrky-Pláne nevű lerakó terület még súlyosabb kockázatokat rejt. A becslések szerint itt 120 000 köbméter ipari hulladék található, köztük akár 900 tonna PCB-anyag. A problémák gyökerei 1956-ra nyúlnak vissza, amikor a vállalat megkezdte az ipari hulladék lerakását ezen a területen.
Egy 1990-es hidrogeológiai vizsgálat szerint a fúrt kutak vize veszélyesen magas szennyezettséget mutatott, és a szennyezés elérte a helyi csatornahálózatot, sőt a Laborc folyót is.
Bár az ENVISAN Egyesület szerint a terület integrált engedéllyel rendelkező hivatalos hulladéklerakó, a Plus jeden deň portál vizsgálata szerint több dokumentum – például a 1990-es szennyezettségi jelentés – nem hozzáférhető sem nyilvánosan, sem az állami geológiai intézet digitális archívumában. Ez gyanút ébreszt a lerakó valós besorolásával kapcsolatban.
Rekultiváció kérdőjelekkel
2025 januárjában nyilvánosságra hozták a rekultivációs tervet, amely több mint 143 200 tonna építési hulladék felhasználását irányozza elő a lerakó felszínének lezárására. A terv kritikusai felvetik, hogy a veszélyes PCB-anyagok eltávolítása nélkül ez csupán a probléma elrejtése lenne, nem pedig a megoldása.
A tervekkel párhuzamosan egy biodegradációs technológiával működő veszélyeshulladék-kezelő kapacitásának bővítését is bejelentették, amelynek végtermékeit szintén a rekultiváció során kívánják felhasználni.
Becslések: akár 27 000 tonna PCB az egész térségben
A Hulladékgazdálkodási Szövetség szerint a Chemko Strážske telephelyén és környékén összesen akár 27 000 tonna PCB-tartalmú hulladék is lehet. Ez a tény aláhúzza, hogy a most megkezdett mentesítés csak a kezdet, és hosszú távú, szakszerű környezeti rehabilitációra lesz szükség az egész térségben.
A Chemko Strážske telephelyén elindított PCB-hulladék eltávolítási projektje szimbolikus és gyakorlati jelentőségű is. Először fordul elő, hogy valódi intézkedések történnek Szlovákia egyik legsúlyosabb környezeti szennyezésének felszámolására. Bár az első 150 tonna PCB-anyag megsemmisítése mérföldkő, a teljes probléma kezelése évekig tartó, milliárdos költségű projekt lehet, amelynek során egyensúlyt kell találni a közegészségügy, a környezetvédelem, az átláthatóság és a jogi keretek között.
De mi is az a PCB, és miért veszélyes?
A PCB (poliklórozott bifenilek) olyan mesterséges vegyületek csoportját jelöli, amelyeket elsősorban az 1930-as évektől kezdve gyártottak és használtak világszerte különféle ipari és elektromos berendezésekben. A PCB-k több mint 200 különféle vegyületből álló anyagcsaládot alkotnak, amelyek a bifenil molekula klórozott változatai.
Mire használták a PCB-ket?
A PCB-ket elsősorban a következő területeken alkalmazták:
- Transzformátorok és kondenzátorok szigetelőfolyadékaként
- Hőátadó folyadékokként
- Hidraulikus rendszerekben
- Festékek, ragasztók, műanyagok és tömítőanyagok adalékaként
Fő vonzerejük az volt, hogy hőállóak, nem gyúlékonyak, kémiailag stabilak, és elektromosan szigetelők. Ezek azonban egyben a legnagyobb problémájuk forrása is.
Miért jelentenek veszélyt?
- Rendkívül perzisztensek: nagyon lassan bomlanak le a természetben
- Bioakkumulatívak: felhalmozódnak az élő szervezetek szöveteiben, különösen a zsírszövetekben
- Toxikusak: károsíthatják az idegrendszert, májat, immunrendszert és hormonháztartást
- Valószínűleg rákkeltőek az emberre nézve is (az ENSZ Egészségügyi Világszervezete – WHO – szerint)
Az emberi szervezetbe jellemzően szennyezett élelmiszeren, belélegzésen vagy bőrkontaktuson keresztül juthatnak be.
Egészségügyi kockázatok:
1. Idegrendszeri károsodás
- A PCB-k befolyásolhatják az idegrendszer fejlődését, különösen magzati és kisgyermekkori expozíció esetén.
- Károsíthatják a tanulási képességeket, memóriát, figyelmet, mozgáskoordinációt.
2. Hormonrendszer zavarai (endokrin diszrupciók)
- A PCB-k képesek utánozni vagy gátolni a természetes hormonok hatását (pl. ösztrogén, pajzsmirigyhormon).
- Zavarokat okozhatnak a nemi fejlődésben, anyagcserében és a termékenységben is.
3. Májkárosodás
- A PCB-k feldolgozása elsősorban a májban történik, ahol felhalmozódhatnak, és gyulladást, sejtelhalást, funkcióromlást válthatnak ki.
4. Immunrendszer gyengülése
- A PCB-expozíció csökkentheti a szervezet ellenálló képességét, ami fogékonyabbá teheti az embert fertőzésekre és betegségekre.
5. Rákkeltő hatás
- A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) a PCB-ket valószínűleg rákkeltő anyagként sorolta be az emberre nézve (2A kategória).
- Összefüggésbe hozták pl. májrák, melanóma és limfómák kialakulásával.
6. Szaporodási és fejlődési zavarok
- A PCB-k károsan hathatnak a magzatra: csökkent születési súly, koraszülés, fejlődési rendellenességek jelentkezhetnek.
- Szoptatás során is átjuthatnak az anyatejbe.
Miért kell eltávolítani őket?
A PCB-ket a világ számos országában – így az Európai Unióban is – szigorúan tiltják és szabályozzák, mégis még mindig sok helyen megtalálhatók régi ipari létesítményekben, lerakatokban, illetve a természetben is. Ha nem kezelik megfelelően, a szivárgó tárolók vagy hulladéklerakók továbbra is szennyezhetik a talajt, a felszíni és felszín alatti vizeket, és az élelmiszerellátást is, ezért a PCB-anyagokat szigorúan ellenőrzött körülmények között kell megsemmisíteni, leggyakrabban speciális magas hőmérsékletű égetéssel.
Pracu Eszter
