Csütörtök délután kezdetét vette Kassán a 49. Kazinczy Napok négy napos gazdag rendezvénysorozata. A reformáció 500. évfordulója jegyében zajló műsort a Thália Színház Márai Stúdiójában stílszerűen a kassai református egyház énekkara, a LAUDATE DOMINUM kezdte zsoltárfeldolgozások előadásával, Kovácsné Palcsó Edit karnagy dirigálásával. Összeállításukat Kovács Márton operaénekes színesítette Ráday imádságának előadásával és Ádám Csaba, a Szakkay József Szakközépiskola diákja, aki Reményik Sándor A fordító című költeményét szavalta el.
Köteles Szabolcs, a Csemadok Kassai Városi Választmányának fiatal elnöke már egy új nemzedék nevében nyitotta meg a kassai – és a felvidéki magyarság nyelvi állapotát és identitását védő legrégebbi rendezvényüket, majd Máté László vonta meg a nemzeti megmaradásunkért folytatott küzdelem tanúságait. Fehér József, a Kazinczy Társaság elnöke a Kassához is ezer szállal kötődő Kazinczytól idézett olyan gondolatokat, amelyek ma is időszerűek lehetnek. Orémus Zoltán, kassai református esperes pedig egy átfogó előadást tartott arról, hogy a reformációnak milyen hatása volt az anyanyelv fejlődésére és a nyelvhasználatra. B. Kovács István rimaszombati történész a 200 éves Tompa Mihályról tartott élvezetes előadást, bemutatva azt a vaskos könyvet is, melybe nem csak Tompa lírájának gyöngyszemeit, hanem prózai írásainak, imáinak, igehirdetéseinek a javát is beválogatták, mert azt akarják megmutatni, hogy teljes egészében milyen ember volt Tompa Mihály.
A 49. Kazinczy Napok elsőnapi rendezvényének a legjelentősebb eseménye az volt, hogy Dr. Petővári Ákos, miskolci tanár, irodalomtörténész ajánlatott tett arra, hogy javasolják a Kazinczy Napokat Magyar Örökség-díjra. Mivel ezt az ajánlást még holnap is aláírhatják azok, akik a kezdeményezéssel egyetértenek, ezért az alábbiakban teljes egészében közöljük ennek szövegét.
„A Magyar Örökség díjra jelöljük a fél évszázados múltra visszatekintő Kazinczy Napokat. A Batsányi-kör és a Csemadok indította el a Kazinczy Nyelvművelő Napokat 1967. Október 20-án a nyelvújítás egykori központjában, Kassán. Ezzel a nyelvhasználati jogokhoz ragaszkodást fejezték ki az erősödő szlovák nacionalizmus ellenében. A felvidéki magyar nyelvművelő mozgalom az októberi értekezlettel kezdett el szervezetté válni. Az elindítói valóban Kazinczy Ferenc örökségének követőivé váltak.
Deme László, a pozsonyi egyetem magyar tanszékének vendégprofesszora A nyelvi kultúra kérdései és a feladataink címmel tartott előadást. Nagyon sokat dolgozott a felvidéki magyar nyelvművelés megindításáért, ő határozta meg a teendőket. Az előadók a magyar nyelvjárások feldolgozására és földrajzi nevek gyűjtésére biztattak. Az értékek mentése az anyanyelv ápolásának fontos feladatává vált a következő időszakban.
1968 januárjától a felvidéki magyar értelmiség lelkesen, cselekvően támogatta a forradalmi célkitűzéseket. Azonban a Varsói Szerződés csapatai augusztus 21-én figyelmeztetés nélkül bevonultak Csehszlovákiába, hogy véget vessenek a politikai reformoknak.
Az októberi tanácskozás a következő ősszel országossá bővült, amelyen folytatták az első fórum témáit. Felvidéken akkor reménykedtek az 1968. Évi nemzetiségi törvény megvalósulásában, valamint a szlovákiai magyarság tudományos-művelődési munkájának kibontakozásában.
1969 áprilisában elkezdődött az ország életének „normalizálása“ és a következő időszakban a politikusok igyekeztek a nemzetiségi törvényben kinyilatkoztatott oktatási, nyelvhasználati jogokat korlátozni. A felvidéki magyar nyelvművelőknek sokszor kellett nehéz helyzetekkel szembesülniük, mégis kitartóan küzdöttek tovább a mozgalom céljainak eléréséért.
