II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választásának 315. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév kiemelkedő rendezvénye volt az október 28-án Kassán, a Történelmi Városháza nagytermében megrendezett konferencia. Ezen a szakmai fórumon Balázs Péter, kassai nimuzmatikus a kuruc pénzveréstörténet legfontosabb helyszínéről, a kassai pénzverőház eddig feltáratlan történetéről mondott el fontos tudnivalókat. Előadását az alábbiakban közöljük.
Tanulmányomban – magánkutatásaim alapján – a kassai pénzverőház életét szeretném bemutatni az 1706-os évben. Thaly Kálmán Érmészeti adalékok címen közölt tanulmányával kezdeném a téma megvilágítását. Thaly a következőket írja:
„… 1706 őszén Kassát Rabutin ostrommal fenyegetvén, előle a féltett pénzverdét Szepesvárba költöztették. Az átszállításról Keczer Sándor a kassai pénzverőház főinspektora gondoskodott. Mint azt 1706. szept. 24-iki, a fejedelemnek írt levelében írja: „Pénzverő eszközöket Generális Károlyi uram kihozatnom együtt ahhoz értő mesteremberekkel az elmúlt éjjel küldetett szekereket, úgy hiszem még ma kiindítja őNga. Az mit libertásul és poltúrául még tegnap verhettek, azt is bent lévő Radics uram regimentje cassájába adattam. Pénzverő eszközöket Szepesvárába igyekszem felállítatni.“
1706.III.21 – Rákóczi Keczer Sándort a pénzverőház főinspektorává nevezi ki. A pénztárosi tisztet Rácz Márton töltötte be. A kassai pénzverő házban a réz mérésével Keresztúri András kapitány volt megbízva. Az inspektori tisztet Jászi György deákkal töltötték be. A réz 1, X és XX poltúrások verése nagy gondot jelentett a kassai pénzverőháznak, és hogy az igényeknek eleget tudjanak tenni, már 1705 június 23-án Keczer Sándor jelenti a fejedelemnek, hogy a pénzverőben bevezették az éjszakai munkát. Az éjszakai munka subcommisariusa /műszak vezetője/ Benő István lett. A többi műszak vezetője Madar István és Baron István voltak. Károlyi 1706-os Mustrakönyve szerint a kassai pénzverő ház inspektora Rácz Márton volt.
1706 IX.16. A fejedelem úgy rendelkezik, hogy a minczház inspektora, Jászay György adjon hónaponként 1 000 forintot Radics András kassai parancsnoknak. Rákóczi ezenkívül bizottságot küldött a pénzverőház bajainak az orvoslására, mivel a munkák lassan haladtak, hiányoztak a pénzveréshez szükséges megfelelő mesteremberek. A bizottság tagjai: elnök – Berthóti Ferenc tábornok, tagok: Kálmánczai Isván szenátor, Keczer Sándor kassai főinspektor és Ajtai Mihály, a nagybányai pénzverőház inspektora.
A bizottság a munkáját nem kezdhette el, mert Kassát Rabutin császári tábornok ostroma fenyegette. Bercsényi Miklós parancsára a város kiürítésével megbízott Károlyi Sándor tábornok 1706 szeptember 22-én érkezett Kassára. Ugyan ezen a napon a városba érkeznek Esze Tamás és Ölyves János ezredei, valamint a szepesi hajdúság. Radics Andás ezredével a gyalog- és lovasőrség ekkor már mintegy négyezer főre rúgott.
1706.IX.23. Keczer Sándor éjjel szekereket küld a városba Károlyi tábornok részére, hogy a pénzverőházat, annak pénzveő gépeit és nyersanyagkészletét a megfelelő mesteremberekkel átköltöztesse a Szepesi várba.
1706.IX.24. A kassai pénzverőház berendezéseit, nyersanyagkészletét és a mesterembereket 40 társzekéren Ölyves János mezei gyalogezedének és Kárándy Mihály mezei lovasezredének katonai kíséretével a szepesi várba szállították, ahol aztán folytatták az 1 és a X polturás rézpénzek előállítását.
1706.IX. 26-27. Kassa város polgárai és a katonaság hűségesküt tesznek II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek: magyar, német, szlovák nyelven és az idegen katonák latinul. Az eskü szövege bejegyetetett a városi tanács jegyzőkönyvébe.
