Az utóbbi időszakban futótűzként terjedt a hír, hogy az idén 30. születésnapját ünneplő Löffler Béla múzeum igazgatónője távozik jelenleg betöltött funkciójából. Az intézmény szorult helyzetéről és távozásának motívumairól Rácz Noémivel beszélgettem.
Az ügyet végigkísérő feszült hangulatról árulkodik az is, hogy Noémi vonakodva ment csupán bele az interjúba, ami nem csoda, tekintve egy ilyen huzavona megterhelő mivoltát, illetve a sajtóban megjelent pontatlan, sőt egyenesen valótlan állításokat.
Noémi nagy lendülettel és átgondolt vízióval vette át a múzeum irányítását 2021-ben. Komoly motivációt jelentett számára a Löffler családdal ápolt személyes kapcsolata, és maga a potenciál is, amit a múzeumban látott. Már az intézmény átvételekor is akadtak bőven gondok az épület állapotától kezdve az elhanyagolt projekteken keresztül a munkaerőhiányig, az igazi lejtmenet viszont csupán a koronavírus időszakában indult el, amit az orosz-ukrán háború és az azt követő gazdasági válság még tovább súlyosbított.
Az egyik legégetőbb problémaként a munkaerőhiányt hozta fel. A múzeumnak jelenleg hat alkalmazottja van, abból négyen csupán félállásban dolgoznak. Ezen felül az alkalmazottak általában több pozíciót is betöltenek, melyeknek mindegyike teljes embert igényelne. Ezáltal növekszik az itt dolgozók terheltsége és csökken az elvégzett munka színvonala is.
Magának az épületnek az állapota is komoly problémát jelent. Ez az állapot egy hosszabb folyamat következménye. Az éves költségvetésből csupán 200/300 euró volt az épület karbantartására szánva, ami nevetséges összegnek számít egy műemléképület esetében. Komoly gondot okoz az is, hogy nem voltak megtéve az előzetes lépések afelé, hogy sikeresen pályázhassanak az egyes felújítási költségek térítésére. Az Óváros önkormányzata azzal védekezik, hogy míg a tavalyi év folyamán 110 000 euró volt a múzeum költségvetése, idén ez az összeg 149 000 euróra emelkedett. A tavalyi év folyamán viszont Kassa városa 30 000 euróval támogatta az intézményt, amely összeget idén már nem ítéltek meg. Így a felújításokra levont költségeket figyelembe véve a múzeum ezévi költségvetése nem lett kedvezőbb a tavalyinál. Ennek ellenére megtörténtek a kanalizáció javítási munkálatai, az alsó kiállítóterem, valamint a belépő pult is felújításra került. A múzeum 30. évfordulója alkalmából is létrejön egy kiállítás Kassa megye finanszírozásából, ugyanis sem a város, sem a városrész önkormányzata nem ítélt támogatást az évforduló megünneplésére. Az Óváros önkormányzata részéről komoly mulasztások történtek az évek folyamán, és azon állításuk is valótlan, hogy a múzeum saját forrásaiból köteles fenntartani magát.
Noémi szerint a legfőbb probléma a kommunikáció és a pénzügyi támogatás hiánya az Óváros részéről. Véleménye szerint a helyzet megoldásához vezető első lépésként az önkormányzatnak döntenie kell arról, hogy milyen jövőt szánnak az épületnek, ugyanis több alkalommal is megtörtént már, hogy olyan programokat szerettek volna megvalósítani az intézményben, amelyek egyáltalán nem illenek a múzeum profiljához. Nem mindegy tehát, hogy egy épületre művészeti galériaként vagy kulturális központként tekintünk.
A frissen lemondott igazgatónőt rengeteg támadás éri lépése miatt, ő viszont egyáltalán nem úgy tekint magára, mint a süllyedő hajót elhagyó kapitányra. Lemondása után is keményen dolgozik az elindított projekteken, jelen lesz az intézmény 30. évfordulója alkalmából megrendezett kiállításon, valamit folytatja a munkát a kassai Művészeti középiskola közreműködésével létrehozandó interaktív applikáció projektjén is. Ma is látja a Löffler múzeumban rejlő potenciált ugyanúgy, mint 2 évvel ezelőtt, viszont a vállára nehezedő terhek túl nehezek lettek. Szerinte az intézménynek igenis van jövője, ahhoz viszont, hogy igazán színvonalasan tudjon működni, az épület profiljának tisztázására és az Óváros önkormányzatának aktív közreműködésére lesz szükség.
Pracu Eszter
