Bevezető
Az ifjúsági klubok kezdeteiktől fogva fontos szerepet töltöttek be a Felvidéki magyarság életében. Teret biztosítottak a fiataloknak a kapcsolatépítésre, nyelvük és kultúrájuk ápolására, valamint a társadalmi felelősségvállalásra is. A felvidéki magyar ifjúsági klubok számos kulturális, oktatási és szórakoztató programot kínálnak a fiataloknak. Ezek a programok magukban foglalhatnak nyelvi és irodalmi foglalkozásokat, különféle előadásokat, táncházakat és sporttevékenységeket is. Ezáltal az lehetőséget teremtenek a magyar nyelv és kultúra gyakorlására és megélésére, ami fontos szerepet játszik az identitás megerősítésében és az összetartozás érzésének kialakításában. A klubok emellett a társadalmi integrációban is részt vesznek, hiszen lehetőséget biztosítanak a fiataloknak arra, hogy részt vegyenek közösségi projektekben, a társadalmat szolgáló tevékenységekben és más közösségi eseményeken. Ezáltal hozzájárulnak a felvidéki magyar fiatalok aktív részvételéhez a közösség életében.
Az ifjúsági klubok hazánkban különösen gazdag és sokrétű történettel rendelkeznek, és a magyar közösség életének fontos részét képezik kezdve az 1920-as évektől, az első szerveződések és klubok létrejöttével, egészen napjainkig, amikor is a Diákhálózat ernyőszervezete alatt működnek. Az 1920-as években már megfigyelhetőek voltak a magyar fiatalok érdekvédelmi és közösségformáló törekvései. Ezek a kezdeményezések az idők során bekövetkezett politikai és társadalmi változásokhoz is igazodtak. Az első klubok általában a Csemadok keretein belül működtek, és szoros kapcsolatot ápoltak a más régiókban működő szervezetekkel is. Az 1960-as években és az azt követő évtizedekben az ifjúsági klubok egyre fontosabb szerepet töltöttek be a közösségi életben. Számos rendezvényt és programot szerveztek, amelyeken a fiatalok részt vehettek, és megoszthatták egymással élményeiket. Az 1970-es években ugyanakkor a normalizáció negatívan érintette a klubmozgalmat, amely egy időre visszafogottabb keretek közé szorult. Az 1980-as években a klubok új lendületet vettek, és törekedtek a szorosabb együttműködésre. A rendszerváltás új lehetőségeket teremtett számukra, és egy kisebb egzisztenciális válságot átvészelve újra aktivizálódtak, majd a Diákhálózat létrejöttével szervezeti keretbe is lettek foglalva.
Diákélet Kassán
Kassa kezdetektől fogva aktív tagja volt a klubmozgalomnak. A kassai diákélet alapját az 1961-ben alakult Új Nemzedék Népi Táncegyüttes alkotta. Noha 1965-re az együttes felbomlott, tagjai továbbra is aktív részesei maradtak a kassai közéletnek és fontos pillérei lettek az 1965 folyamán megalakult Új Nemzedék Ifjúsági Klubnak (ÚNIK), amely a Csemadok helyi szervezete mellett működött. Tagjai kassai magyar fiatal felnőttek, egyetemisták, az Ipari Szakközépiskola és a magyar tannyelvű gimnázium tanulói voltak, akik heti rendszerességgel tartottak találkozókat először a Fő utcai, majd a Maraton téri székházukban. Az 1968-at követő időszak lehetővé tette az új klubok létrejöttét. Ekkor alakult meg a Fábry Zoltán Főiskolás Klub, a magyar gimnázium diákjait tömörítő Széchenyi Klub, az ipari szakközépiskolások Ady Endre Klubja, valamint az Albatrosz Művészklub. Ebben az időszakban zajlott a Thália színház megalapításának folyamata is, melyben a kassai magyar fiataloknak is fontos szerepe volt. A Thália a komáromi Magyar Területi Színház kihelyezett részlegeként jött létre 1969-ben, az ifjúsági klubok tagjai pedig kivették a részüket mind az alapítást megelőző aláírásgyűjtésben, mind magának a színház épületének megépülésében, sőt a színház alapítójának, Beke Sándornak biztosítottak lakhatást az ÚNIK épületében. A kassai ifjúsági klubok az 1970-es években végbement változások ellenére is aktívak maradtak, és szoros kapcsolatot ápoltak a többi magyar ifjúsági szervezettel szerte az országban. A közigazgatási változások következtében a klubok a Csemadok Délvárosi helyi szervezetének fennhatósága alá kerültek, melynek pusztán az ipari szakközépiskolából 1 200 tagja volt. Szintén az 1970-es évek folyamán került kialakításra a Kovács utcai pinceklub, ahol még a közelmúltban is rendeztek eseményeket. Megalakult a Pinceszínpad elnevezésű amatőr színjátszócsoport Havasi Péter vezetésével, a Csermely kórus Havasi József vezetésével, valamit újraszerveződött az Új Nemzedék Táncegyüttes is. Az aktív hetvenes éveket követő évtizedben a kassai klubéletet a hullámzó aktivitás jellemezte. Az 1980-as évek folyamán hol aktívabb, hol passzívabb évek következtek az ifjúsági klubok történetében. 1982-ben a Fábry klub elveszítette a Moyzes utcai klubhelyiségét, ezért egy rövid szünet után folytatta csak tevékenységét 1983-ban. Aktív évek következtek egészen 1986-ig, amikor is újabb inaktív időszak állt be egészen 1988-ig. 1989-ben aztán elindult egy aktivizálódási hullám, melyben a Thália színház fiatal színészei és az akkori aktív fiatal generáció a többi országon belül működő ifjúsági klubbal való kapcsolatfelvétel után megalapították a Kassai Fábry Klubot (KÁEFKÁ). Alakuló gyűlésükön mintegy 60 diák vett részt a Csemadok Kovács utcai székházában. A Fábry Klub aktívan kivette a részét a Somodi művelődési tábor szervezésében, mint társszervező, emellett a tábor rádió közvetítését is a klub tagjai biztosították. Ezen kívül rendszeresek voltak a klubestek, a Nyári Ifjúsági Találkozókon való részvétel, valamint különböző ismeretterjesztő és kulturális vonatkozású előadások a Thália színházban, mint pl. Czeizel Endre genetikus teltházas önálló estje vagy Dinnyés József dalszerző, előadóművész látogatása.
