A Szabadság hetéről és egyebekről a kassai főkonzullal

Haraszti Attila, Magyarország Kassai Főkonzulátusának – sorrendben immár hatodik főkonzulja egy hónappal ezelőtt kezdte el diplomáciai küldetésének teljesítését. Hivatalos bemutatkozásának időpontja egy újkori színháztörténeti eseményhez kapcsolódott, hiszen a Magyar Állami Operaház 1945 után most először jött vendégszereplésre Kassára, ráadásul pontosan az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 60 évfordulóján.

Főkonzul úr milyen üzenete van ennek a kezdésnek?

Rákóczi kassai újratemetésének 110 éves évfordulója egybeesett az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójával. Mivel a két dátum: október 23-dika, illetve október 29-dike  nagyon közel van egymáshoz, ezért a két eseményt a szabadság iránti vágy igényének megfogalmazódása alapján kötöttük össze, és az ünnepségsorozatot felölelő időszaknak a Szabadság hete elnevezést adtuk. Ez az október 23-dikai opera gálával és az utána lezajlott ünnepi fogadással kezdődött, végül október 29-én – egy három napos konferencia után – a Rákóczi megemlékezéssel a Rodostói emlékház udvarán megtartott koszorúzással fejeződött be. A hét igazi kicsúcsosodása harmincadikán a Fejedelem című rock opera bemutatása volt, ami fergeteges sikert aratott.

Ez tehát azt erősíti meg, hogy a Rákóczi kultusz felélesztése időszerű volt?

Úgy gondoljuk, hogy a főkonzulátusnak kiemelt felelőssége van a Rákóczi-kultusz  éltetésében, mivel a fejedelemnek mind a szülőhelye, mind a nyugvó helye a főkonzulátus területén található. Igazolódni látszik, hogy Rákóczi személye alkalmas arra, hogy az itt élő magyarokat identitásukban megerősítse. A közösségszervező erejét is érzékeljük Rákóczi kultuszának, illetve arra is alkalmas Rákóczi személye, hogy a régióban élő más népekkel is összehozza a magyarságot és ezeket a népeket egymással. Kimutatható, hogy mind a szlovákság, mind a lengyel illetve az ukrán-ruszin népesség körében van egy fajta továbbélése a Rákóczi hagyománynak és számon tartják Rákóczi emlékeit- úgyhogy a rendezvényeinken arra is törekedtünk, hogy őket is bevonjuk ebbe az ünnepségsorozatba. Teljes mértékben sikerrel járt ez a kezdeményezés, hiszen még Ukrajnából is jöttek olyan települések képviselői, mint például Brezán, ahol annakidején történelmi okok miatt kialakult a Rákóczi kultusz. Mivel rendezvénysorozatunk kötődött  ahhoz a sárospataki fórumhoz, melyen a több országból érkezett polgármesterek és más turisztikai szakértők a Rákóczi Európai Kulturális Útvonal projekt létrehozásán dolgoztak, ezért ők is átjöttek Kassára, ahol valóban sok nemzetiségű jelenlét közepette tudtuk megkoszorúzni Rákóczi szobrát.

Mielőtt a további fontos tennivalókról kérdezném, engedjen meg előbb egy személyesebb vonatkozású kérdést: milyen érzésekkel fogadta el a kassai főkonzuli megbízatását?

Természetesen örömmel fogadtam azt a lehetőséget, hogy Kassára főkonzulként ide kerülhetek és az elkövetkező évek során aktívan közreműködhetek az itteni magyar közösség megerősítésében, illetve az itt élő szlováksággal való kapcsolatok elmélyítésében. Munkám során azokat a jó dolgokat, amelyek eddig sikeresen működtek, azokat szeretném folytatni. Elsősorban kulturális téren van sok lehetőség. Számtalan olyan kulturális örökség van ebben a régióban, ami mind a magyarok, mind a szlovákok szempontjából különleges értékkel bír. Ezeket a kincseket szeretnénk minél több emberrel megismertetni, ebben számolhatnak a közreműködésünkkel. E mellett természetesen gazdasági vonatkozású feladataink is vannak. Szeretnénk hogyha Magyarország, illetve a kelet-szlovákiai régió gazdasági kapcsolatai elmélyülnének. Elsősorban a kis- és középvállalkozások területén igyekszünk minél intenzívebb kapcsolatépítésben részt venni. Olyan gazdasági szálakat összekötni, amelyek eddig nem voltak.