A Kazinczy-napok előadói mindig gyors és hatékony választ adtak a politikai és társadalmi változásokra. Az 1989-es forradalom utáni viszonyokra a 23. Kazinczy Napokon válaszoltak. A magyar nyelv jogi helyzete Szlovákiában a rendszerváltás alatt témához a szlovákiai magyar politikai pártok és mozgalmak képviselői szóltak hozzá. A kilencvenes évek elején is tapasztalható volt, hogy a magyar kisebbség nyelvének állapota tovább romlott, ezért a fórumon az anyanyelv védelme is szükségessé vált.
A résztvevők a legnevesebb felvidéki és anyaországi nyelvtudósok szakmai, módszertani tanácsait hallhatták az elmúlt évtizedekben. Az anyanyelvért felelősséget érző szakemberek sokat dolgoztak azért, hogy a Kazinczy Napok rendezvénysorozata a felvidéki magyar tudományos élet, a közművelődés jelentős intézményévé váljon. Tevékenységükkel hozzájárulnak a felvidéki magyarság nemzeti azonosságtudatának megőrzéséhez, erősítéséhez.
A fórum Kárpát-medencei tanácskozássá bővült a nehézségek ellenére is. A határon túli magyarság képviselői a felvidéki résztvevőkkel megbeszélik a nemzetiségi lét közös gondjait. A szakemberek mindig a társadalmi változásokhoz igazították a mozgalmat és a modern kornak megfelelő nyelvművelő eljárásokat alkalmazták. A találkozóra az elmúlt fél évszázadban számos író, költő, újságíró, pedagógus ment el.
Az előadók az összes nyelvi réteget vizsgálták, elsősorban a mindennapi nyelvhasználatot. Főleg az iskolákkal foglalkoztak, mivel felvidéken az anyanyelvi nevelés,oktatás a legnehezebb feladat. Ezért majdnem mindegyiki tanácskozáson hangzottak el olyan előadások, amelyek az anyanyelvi nevelés iskolai módszereiről és tapasztalatairól szóltak. A magyar pedagógusok a gyakorlatban hasznosítják az előadásokon elhangzottakat. A rendezvénysorozat több előadásán is szó volt a tankönyvek nyelvezetéről. A jó szakkönyvfordítók azon fáradoznak, hogy a felvidéki és az anyaországi szakszókincset összhangba tudják hozni. A Szép magyar beszéd országos versenyén 1981-től sok éven át szervesen kapcsolódott a rendezvénysorozathoz, mivel a nyelvművelés egyik kiemelt része a helyes kiejtésre nevelés. A Kazinczy Napokon a fiatalokat mindig bevonják a programokba, mert a tanulóknak kell megőrizniük az anyanyelv értékeit. A diákok az elmúlt időszakban többször is tevékenyen vettek részt a fórumon, a közönség modern előadásukat láthatta.
A mozgalom szakemberei igyekeztek megnyerni a hivatalokat és a sajtót a nyelvhelyesség elvárásainak. A sajtó a magyarság nyelvi irányítójának tekinthető, ezért a nyelvművelés szolgálatába kell állítani. A Kazinczy Napokon számos előadás hangzott el a felvidéki magyar központi és vidéki lapok nyelvének hibáiról. A fórumokon több jeles előadó beszélt a szlovákiai magyar irodalomról, elemezték a prózai művek és a költemények nyelvi, stilisztikai problémáit.
A Thália Színház Márai Stúdiószínpadát 2002-ben avatták fel az óvárosban. Ez ad otthont a rendezvénysorozatnak. Kolár Péter, a Csemadok kassai városi elnöke a Kazinczy Napok szervezésébe már az induláskor bekapcsolódott, és fáradhatatlanul irányította a tanácskozásokat évtizedeken át.
A fórumon fél évszázada ápolják közös anyanyelvünket, terjesztik a nyelvi műveltséget az akadályok ellenére. A Kazinczy Napok részt vállalnak a felvidéki magyar kultúra, a nyelvtudomány fejlesztésében, a magyar kisebbség szellemiségét erősítik. Az előadók azt akarják, hogy a nyelvművelésnek meghatározó szerepe legyen a felvidéki magyar közösségekben, intézményekben, iskolákban. A szlovákiai magyarság fennmaradása, jövője elsősorban az anyanyelv ápolásától, megtartásától függ.
Kassa, 2017. November 2.”
A 49.Kazinczy Napok pénteki, szombati és vasárnapi műsora portálunk esemény naptárában megtalálható.
/szasz/
