Külgazdasági és vállalkozásfejlesztési fórumot tartottak Kassán a Magyar-Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara, Magyarország Kassai Főkonzulátusa, valamint az MNKH Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat Kft. szervezésében.
A szakmai találkozón részt vevő vállalkozók, polgármesterek és egyéb szakemberek egyetértettek abban, hogy a magyar-szlovák gazdasági és kereskedelmi együttműködésben sokkal nagyobb lehetőségek vannak, mint amennyivel eddig éltek. Kupcsok Lajos, a Magyar-Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara társelnöke, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgató-helyettese portálunknak nyilatkozva meg is erősítette, hogy a partnerséget nagyon fontos gazdaságszervező erőnek tekintik, majd így folytatta:
„Nekünk meg vannak az elképzeléseink a magyar oldalról, de ezeket minden képen szeretnénk harmonizálni a szlovák elképzelésekkel. El kellene majd jutnunk a magyar és a szlovák vállalkozók közötti finom hangolásig. A finom hangolás alatt azt értem, hogy nem csak a bilaterális, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok izgalmasak, hanem vannak olyan piacok, amit sem a szlovákok nem tudnak önállóan lekezelni, sem a magyarok. Itt jönne a szinergia, amikor össze kellene dolgozni. Ehhez viszont ismernünk kell egymást. Még erőteljesebb bizalomra, még erőteljesebb együttműködésre van szükség. A szlovák oldalon én nagyon jó partnereket látok ere a területre – nemcsak a magyar nemzetiségűek, hanem a szlovákok között is.“
Ezek a célkitűzések jól illeszkednek abba a Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat kiépítésébe is, melyeket a Magyar Nemzeti Kereskedőház – egy egészen friss intézményként -ez év januárjától kezdett el megvalósítani.
Kupcsok Lajos
Kupcsok Lajos, vezérigazgató-helyettes: Nyolc országra terjed ki a tevékenységünk. Ez azt jelenti, hogy a hét szomszédos ország: Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria – és Lengyelország a működési területünk. Az elkövetkező hónapokban 22 irodát fogunk nyitni ennek a kereskedelmi alakulatnak a keretében, amelyből 7-et Szlovákiában, 7-et Romániában, 2-2-őt Ukrajnában illetőleg Szerbiában, 1-1-et pedig Horvátországban, Szlovéniában, Ausztriában és Lengyelországban. Alapvetően a mikro- kis- és középvállalkozások piacra jutását szeretnénk segíteni a kis vállalatok közötti üzleti kapcsolatoknak fejlődésének irányában. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy megismerjék egymás termékeit, szolgáltatásait a vállalkozók az ország mindkét oldalán, tehát a határnak mindkét oldalán, és úgy gondoljuk, hogy a magyar nemzetiségű emberek és vállalkozók, akik itt élnek Szlovákiában természetes kapcsolódási pontot, hidat képezhetnek a két ország között.
Szlovákiában az első irodaházat Pozsonyban már meg is nyitották. Májusig Dunaszerdahelyen, Érsekújváron, Ipolyságon, Rimaszombatban, Kassán és Királyhelmecen is munkához lát a mikro-, kis – és középvállalkozásokat segítő irodahálózat.
Szesztay Ádám, főkonzul
Szesztay Ádám, főkonzul:
Csak biztató jelek vannak. Nagyon nagy érdeklődést tapasztalok mind a magyarság körében, mind a szlovák partnerek körében. Találkoztam a kamarákkal, van itt egy új kezdeményezés a kelet-szlovákiai befektetések promóciójára. Mindenkivel megállapítottuk, hogy nagyon hasonlóak és egy irányba mutatnak a magyar és szlovák törekvések. Úgy látom, hogy egy olyan értékes régióról van szó, melynek az érdekében, ha összefogunk, akkor olyan nagy dolgokat tudunk a gazdaságban elérni, amiről most még lehet hogy nem is álmodunk.
Mihók Gábor, régiófejlesztési szakember:
Mindenkinek tudatosítania kell, hogy ez az utolsó olyan költségvetési időszak, amikor az Európai Unióból fejlesztési forrásokat lehet lehívni. A régiónak kulcsfontosságú, elemi érdeke, hogy minél több fejlesztési forrást hívjon le, és ezért fontos az együttgondolkodás,kormányzati, civil-,a vállalkozói szférának az összefogása, hogy a térséget el tudjuk indítani a gazdaságfejlesztés útján.
A kassai kerületben a kis- és középvállalkozások dinamikusabb fejlődéséhez a bankok jobb hitelpolitikájára is szükség lenne, és az uniós pályázatoknál is vannak olyan elvárások, amelyek felesleges akadályokat gördítenek a vállalkozók elé.
Hornyák János, magánvállalkozó, Örös:
Nagyon nagy probléma, hogy az Európai Uniós támogatások esetében áfát kell befizetni, holott az áfát úgy is visszaigényli az ember. Nagyon sokat segítene, ha a pályázatokra az áfát nem kellene befizetni. Sok olyan cég van, mely ha kedvezőbb feltételek mellett kapna banki hitelt, szívesen befektetne olyan munkahelyteremtő beruházásokba, melyek vidékfejlesztési szempontokból is fontosak – nyilatkozta portálunknak ez a bodrogközi vállalkozó.
