A Csemadok Kassai Városi Választmánya megtartotta a 20. konferenciáját. Erre az összegző értékelésre, illetve a jövő legfontosabb feladatainak meghatározására elég sokat kellett várni, hiszen a legutóbbi konferenciát már 4 éve, 2012 szeptemberében tartották. Kolár Péter elnök ennek okaként a városi választmány titkárának elhalálozását jelölte meg, utalva arra a sajnálatos tényre, hogy e poszt betöltésére a mai napig sem találtak megfelelő személyt.
A nehézségek ellenére az értékelt időszakban a Csemadok fontos munkát végzett Kassán. A magyarságnak vannak olyan történelmi évfordulói, amelyek mindannyiunkat érintenek. Ezeknek kapcsán a Csemadok minden éven nem csak a tagjait, hanem Kassa város minden magyarját igyekszik megszólítani. Ezek közé elsősorban a március 15-el kapcsolatos ünnepségek, továbbá a Szent István Napok és az Aradi Vértanúkról történő megemlékezések tartoznak. Magyarország anyagi támogatásával a Csemadok Kassai Városi Választmánya az egyetlen felvidéki vértanú, Dessewffy Arisztid margonyai sírhelyét és annak környékét is felújította. Tatarozták a kriptát és a sírbolt előtti téren négy fedett ülőpadot is elhelyeztek és rendbe hozták a sírbolthoz vezető erdei utat is. A hagyományos rendezvények közül a Kazinczy Napok tekinthető a legszínvonalasabbnak, ami a Csemadok Országos Tanácsának megbízásából országos rendezvény, immár a 48. évfolyamát tudhatjuk magunk mögött. A Csemadok kassai új kezdeményezései közül a Szlovákiai Magyar Dal Napjának megrendezését emelhetjük ki, mellyel a város magyar kulturális megmozdulásaiba nem titkolt szándékkal a fiatalokat is szeretnék jobban bekapcsolni. Hasonló a szándék a hagyományos Magyar Bál évenkénti megrendezésével is, melynek szervezéséből most már a KIKELET Kassai Ifjúsági Közösség és a Szakkay József Szakközépiskola is kiveszi részét.
A kassai magyar fiatalok helyzetbehozását a küldöttek ezen a konferencián is a jövő legfontosabb feladataként szabták meg. Ehhez a Csemadok kassai székházában a pinceklub felújítása – ami szintén magyarországi támogatásnak köszönhetően történhetett meg – most már adja is a jó lehetőségeket. Havasi Péter már a Pinceszínpad újra alakításához hozzá is látott, ahol természetesen ő is a fiatal tehetségekkel indít.
Részben a Csemadok székházát is sikerült felújítani, melyet a Csermely Kórus – és a kis kórusuk, a Kikelet Ifjúsági Közösség, a Magyar Nők Szervezete, az Őszirózsa Hagyományőrző Énekkar, a Szent István Társulás – és az énekkaruk, a Városi Nyugdíjas Szervezet és a Külhoni Magyar Színház is használ.
Nincs itt helyünk arra, hogy a Csemadok teljes tevékenységét felsoroljuk, de azt mégis kiemeljük, hogy a szűkös anyagi lehetőségek ellenére évente 12-15 tudományos előadást is megszerveztek, melyek általában 60-70 résztvevő érdeklődése közepette zajlottak.
Apropó: anyagiak – nos, erről az elnöki beszámolóban szó szerint ezek a mondatok hangzottak el: „ Mint azt mindnyájan tudják a Csemadok rendszeres állami támogatását 1995-ben megvonta a Szlovák Állam. Ennek ellenére szervezetünk országos szinten azóta is szervezi a magyar rendezvények jelentős részét, mindazon rendezvényeket, amelyeknek szlovák megfelelőit a Szlovák Állam automatikusan, állami költségvetésből pénzeli. Azóta minden egyes tervezett rendezvényünkre előre – általában egy éves átfutási idővel – pályáznunk kell. A pályázatokból azonban ki vannak zárva azok a lehetőségek, amelyek azt tennék lehetővé, hogy egy-egy szervezet főállású – vagy akár mellékállású – munkaerővel rendelkezhessen. Ezt Szlovákiában valahogy így lehetne megfogalmazni: pályázzatok, évről-évre komplikáltabban, egyre több és folyamatos munkával, minden törvényes előírást betartva, de nehogy legyen olyan dolgozótok, aki azt a feladatot, amire a pénzt kaptátok végrehajtja, megszervezi és elszámolja.“
Mind ehhez Kolár Péter – Mikszáth Kálmán után szabadon fogalmazva hozzá tette, hogy: „ A szlovák atyafiakhoz hasonlóan az itt élő nemzetiségeknek – köztük a magyaroknak alanyi jogon közvetlenül nem jár semmi? – és ez alatt nem csak a Csemadokot, hanem az összes, az itt élő, a magyarság érdekében dolgozó szervezetet értem.“ Az elnök ehhez azt is hozzá fűzte, hogy a Csemadok Kassán a várostól sem kap egy cent támogatást sem. 2013-ban – mikor Kassa volt Európa kulturális fővárosa – a Csemadok 3-, a Thália Színház 4- és a Rovás szintén 3 pályázatot nyújtott be, de ezek közül sem fogadtak el egyet sem.
A konferencia megválasztotta a Csemadok Kassai Városi Választmányának 22 tagját és 4 póttagját. Az elnöki posztra továbbra is csak egy jelölt volt, Kolár Péter személyében. A választmány az első ülésén dönti el, hogy kit választ elnökének és ki lesz a két alelnök. A küldöttek feladatul adták az új választmánynak, hogy a kassai Márai-emlékszoba siralmas állapotára hívja fel a főpolgármester figyelmét, sürgesse a probléma megoldását. Továbbá a Csemadok tevékenységébe a fiatalok bekapcsolását is még intenzívebben elvárják, és szeretnék, ha a magyar rendezvényekről előzetesen még naprakészebben tájékoztatná az olvasókat a Kassai Figyelő.
/sz.gy./
