Meglehetősen élénk szakmai érdeklődés közepette Kassán rendezték meg a Magyar-Szlovák Gazdasági Együttműködési Kérdések Vegyes Bizottságának /GEK VB/ 3. ülését, melyhez egy kooperációs börze is kapcsolódott. A GEK VB történetében először fordult elő, hogy erre a szakmai értekezletre nem Budapesten, illetve nem Pozsonyban került sor.
A szlovák-magyar gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok alakulásáról Magyar Leventét, a GEK VB magyar társelnökét, magyar külgazdasági és külügyi miniszterhelyettesét kérdeztük.
Miként értékeli és mennyire elégedett a magyar-szlovák gazdasági együttműködések eredményeivel?
Magyarország külkereskedelmi partnerei sorában Szlovákia tavaly már az előkelő harmadik helyet foglalta el. Ez egy nagyon erős pozíció. Ez egyben azt is jelenti, hogy Szlovákia nélkül a magyar külgazdaság nem tudna úgy teljesíteni, mint ahogy teljesít, de ez egyben fordítottan is igaz. És erre mindkét félnek lehet építenie. Ezt a helyzetet nem csak, mint egy adottságot kell elfogadni, hanem mint potenciálra kell tekintenünk.
A két fél viszont olykor konkurense is lehet egymásnak…
Ha kicsinyben, regionális téren nézzük, akkor valóban azt is láthatjuk, hogy sokszor konkurensei is vagyunk egymásnak – például egy nagyobb külföldi beruházás ide vonzása tekintetében. De ha kilépünk ebből a mi kis közép-európai világunkból és egy távolabbi perspektívából nézünk a térségre, akkor arra a megállapításra juthatunk, hogy ha Szlovákia erősödik, az hosszú távon nekünk is jó, mint ahogy ez fordítva is így igaz. Nekünk azon kell dolgoznunk, hogy minél több beruházást tudjunk közösen ebbe a térségbe hozni, hiszen ez végső soron Közép-Európát, a V4-eket erősíti. A számok tükrében pedig már az is kijelenthető, hogy a V4-ek mostanra Európa motora lett. Ezt az is megerősíti, hogy Németország és a V4-ek kapcsolata a számok tükrében ma már nagyobb és jelentősebb, mint Németország és Franciaország kapcsolatrendszere.
Ezek a gazdasági és kereskedelmi eredmények mindkét országban a nyugati régiókba telepített beruházásoknak köszönhetőek elsősorban. Észak-Kelet-Magyarországon és Kelet-szlovákia egyes területein is viszont eléggé tőkeszegény beruházások valósultak meg eddig. Milyen lehetőségeket látnak a helyzet megváltoztatására?
Kassának és szűkebb környezetének a példáját én követendőnek tartom. Kassa megmutatta, hogy ebbe a térségbe is van mód világszínvonalú vállalkozások megtelepítésére. Kassa tele van nyugati- és a világ különböző pontjairól érkező nagy beruházókkal. De nem csak Kassán, hanem ennek a megyének a kisebb településein is ipari parkok épülnek, ami nem mondható el a határ magyar oldaláról. Nekünk a Kassa-Miskolc tengelyre fókuszálva kell kiépítenünk egy olyan ipari zónát, amelyben van reális perspektíva. Nekünk a szlovák befektetési ügynökséggel, a Sarioval már van is egy olyan megállapodásunk, hogy ezekbe a közös határrégiókba hozunk olyan befektetőket, akik az itt élő lakosságnak munkalehetőséget tudnak teremteni.
Ennek a hírnek az érintett térségben élők biztosan örülnek, de ahhoz, hogy itt komolyabb tőkeerős vállalkozások megtalálják a számításaikat, ahhoz elsősorban infrastruktúrára van szükség, nem utolsó sorban autópályára. Milyennek látja ezt a helyzetet?
A jelenlegi Budapest – Kassa közúti összekötöttség állapota nem kielégítő – hogy finoman fogalmazzak. Sőt, mi több: helyenként kimondottan lehangoló. Ezt figyelembe véve született meg az a döntésünk, melynek értelmében már az idén elkezdődött a Budapest –Kassa autópálya-kapcsolat kiépítése. Természetesen a szlovák oldalon ez már nem igényel fejlesztési költségeket, hiszen az a szakasz már kész. Nekünk viszont Miskolc és az országhatár között meg kell építenünk mintegy hetven kilométeres szakaszt. A munkálatok már folynak – bárki tapasztalhatja, aki arra jár. Mind ehhez még azt is hozzá tehetem, hogy ennek az autópálya szakasznak a másik végpontján – tehát Rajka és az országhatár között – szintén hamarosan elkezdődnek a munkálatok, ami egyben azt is jelenti, hogy a Pozsony – Kassa elérhetősége Budapesten keresztül néhány éven belül biztosított lesz. Ez történelmi-stratégiai típusú előrelépés a kétoldalú kapcsolatokban – amellett, hogy egyéb más helyeken is történnek fejlesztések. Épül az új M2-es autópálya, ami szintén egy szlovák végpontú viszonylat lesz. Előrelépések tehát történnek, mert mi is azt tartjuk: ez az alapja annak, hogy meg tudjuk szólítani a befektetőket.
Szaszák György
/foto:NemetiPhotos/
