A kassai vasgyár (akkor Východoslovenské železiarne, ma U.S. Steel) történetének legsúlyosabb ipari balesete 1995. október 27-én történt. A vezeték egyik szakaszán robbanás következett be, ami után szén-monoxid szivárgott a levegőbe. A katasztrófában 11 ember meghalt, és több mint 300 személyt kellett orvosi ellátásban részesíteni.
A döntés, hogy Kassához közel acélgyárat építenek, még 1959. április 1-jén született meg, amikor létrehozták a VSŽ nemzeti vállalatot. Az építkezés 1960 januárjában kezdődött, és 1965. június 1-jén öntötték ki az első vasat az 1-es nagyolvasztóból.
A tragédia napja
A baleset hegesztési munkálatok közben történt egy leállított vezetéken, amelyből korábban elvileg kiszorították a maradék nagyolvasztó gázt. A munkát azonban még azelőtt megkezdték, hogy megérkeztek volna a gázminták laboreredményei. Reggel 9 óra után bekövetkezett a robbanás, és a levegőbe szivárgott a színtelen, szagtalan, halálosan mérgező szén-monoxid. A sors iróniája, hogy a gáz veszélyességét igazoló szakvélemény öt perccel a robbanás után érkezett meg. A gázszivárgásra azonban senki sem figyelt fel, és evakuálást sem rendeltek el. A helyszínen a délelőtt folyamán még a sérült csövet javították, jelen voltak tűzoltók, rendőrök és üzemmérnökök is. A dolgozók folyamatosan érkeztek a műszakra.
Később, a kora esti órákban inverzió alakult ki – a gáz nem emelkedett fel és nem oszlott el, hanem a földfelszín közelében maradt, és láthatatlan, halálos felhőként terjedt. A megtett intézkedések és a gyár esti órákban megkezdett kiürítése ellenére a mérgező gáz a gyár területén kívül is halálos áldozatokat szedett. A válságstáb értesítette Magyarországot is a balesetről.
A VSŽ válságstábja az éjszaka folyamán ülésezett, élén Ján Smerekkel, a vállalat akkori igazgatójával.
Nagyida község kiürítését szombaton hajnali fél háromkor kezdték meg, ekkor már a sacai városrész evakuálását is fontolgatták.
A szén-monoxid-mérgezés 11 ember életébe került – közülük kilencen a vasgyár dolgozói voltak, kettő pedig engedély nélkül tartózkodott a gyár területén. A két férfi, Peter és Pavol Janov, a nagyidai roma telepről származott, és vasat gyűjtöttek a gyárban.
Az áldozatok között volt:
- Jaroslav Vikartovský, tolatásvezető
- František Burčík, mozdonyvezető
- Vojtech Bystrý, tolatásvezető
- Anatolij Jurievič Cuper, mozdonyvezető
- Miloš Gedeon, tolatómunkás
- Štefan Janovský, a vegyi üzem vezetője
- Jozef Kolarský, forgalmi diszpécser
- Marek Ludvik, lángvágó
- Andrej Štofa, kocsimestermester
Vizsgálat és felelősségre vonás
1996-ban öt személy ellen indult eljárás. Hármukra elnöki amnesztia vonatkozott, kettőt bíróság elé állítottak – a bíróság 2002 januárjában a gyár energetikai igazgatóját két év felfüggesztett börtönre ítélte, a kokszolóüzem mestere pedig büntetés nélkül megúszta.
Az intézkedések a tragédia után
A baleset után a VSŽ, majd az U. S. Steel szigorú biztonsági szabályokat vezetett be:
- kijelölték a magas és alacsony kockázatú zónákat, ahol csak engedéllyel lehet dolgozni,
- a dolgozók személyi gázérzékelőkkel vannak felszerelve,
- bevezették az elektronikus belépési- és kilépési nyilvántartást,
- a veszélyes területeken több mint 160 vészjelző („Man Down Alarm”) gomb működik,
- 50 elsősegélypontot hoztak létre a gázvédelmi egységek számára,
- a liftekbe levegőt biztosító rendszert építettek,
- a munkások GPS-szel ellátott rádiókat kaptak.
A gázszivárgások megelőzésére 665 érzékelőből álló monitoring rendszer épült ki, tartalék áramforrással. A gázvédelmi központ több mint 400 légzőkészülékkel, 160 gázmaszkkal és mobil felszereléssel rendelkezik.
2013-ban létrehozták a mobil készenléti egységet, amely kompresszorral, hordágyakkal, oxigénes újraélesztő készülékkel és többgáz-detektorokkal van ellátva.
A tragédia emlékeztet arra, mennyire fontos a biztonságos munkavégzés és az emberi élet védelme – különösen az iparban, ahol egyetlen hiba is végzetes következményekkel járhat.
Pracu Eszter
