Batsányi János, a harcos plebejus költő, a magyar politikai líra első jelentős képviselője 1787-től Kassán kamarai tisztviselőként dolgozott, de ezzel egyidejűleg szelleme egyre erőteljesebben a líra nyelvén szólalt meg – és így az sem véletlen, hogy az akkor szintén Kassán tanfelügyelősködő Kazinczy Ferenccel és Baróti Szabó Dáviddal – az első magyar irodalmi folyóiratot, a Magyar Museumot (1788-92) is itt hozták létre.
Mindezek tudatában persze az sem véletlen, hogy az a költő, aki az olyan kor eljöttéért szállt síkra, amikor a szabadságot többé már nem lehet bebörtönözni – ezt a kiállását Kassán a későbbi utódai is a magukénak érezték, és ezért 1963-ban a város Fő utcáján – annak a háznak a homlokzati falára, ahol egykor dolgozott – emléktáblát állítottak Batsányi Jánosnak.
Mivel az évtizedek azért nyomot hagytak ezen az emléktáblán Magyarország Kassai Főkonzulátusa most felújítatta és ma – aránylag sok érdeklődő előtt ünnepélyes keretek között leplezték le. Az ünnepség kezdetén a Hemerka Mária Aalapfokú Művészeti Iskola tanárainak előadásában csendült fel Pietro Nardini Adagio cantabile című műve, melyben a hegedűre írt közölni valót Lucia Lovasová játszotta és a zongorára írottat Erika Malinová szólaltatta meg. Az ünnepi eseményen Hetey Ágota, Magyarország kassai főkonzuljának vendégeként jelen volt Jaroslav Polaček Kassa főpolgármestere, Lengyel Miklós Magyarország Külgazdasági és Külkereskedelmi Minisztériumának képzésekért, ösztöndíjprogramokért és tudománydiplomáciáért felelős helyettes államtitkára, valamint Igor Petrovčik Kassa Óváros polgármestere.
Az ünnepi aktus résztvevőihez szólóan Jaroslav Polaček Kassa főpolgármestere mondot köszöntőt. Beszédében kiemelte, hogy Kassán az emléktáblák jó idegenvezetőknek számítanak, melyek által betekintést nyerhetünk a város történelmébe, majd egyebek mellett kiemelte: „Vátoznak az emberek, a kapcsolatok, a korszakok, de a társadalom mindig hordoz magában olyan rétegeket, amelyek minden időben segítenek megnevezni azokat a dolgokat, amelyekért megéri élni és harcolni. Költőnknek éles tolla volt. Nem fegyverrel, hanem ésszel harcolt, amikor úgy érezte, rá kell mutatnia az igazságtalanságra.“
Mielőtt Jaroslav Polaček Kassa főpolgármestere és Lengyel Miklós Magyarország Külgazdasági és Kereskedelmi Minisztériumának helyettes államtitkára leleplezte Batsányi János felújított emléktábláját még a magyarországi vendég mondta el ünnepi beszédét, amit kérésünkre a portálunkhoz is eljuttatott, és az alábbiakban teljes egészében közlünk.
„A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium nevében tisztelettel
köszöntöm Önöket itt Kassán.
Közel egy évvel ezelőtti Eperjes megyei utam során két olyan emlékhelyet is
meglátogattam, Margonyán és Girálton, ahol a helyi közösség nagy becsben
tartja és ápolja közös történelmi múltunk hőseinek emlékét. Kiválóan
bizonyítja ez, hogy a nemzeti közösségek hozzáadnak egy-egy régió, város
életéhez, gazdagítják annak kulturális és történelmi örökségét.
Magyarország kiemelten fontosnak tartja a külföldi magyar emlékhelyek
megőrzését. 2017 óta külön kerettel támogatjuk a megmentésre szoruló
magyar történelmi és kulturális emlékek megóvását, illetve újabb
emlékhelyek kialakítását. A projekteket a magyar külképviseletek
kezdeményezik, és önállóan vagy helyi szervezetek segítségével valósítják
meg azokat.
A programnak köszönhetően 2017 és 2022 között több mint száz műemléket
újítottak fel, illetve adtak át szerte a világon a Külgazdasági és
Külügyminisztérium támogatásával. Csak néhány példa a tavalyi esztendőből:
megújult az Erdélyi Helikon mozgalom jelképe, a Helikon kőasztal, a
washingtoni Alba Regia emlékkápolna, a girálti I. világháborús szobor, illetve
új emlékhelyként Petőfi mellszobor készült Kranj-ban és emléktáblát
állítottunk Oláh Györgynek Los Angeles-ben.
És ebből a keretből újulhatott most meg a magyar felvilágosodás kiemelkedő
költőjének, Batsányi Jánosnak az emléktáblája is. Megragadva az alkalmat
szeretnék köszönetet mondani Kassa városának, hogy partnerünk volt az
emléktábla felújításában. A városhoz kötődő híres emberek – legyenek akár
magyarok vagy szlovákok – megérdemlik, hogy közösen őrizzük emléküket.
Batsányi János jelentős szerepet játszott Kassa kultúrtörténetében.
A Kassai Magyar Társaság tagjaként részt vett az első magyar nyelvű
irodalmi folyóirat, a Magyar Museum kiadásában.
A francia forradalom eszméinek elkötelezett híve lett, az általa szerkesztett
folyóiratban jelent meg „A franciaországi változásokra” című híres
epigrammája is, amelynek záró sora – „Vigyázó szemetek Párizsra vessétek”
– szállóigévé vált.
Nézetei miatt 1793-ban elbocsátották állásából. Kassáról való távozásával
sajnos a Kassai Magyar társaság és a Magyar Museum folyóirat is megszűnt.
Alacsony származása ellenére Batsányi korának egyik legképzettebb és
legműveltebb írója volt, aki irodalomszervezőként és nyelvújítóként is sokat
tett a magyar nyelvért. Számára a hazaszeretet nem puszta szó volt, egy élet
tettei igazolták elvei és hazája melletti elkötelezettségét.
Ha kalandos életéből filmet forgatnának, az inkább tragédia lenne, mint
sikertörténet. Többszöri bebörtönzés után, szeretett hazájától elszakadva,
száműzetésben töltötte utolsó éveit és halt meg Linzben.
Linzi lakóházát szintén egy 1963-ban, a költő születésének 200. évfordulója
alkalmából készült emléktábla díszíti. A most felújított kassai emléktáblához
hasonlóan, szintén Borsos Miklós híres magyar szobrászművész alkotása.
Hadd zárjam köszöntőmet a linzi emléktáblán olvasható sorokkal:
„A jelen lehet irigy és hálátlan, de a jövő igazságos lesz”.
Ez a jövő mi vagyunk, akik most itt állunk a költő kassai emléktáblája előtt, és
születésének 260. évfordulóján a költő és forradalmár emlékének adózunk,
„aki azért szenvedett, hogy felvirradjon az a kor, melyben a szabadságot már
nem lehet többé bebörtönözni.”
Tudósító: Szaszák György
Fotók: Fábián Gergely
