Tóth Tímea sajátos szín- és formavilág kialakítására törekvő fiatal művészegyéniség. Az ő alkotásaiból rendeztek kiállítást a kassai Rovás kiállítótermében. A szepsi származású festőművészt a tárlat megnyitása után kérdeztük.
Milyen ráhatások vittek a festészethez, kinek az ösztönzésére vettél ecsetet a kezedbe?
A gyerekkoromban kezdődött. Tetszett nekem, hogy a nővérem mindig rajzolt. Állandóan mellé kuporodtam, néztem, hogy az alakok miként kelnek életre a papíron. Nagyon tetszett! Teljesen kézenfekvő volt, hogy én is megragadtam a ceruzát, és húzni kezdtem a vonalakat. Alakultak a dolgok nálam is! Sőt olyannyira, hogy a szüleim be is írattak a művészeti alapiskolába. Ott a festmények elkészítésekor ugyan édesanyám is gyakran „besegített” nekem, csak egy dologgal nem tudott kibékülni, történetesen azzal, hogy miért nem festek én érthető festményeket?! A szüleim később már azt remélték, hogy a főiskolai tanulmányaimként már nem a művészetet fogom választani, de aki egyszer ebbe úgy igazából bele kóstol, az már nem szabadulhat tőle! Nem mondhatok mást: ez a mindenem, ebből élek.
Megfogalmazható, hogy milyen ihletések hatására születtek az itt kiállított képeid?
Főleg a környezetemből – és belőlem, az énem mélyéről jön az ihlet. Persze a hangulatom is befolyásolja a képek elkészülését. A tájképeimnél megpróbálom részben átírni azt, amit látok. Magam is meggyőződtem arról, ha az ember hosszabb időt tölt kint a természetben, akkor egyszer csak foltrendszereket lát – és valójában a színek ringatják harmonikus, letisztult hangulatba. Persze vannak figurális alkotásaim is ezen a tárlaton. Ezekkel a férfi-nő közötti kapcsolatokról, a kölcsönhatásokról próbálok felmutatni valamit.
Könnyen, vagy nehezen születik meg egy-egy festményed?
Olyan szempontbólszerencsém van, hogy akkor festhetek, amikor akarok. Van olyan festményem, ami két évig készül, de van olyan is, ami akár négy évig. Olyan alkotásom talán nincs is, ami egy-két hét alatt elkészült volna. Egy festmény akkor fejeződik be, ha már elégedett vagy vele, és már nem nyúlsz hozzá. Tényleg igaz az a mondás, hogy egy képet sem lehet befejezni, csak abbahagyni.
Ha valaki megkérdezi, hogy milyen stílusú festményeket festesz, akkor mit felelsz rá?
Nem hiszem, hogy törődni kellene ezzel. Nem azért festek, hogy valahova besoroljanak, hanem azért mert szeretem – és a sajátomat csinálom!
Tóth Tímea alkotásai október 20-ig tekinthetőek meg a Kmeť utca 34. szám alatti kiállító teremben.
Kovács Dávid
