A Rákóczi Szövetség diákutaztatási pályázatának köszönhetően a kassai Szakkay József Szakközépiskola negyvenkét diákja és három pedagógusa budapesti kiránduláson vett részt, ahol elsősorban olyan kulturális intézményeket látogattak meg, amelyek a kiállításaik és művészi megjelenítéseik által élménytadóan járultak hozzá a diákok múltismeretének gazdagításához. A kirándulás eseményeiről, tapasztalatairól portálunknak Caban Mária az alábbi beszámolót készítette:
Délkörül érkeztünk meg Budapestre. Itt először a partneriskolánkat, a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Puskás Tivadar Távközlési Technikum Infokommunikációs Szakgimnáziumát látogattuk meg. A látogatás után megnéztük a Hősök terét, majd az Andrássy sugárúton elsétáltunk a Terror Háza Múzeumhoz. A Terror Háza a XX. században a magyar történelem két szégyenteljes és tragikus korszakában valóban a terror, és a kínszenvedés háza volt. 1944-ben a nyilas rémuralom idején ez az épület volt a „Hűség Háza”, a nemzetvezető magyar nácik pártszékháza. 1945 és 1956 között a hírhedt kommunista terrorszervezet, az ÁVO és utóda, az ÁVH rendezkedett be itt. A diákok láthatták a kiállításon, hogy Magyarország a II. világháború során a náci és a kommunista diktatúra kereszttüzébe került. A tanulók szembesültek a nyilasok kegyetlenségével. Látták, hogy a nácik hatalomrajutását követően az új, kollaboráns magyar kormány sárga csillag viselésére kötelezte a zsidó származású polgárait. Elkezdték a vidéki zsidó lakosság összegyűjtését, majd deportálását a német haláltáborokba. Láthatták a ház pincéit is, ahol a nyilasok emberek ezreit kínozták meg és gyilkolták le, majd elolvashatták a kor dokumentumait, láthatták a képeket, ahol ártatlan zsidókat lőttek a zajló Dunába, láthatták az erőltetett meneteket, ahol a magyar zsidóság maradékát is elpusztították. A náci rémuralom dokumentumai a múzeum második emeletén találhatóak. Az első emelten, illetve a pincében a szovjet időszak kellékei, dokumentumai, tárgyai vannak kiállítva. Magyarország 1948 után szovjet megszállás alá került teljesen. A nyilasok elhagyott székházát a kommunisták foglalták el, a Politikai Rendészeti Osztály (PRO), majd a későbbi Államvédelmi Osztály (ÁVO), majd az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) vette birtokba. A gyerekek megismerték ezen szervezetek kegyetlen működését az első emeleti és földszinti kiállítás segítségével. Láthatták, hogy mindhárom szervezet Péter Gábor vezetésével hogyan működött. A kegyetlenségeket bemutató hangfelvételek és képek megrázták a diákokat, láthatták, hogy habozás nélkül gyilkoltak az ÁVH emberei, vagy kínvallatások során kicsikart beismerő vallomásokkal hogyan juttatták áldozataikat bitóra, börtönbe vagy munkatáborba ezek az emberek. A diákok az áldozatok (politikai kirakatperek elítéltjei, az egyházi személyek, gazdagabb parasztemberek, nemesek) életével is megismerkedhettek, láthatták milyen embertelen körülmények között törték meg őket. A diákok megszemlélték a szovjet munkatáborok kegyetlenségét is. A gulág lágereit túlélt emberek riportjait is meghallgathatták videófelvételeken. Meghallgathatták, hogy voltak évek, amikor az őrszemélyzet brutalitása, a szovjet hatóságok által megszabott kivégzési kvóták, a szörnyű körülmények, a napi 12 órás megerőltető munka, az éhség, a szenvedés, a fagy miatt végül több mint 300000-re rúgott az elhurcolt magyar áldozatok száma. A magyar rabok bányákban, gát- és vasútépítkezéseknél dolgoztak, rémes és embertelen körülmények között, megfelelő szerszámok, ruházat és élelem nélkül.
A múzeum látogatása után a diákok megebédeltek, majd délután a József Attila Színház kulisszajárásán vettek részt, este prdig ugyanitt a Lucifer show című előadást tekintették meg. A kulisszajárás során Nemcsák Károly igazgató úr végigvezette a diákokat a színház belső terein. Megtudták, hogyan működik egy színház, láthattak egy főpróbát, majd a kamaraszínházat is bemutatta. A diákok kérdezhettek is, és sok érdekes információt tudtak meg a színház működéséről, a színészek szakmai titkairól. Az esti darab (Lucifer show, az XX faktor – történelmi revü két részben) betekintést engedett a XX. századi magyar történelem legfontosabb eseményeibe. A színdarabban megelevenedett a századforduló szilvesztere egy vurstliban, a trianoni békediktátum aláírásának a napja egy orfeumban, a nyilas hatalomátvétel egy bordélyban, Rákosi Mátyás születésnapja egy üzemi rendezvényen, a szovjet csapatok november 4-i bevonulása egy vidéki szálloda éttermében, a Varsói Szerződés csapatainak csehszlovákiai inváziója az Ifjúsági Parkban. A főszereplők Madách Imre Az ember tragédiájának alakjai: Lucifer, Ádám és Éva. A darabban Lucifer nem hagyja magát befolyásolni a XX. századi magyar történésektől, ő úgy mutatja be Ádámnak és Évának a jelentős történelmi eseményeket, mintha az egy nagy „show” részei lennének. Éva és Ádám itt sem lehetnek soha egymáséi, ahogyan Madách művében sem, mindig valami elválasztja őket. Az eseményeket az adott kor slágerei, dalai, zenéi tették színesebbé. A diákoknak nagyon tetszett a történelmi revü, és segített nekik a XX. századi magyar történelem eseményeinek tökéletesebb megértésében. A diákok sok kellemes élménnyel tértek haza.
Caban Mária