A legfelsőbb állami szinten sokat javult a magyar-szlovák kapcsolat, vajon ennek a hatása  érződik-e megyei-kerületi szinten is? Kassa például hogyan viszonyul ezekhez a magyar kezdeményezésekhez?

Én már csak azért is egyféle elkötelezettséget érzek az itt élő magyarok helyzetének javítása iránt, mert a nemzetpolitikai államtitkárságról kerültem ide, ahol éveken át ezzel a témával foglalkoztam. Ezt nyilván a kassai városvezetéssel is szeretném folytatni. Én úgy érzem, hogy Kassa vezetése a kezdeményezéseinket ilyen téren is érdeklődéssel fogadja, nem állít gátat elé. Ha mi ötletesen, aktívan fogunk a főkonzulátus részéről megnyilvánulni, akkor lesznek lehetőségek arra, hogy a régióban élő magyarok helyzetén konkrétan tudjunk javítani.

Gazdasági vonalon a személyi kapcsolatok bővítését látja-e fontosnak – tehát további új partneri viszonyok kiépítését -, vagy valami egészen mást? Segíthetnek-e ilyen vonatkozásban még az uniós források?

A problémák a határ mind két oldalán hasonlóak ebben a régióban: nagy az elvándorlás, sok a képzetlen munkaerő – úgyhogy szeretnénk valamelyest ezeknek a folyamatoknak ellene cselekedni, tehát hogy ezekben a leszakadó régiókban legyen valami fellendülés a gazdasági életet illetően. Próbáljuk azt elősegíteni, hogy beruházások valósuljanak meg, illetve a már működő cégek egymásra találjanak, esetleg piacot találjanak a termékeiknek, és olyan kapcsolatokat tudjanak kiépíteni, amik a mi közreműködésünkkel akár hosszabb távon is szolgálhatják az itt élők érdekeit.

Haraszti Attila, Magyarország Kassai Főkonzulja
Haraszti Attila, Magyarország Kassai Főkonzulja

Én úgy látom, hogy az identitást megőrzését erősítő rendezvényeikkel eddig nagyobb részt az idősebb nemzedék és a középkorosztály tagjait igyekeztek megszólítani. Tervezi-e a főkonzulátus, hogy kimondottan a fiatalok számára, az itteni magyar- ugyanakkor a szlovák fiatalok számára is hozzon élményt adó műsorokat? Létezik-e egy ilyen kreatívabb hozzáállás?

Természetesen szándékunkban áll – időző jelben mondva – fiatalosabb rendezvényeket is megvalósítani, hiszen én is úgy érzem, hogy éppen az a korosztály, amelyik már a gyerekkorból kinőtt, de még korántsem nyugdíjas, ez a legnehezebben elérhető számunkra. Egy felől ők a legelfoglaltabbak, közülük elég sokan el is távoztak Kassáról, meg a régióból is. Sokan külföldön vannak, Igyekszünk a rendezvényeinkkel őket is megszólítani. Olyan terveim vannak, hogy Magyarországról olyan előadásokat, olyan rendezvényeket, olyan kulturális előadókat hívunk majd el, akik, amelyek számukra is vonzóak, érdekesek, amelyek az ő fantáziájukat is megmozgatják – még pedig azért, hogy az ő aktívabb közösségi életük kialakulását elősegítsük. Ez lehet egy lépcső ahhoz, hogy a kassai magyar közéletbe ők is bekapcsolódjanak. Erre azért is szükség volna, mert úgy látom, hogy itt a magyar közélet dominánsan az idősebb korosztály kezében van. Nyilván nem kívánunk az idősebbekről sem elfeledkezni, mert ők aktívan eljárnak a rendezvényekre, valóban igényük van a magyar társadalmi életre, és ezeknek is igyekszünk a segítői lenni. Nyilván nem kizárólagosan, hiszen nem a főkonzulátus az egyetlen, aki itt a magyar rendezvényeket szervezi.

Befejezés képen már csak egy kérdés: milyenek az első tapasztalatai, hogy érzi magát egy hónap után Kassán?

Nagyon jól érzem magam Kassán. Azt mondhatom, számos olyan személyiséggel sikerült már kapcsolatba lépni, akikkel hosszabb távon együtt tudunk működni és minden esély megvan arra, hogy eredményes, sikeres időszak következzen a kassai magyarok, illetve a régióban élők és a főkonzulátus együttműködése szempontjából.

Kívánjuk, hogy így legyen. Hírportálunk és olvasóink nevében is köszöni a válaszait: Szaszák György