Égi őrhelyéről tegnap este alighanem maga Kazinczy Ferenc tekintete is reményteljesen nyugtázta kedves városában, Kassán, azt a látványt, ami a Thália Színház Márai Stúdiójában a kortárs felvidéki magyar irodalom szabad művészeti műhelyeinek rendhagyó irodalmi estjén, a III. Litfest-en tárult elé.

Azt a tévhitet, hogy a kortárs irodalomnak nincs hatása az olvasókra, a kassai Márai Sándor Gimnázium diákjai bizonyították be, hogy a kortárs költők verseiből akár egy-egy gondolat, vagy kép is milyen kreatív hatásokat képes kiváltani, méghozzá úgy, hogy ezeket akár ihletett festményekben, rajzokban, dalban, zenében, ötletes performanszokban, installációkban, színpadi megjelenítésben gondolják tovább és tárják a nézők elé.
A Litfest kiötlője Fecsó Yvett volt, akinek férje, Fecsó Szilárd sokat segít a kivitelezésben, aki a kassai magyar gimnáziumban azért is sokat tett, hogy a művészeti képzést beindítsák. Bodon Andrea, Cselényi Árpád és Forgács Miklós személyében aztán olyan műhelyvezetőkre is találtak, akik értik a fiatalok nyelvét, és akikre maguk a fiatalok is felnéznek. Tegnap este Benkő Géza, Paluska Zsuzsa és Forgács Miklós versei alapján jelenítették meg kreatív üzeneteiket, vagyis önmagukat.

Juhász Katalin és Száz Pál
Juhász Katalin és Száz Pál

Sokat emelt az est hangulatán az a közvetlen beszélgetés is, amit az Új Szó kulturális rovatának vezetője, Juhász Katalin költőnő tartott a felvidéki magyar irodalom egyik legnagyobb ifjú tehetségével, Száz Pál íróval, az Irodalmi Szemle szerkesztőjével.


A III. Litfest-et a Bódva-völgyi és Érchegységi Kulturális Központ rendezte a Fecsó Pál Polgári Társulással és a Csemadok Kassa Városi Választmányával karöltve a 46. Kazinczy Napok szerves részeként.

/szaszák/