1706.IX.29 – X.11. Kassa város ostroma Rabutin császári generális által, akinek rác és szerb zsoldosokból toborzott serege 12 – 14 ezer főből állott, 9 faltörő és tábori ágyúval volt felszerelve. Maga az ostrom szeptember 29-től október 11-ig tartott. A városban október 1-én éjjel és az utána következő napokban kb. 2 500 hajdú vonult be. Rabutin megtudva, hogy kuruc felmentő sereg közeleg Torna felől, október 11-én hajnalban elvonult seregeivel Kassa alól Csány irányába, majd innen előbb Miskolcra, utána pedig Budára vonultak.
1706.X.12. Károlyi Sándor seregei élén is megérkezik Kassára. A császári szökevények – akik ötszáznál is többen vannak – besoroztatnak a kuruc seregbe.
1706.X.18. A városi katonai parancsnok kéri a városi tanácsot, hogy Profont alá 20 szekeret rendeljen /szükség volt a csatatéren maradt halottak eltakarítására és más ott maradt hadieszközök elszállítására/, holott az egész városban nincsen annyi szekér /!!!/- jegyzi meg a városi jegyzőkönyv írója. Számunkra ez azért fontos, mert azt igazolja, hogy a Szepesi várba elküldött 40 szekérből akkor egy sem jött vissza Kassára.
A Kassai Pénzverőház a Szepesi várban
A Kassai Pénzverőház szepesvári tartózkodásáról megemlékezik Szentmiklósi Gottfried Iglói krónikája is. A monetária működésének egyetlen írásos emléke a pénzverők Szepesvárából kelt folyamodványa 1706. október (2-áról?). Mind ezeken túl Bervaldovszky Kálmán írt tanulmányt Rákóczi szepesvári pénverdéjéről, míg Thaly Kálmán az Éremtani adalékok a rézpoltúrák és libertások érc anyagához című tanulmányában szólt hozzá a témához.
A Szepesi vár tulajdonosa ebben az időben /1676-1757/ gr. Csáky Mihály kuruc generális volt, aki később emigrált. A családja hazatért, de ő Rodostóban élt a haláláig. A Szepesi vár katonai parancsnoka 1706-ban Szent-Iványi Ádám volt.
A kassai pénzverőház szepesvári tartózkodásáról megemlékeznek a szlovák numizmatikai források is. 1969-1978 között a Szepesi vár területén régészeti-építészeti kutatások folytak PhDr. A. Vallašek és Ing. Arch A. Fiala vezetésével. A vár területén talált réz- és ezüst pénzeket – 201 darb – 1979-ben a kassai Kelet-szlovákiai Múzeumnak adták, annak a gyűjteményét gyarapítja, köztük a II. Rákóczi Ferenc rézpénzei, az 1 és X poltúrások /21 drb/, a rézszalagok különféle átmérőjű lyukakkal /4drb/ és rézkorongok /5 drb/ éremképek nélkül. A rézlemezek méretei 60×48 mm, illetve 55×32 mm. A rézszalagok 47 és 53 milliméter hosszúságúak, a magasságuk 14-15 milliméter. A rézkorongok átmérője 25 mm, átlagsúlyuk 2,12 gr /3drb/ és 2 drb 20 mm átmérővel és 1,8 gr átlagsúllyal. Ezen lemezek vastagsága 1 mm volt. A régészek véleménye az volt, hogy az ilyen pontos vastagságot csak két henger között való hengerléssel lehetett elérni. Ezeket a rézlemezeket, rézszalagokat és más töredékeket a Lőcsei Műemlékvédő Hivatal gyűjteményébe helyezték el. Érdekes módon az egyik rézpléhen BB jelzés található.
Hradszky J. 1884-ben megjelent munkája szerint 1706-ban a szepesi várba hozták megőrzés céljából a kassai pénzverde eszközeit.
A leírtak alapján a rézlemezek és szalagok vastagságát illetőn a következő megjegyzéssel szolgálhatok:
1705 július 12: Keczer jelentése Rákóczinak arról, hogy Bácsmegyei Ádám hadimérnök /a tűzérség alezredese/ 1715 júniusában vízi erővel hajtott réznyújtó műhelyt készített a kassai monetária használatára. Keczer rendelete, hogy a pénzt /az 1 és a X poltúrást/ az ediginél vékonyabban verjék. A réznyújtó műhelyhez szükséges ácsokat báró Hellenbach – selmeci bányagróf biztosította.
