Noha William Shakespeare már 1595-ben megírta a Szentivánéji álom című ötfelvonásos vígjátékát, a kassai Thália Színház az új színházi évad első bemutatójaként bebizonyította, hogy két felvonásban – kellő szakmai ihletettséggel, a korunk valóságát, nyelvezetét is bele építve – ma is nagy sikert lehet elérni ezzel a színpadi művel. A kassai premier közönsége vastapssal jutalmazta a fiatal vendégrendező – Matusek Attila munkáját, aki a portálunknak így fogalmazott:
Matusek Attila, rendező: „Az összes shakespearei helyzet a mából szólal meg. Nem játsszuk azt, hogy pár száz évvel ezelőtt vagyunk, hanem most, ma mit jelentenek ezek az uralkodók, ezek a politikusok, mit jelent ez a fiú, aki szabad akar lenni. Mit jelentenek a szerelmesek benne, mi az ő viszonyuk, hogy léteznek – erről szól a darab.”
A Thália Színház 2022/23-as évadának két kulcsszava az összetartozás és a bizalom. Ennek jegyében rögtön az első bemutatóban az egész társulat szerepet kapott, sőt három egyetemi hallgatóval is kiegészült a csapat. Katona Eszter, Hégli Bence és Balla Barnabás először mutatkozik be Kassán.
A kassai Szentivánéji álomban Theseust és Oberont Ollé Erik, Hyppolitát és Titániát Varga Anikó játssza. A szerelmesek szerepében Lax Juditot, Madarász Mátét, Katona Esztert és Balla Barnabást láthatjuk. Pukként Hégli Bence mutatkozik be. Az Athéné Társulat tagjai: Bocsárszky Attila, Dégner Lilla, Varga Lívia, Nagy Kornélia, Nádasdi Péter és Rubóczki Márkó. Phylostratust Szabadi Emőke, Egeust pedig Illés Oszkár kelti életre. Kántor Kata koreográfusnak is sok köszönhető azért, hogy a Losonský Michal tervezte díszletek között, Miklisová Eva jelmezeiben – a színészek a mozgásszínház elemeit is magas szinten képesek művelni.
A kassai közönség a szívébe zárta az egész darabon át afféle szócsőként bravúrosan pörgő és fontos dolgokat felvető fiatal színészt, a Pukkot alakító Hégli Bencét, aki még közvetlenül a nyilvános főpróba után a portálunknak így nyilatkozott:
Hégli Bence, színművész: „Számomra ez a Pukk a szabadságnak a megtestesítője. Nagyon sokat beszélgettünk arról is, hogy persze – azzal mind egyetértünk, hogy a szabadság szükséges és jó dolog -, de azt vizsgáltuk, hogy milyen következményei, vagy milyen hatásai lehetnek ennek a szabadságnak az egyénre lebontva. Például a túlzott szabadság – vagy egy tényleg mindenkitől független személy – mit élhet át, és hova viheti ez őt? Előre vagy éppen hátra? – Tehát a pozitívumait és negatívumait a szabadságnak próbáltuk így körbejárni a Pukk által.”
Varga Anikó ebben a nagyszerű előadásban Hyppolitát és Titániát alakítja.
Varga Anikó színművésznő: Azt érzem, hogy megtaláltuk az igazi létezésüket ezeknek a szereplőknek. Nagyon élvezzük a titánok harcát Ollé Erikkel – mint Oberon és Titánia – egymásnak feszülését egy gyermek miatt, amit ki akar sajátítani Oberon – úgyhogy ez nekünk is izgalmas kihívás volt. Ami a legfontosabb volt ebben az előadásban az a fiatalokkal való találkozás. Úgy érzem, hogy ez egy nagyon-nagyon jó döntés volt: hogy valójában három ifjú színész – és a rendező is fiatal. Nagyon átírták a szövegeket. A világuk nagyon izgalmas volt. A kérdéseik – ugye a színházi előadásunkban benne van a színház – hogy milyen színházat csináljunk ma? Mi az a színház, amit mi szeretünk, vagy mit szeretnénk? Vagy mit várnak el tőlünk? Ezeket a kérdéseket nagyon izgalmas volt feszegetni.
A shakespearei színmű színpadán a rendező szerepét Bocsárszky Attilára bízták, aki remek játékával ad élményt a közönségének.
Bocsárszky Attila, színművész: Shakespeare örök! És a témája is, ahogy azt ő megírta. Én mindig szerettem az olyan színházat, amely keveri a múltat a jelennel. Mégpedig azért, mert ettől tud élő lenni és élővé maradni. Nekem ebben a darabban egy rendezőt kell életre keltenem, ami a mesteremberek az eredetiben. Itt egy színtársulatnak vagyok a rendezője, aki megrendez a király születésnapjára egy előadást – no, de ennek sok negatív és pozitív része is van… Én igen szerettem próbálni is ezt a darabot, tetszeni fog a közönségnek.
Hogy Bocsárszky Attila megérzése megalapozott volt, ezt a nagy sikerű bemutató már igazolta. A sikerhez a jó rendezésen kívül persze az is hozzájárult, hogy vendégszereplőkként a színművészeti egyetem növendékei és a Thália Színház művészei igen pozitívan tudtak egymásra hatni. Bizony jó lenne, ha ezek közül az ifjú tehetségek közül a tanulmányaik befejezése után legalább néhányan ehhez a színházhoz szerződnének. Ez az előadás is bizonyította, hogy a kassai Tháliában mennyire szükségessé vált a művészi állomány fiatalítása!
Szaszák Gy.
