Kassa méltó módon emlékezett meg II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulójáról. A Hagyományok Háza és a Kassa Megye Kulturális Központja által szervezett ünnepségsorozat a város több helyszínén zajlott, a történelmi hagyományok és a közösségi összetartozás jegyében. A programok között kulturális események és egy nagyszabású gálaműsor is szerepelt, a szervezők célja pedig az volt, hogy Rákóczi örökségét a mai közösségek számára is élővé tegyék.
A megemlékezés a kassai Szent Erzsébet-főszékesegyházban kezdődött, ahol hálaadó szentmisét tartottak. Nem véletlenül esett erre a helyszínre a választás: II. Rákóczi Ferenc földi maradványait 1906-ban itt helyezték végső nyugalomra.
„A végtelen boldogság az, hogy a partnerszervezetek megtöltötték a székesegyházat fiatalokkal, gyerekekkel, iskolásokkal a környékről” – emelte ki Farkas József.
A program ezt követően a fiatalabb generációk bevonásával folytatódott: a környező iskolákból érkező diákok számára korabeli ruhákba öltözött szereplők tartottak tárlatvezetéseket, miközben a történelmi ismereteket élményszerű formában adták át. Ezt követően a Rodostói házban bemutatták Szaszák György dokumentumfilmjét is, amely II. Rákóczi Ferenc rodostói és isztambuli időszakáról szólt.
A rendezvények során hangsúlyt kapott Rákóczi történelmi szerepe is. Mint elhangzott, ő volt az a fejedelem, aki visszaadta a magyar emberek hitét és önbizalmát, és képes volt nemzetté formálni a népet, hadsereggé szervezve a parasztságot.
A megemlékezések nemcsak Kassára korlátozódtak. „Látjuk, hogy mennyire elkötelezettek az emberek, és mennyire tartják fontosnak II. Rákóczi Ferencnek a küldetését, az eszméit, és hogy ennyien megmozdultak erre 19 vármegyében és 7 határon túli helyszínen. Két kiemelt helyszín volt a Felvidéken: múlt héten Borsi, és ma Kassa” – hangsúlyozta Farkas József.
Agócs Gergely néprajzkutató
A programokat zenei előadások is színesítették, amelyek a kuruc kor hangulatát idézték meg. Agócs Gergely bemutatóján korabeli hangszerek is előkerültek.
„A kurucok hangszerei, a török sípok, a tárogatósípok is előkerültek, mutattam olyan furulyát is, amelyik – ha nem csal a rajta olvasható felirat – 1639-ben készült” – mondta.
A szakember szerint fontos volt tisztázni a történelmi korszakok közötti különbségeket is, mivel a kuruc szabadságharc és az 1848-as forradalom kultúrája gyakran összemosódik a köztudatban. A programok ezt a különbséget igyekeztek érthetővé tenni a fiatalok számára is.
Agócs Gergely a gyerekek nyitottságát is kiemelte: „Nagyon érdeklődőek voltak. Amikor elmondtam, hogy az avarok dudáinak sípszára darumadár lábszárcsontjából készült, az egyik gyerek csak annyit mondott: az menő. Szerintem is.”
A nap folyamán koszorúzást tartottak a Rodostói háznál, amely szintén a megemlékezés egyik kiemelt eseménye volt. Az ünnepségsorozat a kassai Thália Színházban zárult, ahol nagyszabású gálaműsor várta az érdeklődőket.
FARKAS József, A Hagyományok Háza Hálózat-Szlovákia szakmai vezetője
„A Thália Színház teljes mértékben megtelt kassaiakkal és Kassa megyéből érkező magyarokkal. A megye itt volt, a kollégák itt voltak – én végtelenül elégedett vagyok” – fogalmazott Farkas József.
A szervezők szerint az emléknap legfontosabb üzenete a közösségek közötti együttélés erősítése volt. „Eljött az az idő, hogy a mai kor emberének, különösen a fiataloknak megmutassuk: a békés egymás mellett élés csak a kultúrán keresztül tud olyan üzenetet közvetíteni, amely azt mondja – nem egymás ellen, hanem egymásért kell itt lennünk a Kárpát-medencében” – hangsúlyozta a szakmai vezető.
Szerk: SZGY, fotók: Dominik Mitro