1706.II.8 – A városi jegyzőkönyv szerint Sándi Péter „Relátiót tett a Hámornak feléptéséhez szükséges reqvisitumokról”… Barbanyik 155 forintokért a hámort fel fogja építeni… a város biztosítja a fát, deszkát, a többit saját költségén az árendátor.
1706.III.17 – Felépült a rézhámor. A hámorosok inspektora Jászay János lett.
1706.IX.3. – A Baranyik hámor300 mázsa rezed adott át. Feltételezhető tehát, hogy ezt a nyersanyagmennyiséget /rézlemez és rézszalag formájában/ a kassai ostrom előtt – 1706 szeptember 24-én – a Szepesi várba szállították, pénzverés céljára. Esze Tamás Tanulmányából tudjuk, hogy 20 000 forint kiverésére 80 mázsa réz szükséges.
Az 1706 szeptember 29 és október 11 közötti ostrom alatt a rézhámor is megsérült.
1706 szeptember 3-tól a Kassai pénzverőház már a Szepesi várba volt áthelyezve. Ott csavaros pénzverőgépeken verték tovább az 1 és X poltúrásokat /feltehetően CM – kassai védjeggyel és verdejel nélkül is, amilyen verőtövekkel voltak ellátva. A csavaros pénzverőgépeket /balancier/ és a verőtöveket a Hellenba báró által küldött mesterek készthették, akiknek Keczer a várostól kért szállát.
1706.XII.17. – Keczer Kassára érkeik és utasítja a városi tanács tagjait, hogy írják össze a szükséges kézműveseket, úgymint: kovácsokat, lakatosokat, bádogosokat.
1706 XII.20. – Rákóczi visszavonja azt a rendeletét, hogy a poltúra pénzt Szomolnokon fogja veretni, merthogy Kassán már készen van a pénzverőház.
A Kassai Pénzverőház réz veretei
Dénár – 1705 CM átmérő: 16 mm
Poltúra – 1705 Cm, 1706 CM, 1707 CM, 1707 MC átmérő: 22 mm
IV poltúra –1706 C átmérő: 26 mm
X poltúra – 1705 CM, 1706 CM átmérő: 30 mm
XX poltúra – 1705 CM – vastag és vékony veret, átmérő: 37 mm
Rákóczi szabadságharca idején hol állt Kassán a pénzverőház?
A kassai régi pénzverde épületéről tudomásom szerint eddig nem készült tanulmány. Amit tudunk, azt a régi városi összeírásokban /telkek és lelkek összeírásában/ találhatjuk meg. Ez az épület a Fő utcán 1711 után is a város birtokába tartozó lehetett. A Spielman-ház melletti alsó szomszédként található épületről van szó, amit a régi monetárium megnevezésssel illettek. A 18. század második felben ennek a háznak a tulajdonosa a kereskedéssel foglalkozó Oszvald család volt. Ők a 19. század második feléig voltak birtokosai az épületnek. Az 1857-es kassai lakoságösszeírásban ez a ház IV.Q-Nr.449 szám alatt van vezetve. Házbirtokosa özv. Oswald Anna/sz.1783 – ev. kereskedő./ Ebben a háztartásban lakik Bredetzky Mór /sz. 1809- ev. kereskedő/ is. Az 1870-es években a ház tulajdonosa az eperjesi származású Bredetzky Mór, aki Oswald Sámuel kereskedő veje volt. Myskovszky Viktor, kassai tanár a kassai régi pénzverde udvari előcsarnokáról készített egy színes akvarellt. Ezen található egy megjegyzés, miszerint az épületet 1883-ban bontották le.
Ezt a telket az épülettel együtt később a miskolci zsidó származású Bródy Fülöp család tagjai bírták 1945-ig. 1937-ben ennek a háznak a pincéjében találták meg 19 ládában Rákóczi törökországi, rodostói háza ebédlőjének eredeti berendezését, melyet ma a kassai Rodostói-ház kiállításán láthatunk. Kassa régi pénzverőháza tehát ezen a telken volt, amit ma a Fő utca 47. házszám alatt láthatunk. Ez most egy átjáró ház, melynek hátsó bejárata a Kovács utca 8. szám, ahol ma Linhart Károly régiségkereskedése található.
Balázs Péter
