A hatalmas sikerű Hancsovszky filmet 17 hazai mozi tűzte műsorára októberben. Ez egy olyan film, ami még a moziterem után is elkísér minket, nem hagyja nyugodni az embert, mély gondolatokat ébreszt fejünkben. Tényleg Hancsovszky robbantotta fel a csendőrséget? Terrorista volt vagy áldozat? Lehet rá hősként tekinteni? Nem csoda, hogy a tornaljai ősbemutató teltházas volt, hisz nem csak egy olyan történelmi személyről szól, aki Tornalján élt, hanem a szereplőkön keresztül egy nagyon nehéz időszakot mutat be a film, amiről sokáig nem lehetett beszélni.

Laczkó Sándor filmje már műfajában is érdekes, hisz több szálon fut a cselekmény, játékfilmes elemekkel dúsított, dramatizált dokumentumfilm. Nagyon át lehet élni az adott kor eseményeit, szinte kiráz minket nézőként a hideg, amikor a háború utáni magyarellenes intézkedéseket mutatják be.
A film főszereplője, a tizenkilenc éves Hancsovszky Béla, egy tornaljai gimnazista, aki által betekinthetunk a kor borzalmaiba, csehszlovák államvezetés retorzióiba. A folyamatosan rosszabbodó helyzet Tornalján és az egész országban nagy mértékben befolyásolja a fiatalok közérzetét. Bezárják a magyar iskolákat, elkobozzák a magyar anyanyelvű lakosoktól a rádiókat, folyamatosan érkeznek a levelek a kitelepítésekről. Egy ilyen nyomás alatt a huszonévesek aligha érezhették magukat szabadnak, lázadni akartak. Mindez ahhoz vezetett, hogy a tornaljai csendőrőrs titokzatos körülmények között felrobbant, és a merényletet Hancsovszky Béla vállalta magára, akit ezért halálra ítéltek.
Nagyon érdekes volt az a rész a filmben amikor el akarták ítélni Hancsovszkyt, de nem tudták, hogy magyar vagy csehszlovák állampolgárként ítéljék el. Ha fasiszta bűncselekmény volt, amit csinált akkor viszont nem lehetett csehszlovák, mert ugyebár csehszlovák állampolgárt nem lehetett fasizmussal meggyanúsítani. Végül Gustav Husákot kérdezték meg mi legyen a vád, így a hivatalos vádat arra alapozták, hogy az új csehszlovák állam ellen követett el támadást, és bár csak az épület rongálódott meg, golyó általi halálra ítélték. Később enyhítettek az ítéleten, így Hancsovszky börtönbe került, ahonnan sikeresen megszökött. A későbbi sorsa a mai napig tisztázatlan, még mindig várják hátha előkerül egy örökös és információkkal tud szolgálni.
A filmben felbukkannak történészek is, Simon Attila és Popély Árpád, akik szereplők, és kutatók is voltak egyben, rávilágítottak a háttérben húzódó történelmi események lényegére. Nagyon találóan lett megoldva ez a történelmi betekintés, a filmben Oszlík Péter kutatja lázasan Hancsovszky történetét, így lép kapcsolatba Simon Attila történésszel is. A filmben rengeteg remek színész bukkan fel, a címszereplőt, Hancsovszky Bélát Hégli Bence, kitalált szerelmét Gál Réka Ágota, Béla öccsét Gál Ádám Vajk, édesanyjukat Kiss Szilvia, a szigorú vallató rendőrtisztet pedig a Jászai Mari- és Deszka-díjas Gál Tamás alakítja.
A rendező elmondása szerint nagyon sok akadályt kellett leküzdeniuk, ahhoz hogy ez a film megvalósulhasson. Az alkotás a Simon Attila igazgató vezette Fórum Kisebbségkutató Intézet égisze alatt készült, társproducere a Presstige Kft. volt, létrejöttét pedig a Kisebbségi Kulturális Alap és a CEF – Közép-európai Alap is támogatta. Közösségi gyűjtést is indítottak a film létrejötte érdekében, célja az volt, hogy egy olyan hiánypótló alkotás jöhessen létre, amely a felvidéki magyarság számára fontos, hisz az ilyen eseményekről nem szabad megfeledkeznünk.
A film már most bezsebelt számos európai dokumentumfilmes díjat, aki még nem látta, igyekezzen, mert már csak egy hónapig vetítik a mozikban.
Szitás Veronika