A modernkori művészet legnagyobb és leglátogatotabb fesztiválja, a Fehér Éjszaka (Biela noc) minden éven valamilyen újdonságot hoz magával. Nemcsak művészeti, de szociális és társadalmi téren is hódít. A rendezvény a mozgáskorlátozottak vagy más hátrányos helyzetűek alkotásainak előkészítésébe sem rest bekapcsolódni. Tavaly 30 ezer színes origami készítésébe vonták be őket. Idén a kassai fegyház elítéltjei kaptak lehetőséget egy 60 ezer CD-ből álló műalkotás elkészítésére.
A Saccán lévő büntetés-végrehajtási intézet egyike a legalacsonyabb védelmi szintű fegyházaknak, ahol az elítéltek naponta különböző építkezéseken dolgoznak. Az elítéltek közül kiválasztott csoport már két hete a Művészetek Csarnokában (Kunsthalle) tevékenykedik, az egyik legmodernebb művészeti csarnokban drótokkal fűzik össze a cédéket, hogy egy óriási műalkotást hozzanak létre. Így ők is társalkotói lesznek a WASTE LANDSCAPE (A hulladék vidéke – a ford. megj.) nevezetű kiállításnak, melyet egy híres francia művésznő, Elise Morin hozott el Kassára. Az ő műve, amely az eddigi legnagyobb, ami valaha Kassán ki volt állítva, fogja megnyitni a Fehér Éjszaka eseménysorozatát. Befedni egy 600m2-es területet összedrótozott cédékkel végképp nem egyszerű. Rengeteg időt igényel. Az elítélteknek pedig ebből van a legtöbb. Elise Morin örömmel fogadta segítségüket és azt állítja, nagyon elégedett a munkájukkal.
,,A közös munkából mindkét oldalnak haszna van és pont ez benne a nagyszerű,” – tette hozzá.
A Fehér Éjszaka művészeti vezetője és kurátora, Pacáková Zuzana bevallotta, hogy az elítéltekkel való együttműködésnek gyakorlati okai is vannak:
,,Minden egyes alkotás elkészítéséhez rengeteg emberre van szükségünk, a legfőbb gondunk pedig az idő. Ez a kiállítás kiváltképpen időigényes, pontos eligazítás kellett hozzá, az önkéntesek közül pedig nagyon kevesen tudtak volna minden nap idejönni.”
Azt, hogy az elítéltekkel együtt dolgozni teljesen átlagos dolog, még Franciaországban tanulta. Párizsi kurátori tanulmányai alatt volt olyan tantárgya is, mely pont az egészségük miatt ill. a szociálisan, társadalmilag kirekesztett emberek integrációjáról szólt.
,,Valós projektjeink voltak a párizsi fegyházzal karöltve, melyek senkit sem botránkoztattak meg, mindenki számára természetes volt. Hiszen a kultúra feladata a gátak ledöntése, az új nézetek terjesztése.” – hangsúlyozta.
„Én magam is látom, hogy mivel és hogyan gazdagítja ez a munka az elítélteket. Lehetőségünk van beszélgetni velük, elmagyarázni min dolgoznak és miről szól az alkotás. Érdekli őket, kérdezgetik mit kell csinálniuk, mit jelent ez, mi lesz belőle. Hálásak vagyunk nekik, hisz tényleg nagyon igyekeznek,” – tette hozzá Pacáková Z.
Az elítéltek hasonlóképpen igényelhetik a fizetségüket, mint más munkák során. Viszont ehhez a munkához bónuszként egy olyan élményt is kapnak, melyet eddig nem tapasztalhattak. Egyikőjük sem járt még művészeti galériában.
„Soha, ez az első ilyen tapasztalatom. Nagyon jó érzéssel tölt el, hogy segíthetünk. Ez egy nagyon szép és könnyű munka, leköt minket, nem unatkozunk és még hasznosak is vagyunk,“ mondta Leco Gabriel (30) társai nevében is.
A esti programokban két szlovákiai magyar művész: Pribék Gábor és Suchoža József is bemutatkozik.
Forrás: Aktuality – Košice, Tomáš Čižmárik
