A kassai Thália Színház Márai Stúdiójában ma megkezdődött a 46. Kazinczy Napok. A rendezvénysorozat résztvevőit Kolár Péter, a Csemadok kassai városi elnöke köszöntötte. Máté László, az Anyanyelvi Konferencia elnöke megnyitó beszédében arra emlékeztetett, hogy az anyanyelvünket és a magyarság szlovákiai helyzetét illetően egy cseppet sem jobb a helyzetünk, mint volt bő négy és fél évtizeddel ezelőtt, amikor Fábry Zoltán, a stószi író intézett féltő és tettekre ösztönző üzenetet e rendezvénysorozat első évfolyamának résztvevőihez. Erre a helyzetre való tekintettel a két napos konferencia fő témaköréül – nem véletlenül – a magyarság és az európaiság kérdésköreinek az elemzését választották.

Dr. Petővári Ákos, miskolci tanár előadásában azokat a hazai és európai érintéseket sorakoztatta fel, amelyek Kazinczy Ferenc világlátására meghatározó módon hatottak, és arra ösztönözték őt, hogy a magyar nyelv megújításáért, a nívós magyar irodalom megalapozásáért sokat tegyen.

Dr. Fried István irodalomtörténész Márai Sándor éthoszát magyarázta meg, a polgárság mibenlétére rámutatva, főleg azokra a tényekre alapozva, amelyeket a világhírűvé vált író a Nyugati őrjárat, illetve a Kassai őrjárat című könyveiben fejtett ki. Előadása zárórészében kritikai éllel jegyezte meg, hogy Brüsszel súlya is nagyobb lehetne, ha az EU képviselői és tisztségviselői gyakrabban forgatnák Goethe és Márai műveit.

Az európai parlament új képviselőjének, Csáky Pálnak is az a véleménye, hogy a szellemi gyökerek mintha néhány politikusnál valóban elhaltak volna. Szerinte is csak az európai klasszikus műveltségre alapozva és valóságlátással lehet eredményesen megküzdeni azzal a sok kihívással, amik az öreg kontinens és a világ közeljövőjének alakulását alakítani fogják. Maga Csáky Pál és a konferencián a Nyugat-Pannon térség képviseletében jelen levő Göncz László, a Szlovén Köztársaság Országgyűlési képviselője is egyetértett abban, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek védelme érdekében az EU-nak jogi garanciákat kell életbe léptetnie, annál is inkább, mert az unió összlakosságának a 10 százalékát teszik ki, tehát Közép-Európa sokszínűségi értékét jelentik.

Dr. Minya Károly, nyíregyházi egyetemi tanár a magyar nyelv az Európai Unióban címen tartott előadást, Dr. Kónya Péter, az Eperjesi Egyetem prorektora pedig Bogdány Jakabnak, annak az eperjesi illetőségű piktornak az életét ismertette a hallgatókkal, aki az angol királyok udvari festője volt.

A rendezvény résztvevői Kassa Fő utcáján, a Fekete Sas fogadó falán megkoszorúzták a konferencia névadójának – Kazinczy Ferencnek a szobrát, ahol a nyelvújító, az író és lapszerkesztő érdemeit Rácz Gusztáv, nyugalmazott iskolaigazgató elevenítette fel.

A 46. Kazinczy Napok mai programja a III. Litfest-el, vagyis a felvidéki magyar irodalom szabad művészeti műhelyének rendhagyó irodalmi estjével zárult, Viszlai Tibor és a szabad művészeti műhely tagjai: Forgács Miklós, Fecsó Szilárd, Cselényi Árpád, Fecsó Yvett és Bodon Andrea vezetésével. Az est vendége Szász Pál író volt, akivel Juhász Katalin beszélgetett.

A konferencia holnap Kazinczy egykori lakóhelyén, Széphalmon folytatódik, ahova az érdeklődőket autóbusz viszi. Indulás szombaton reggel 8.00 órakor a Thália Színháztól.

/szák/