A kilencvenes évek vége felé ugyan volt Kassán ifjúsági klub, viszont egyáltalán nem volt aktívnak nevezhető. Ezen próbált változtatni az Új Nemzedék Táncegyüttes legfiatalabb generációja a Diákhálózattal karöltve. A Fórum Társadalomtudományi Intézet kassai irodájának támogatásával, amely a fiatalok rendelkezésére bocsátotta a közismert nevén Vaskapuként emlegetett kassai Magyar Közösségi Házat. Így alakulhatott meg 1999 őszén a Kikelet, amely egészen napjainkig a kassai magyar fiatalok kulturális és érdekvédelmi szervezeteként funkcionál. A Kikelet első éveit színes programpaletta jellemezte. A hagyománnyá vált magyarbulikon és ismeretterjesztő előadásokon kívül szerveztek táncházakat, 24 órás mesemaratont és kakaófőzést a legkisebbeknek, de különböző sporteseményeket is, mint pl. a focibajnokság vagy a Kikelet Fakupa. A Magyar Közösségi Ház égisze alatt filmklubot működtettek, amely kifejezetten a filmművészet terén értéket képviselő filmek vetítésére irányult, míg a Mozi elnevezésű rendezvény kommerszebb vonalon működött, tematikus filmvetítésekkel. Ezen kívül a
szervezet különböző adminisztrációs feladatokat is magára vállalt – az éppen zajló magyarországi pályázatokat nyújthatták be náluk a magyar nemzetiségű fiatalok. A klub mai napig használt logóját Darányi Tamás készítette 2000-ben. A Kikelet első elnöke Szabó Gábor volt, 1999-től 2001-ig, amikor Baltazár Péter vette át a klub vezetését. A hagyományos rendezvények kibővültek a különböző főzőversenyekkel, a szervezet Diákhálózattal való kapcsolata pedig szorosabbra fűződött. A Kikelet tagjai részt vettek a Diákhálózat kezdeményezéseiben, mint pl. a Felsőoktatási Tájékoztató körúton, mely során az ország magyar tannyelvű középiskolásainak nyújtottak tájékoztatást az egyetemi életről. Ebben az időszakban hozták létre a klub weboldalát Darányi Tamásnak és Tóth Adriánnak köszönhetően. Szintén kikeletes kezdeményezés volt a diákbérlet a Thália színházba, melyet a klubtagok vehettek igénybe. A feldolgozott időszak alatt a Kikelet kifejezetten jó kapcsolatot ápolt mind a Csemadokkal, mind a kassai Magyar Közösség Házával és a Fórum intézettel is. A volt elnökök külön kiemelték id. Szaszák György és Kolár Péter, a korábbi kassai magyar klubélet meghatározó személyiségeinek, valamint Kulcsár Mária és Pribék Gábor, a Magyar Ház munkatársainak támogatását. Baltazár Péter után Banykó Tímea vette át az elnökséget. A következő időszakban a Kikelet aktívabb és passzívabb időszakokat is megélt, de mindmáig kulcsfontosságú szerepet tölt be a kassai diákéletben a keleti régió egyetlen magyar
diákklubjaként.
A klubok történetének és tevékenységének kutatása nemcsak az adott időszak társadalmi és politikai kontextusának jobb megértését segíti elő, hanem fontos betekintést nyújt a kultúra, az identitás és az ifjúsági aktivizmus összefonódásába is. A klubmozgalom egy viszonylag ismeretlen és átkutatatlan foltja a szlovákiai magyarság történetének. A prágai AED történetét feldolgozó kiadványon, a Diákhálózat 1996-ban kiadott évkönyvén és egy két rövidebb munkán kívül csupán Czáboczky Szabolcs Kék a sátram, recece… című monográfiája nyújt átfogóbb képet az ifjúsági klubok múltjáról.
Cikkemhez főként a feljebb említett Czáboczky-monográfiából indultam ki, emellett külön köszönet jár id. Szaszák Györgynek, Fáber Zsoltnak, Szabó Gábornak és Baltazár Péternek, akik beszélgetéseink során értékes információkkal szolgáltak a kassai ifjúsági klubok történetével kapcsolatban.
Pracu Eszter
Fotógaléria
A Kikelet napjainkban
