A magyar kulturális örökség továbbéltetése szempontjából Kassán jól kezdődött a 2017-es esztendő. A magyar kormány anyagi támogatásával ugyanis a Csemadok Kassa Városi Választmánya vásárolta meg a Mészáros utca 35. szám alatti Márai-ház eladásra felkínált részét. A Csemadok a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum szakmai segítségével a ház hét legjelentősebb szobájában méltó emléket kíván állítani Márai Sándornak, a város világhírűvé vált írójának és testvérének – Radványi Gézának, a szintén világhírnévre szert tevő filmrendezőnek.
Kolár Péter, a Csemadok Kassa Városi Választmányának elnöke elmondta, hogy a szervezetük már 1991-ben emléktáblával jelölte meg ezt az épületet, majd 1998-ban kezdeményezésükre – a Kassai Városi Önkormányzat döntése alapján – egy Márai emlékszobát rendeztek be az épület földszinti részén, és a város itt nyitotta meg a kassai nemzeti kisebbségek klubját is. 2013-ban, amikor Kassa volt Európa egyik kulturális fővárosa, egy fiatal spanyol tervezőt bízott meg a város a Márai-emlékszoba átalakításával, ami nem a legjobban sikerült, mert néhány év után már ott tartunk, hogy a falak – a kiállított anyaggal együtt – málladoznak, nem működnek a műszaki berendezések sem.
„Mivel a hazai és külföldi turisták is panaszolták a látottakat, és a Csemadok konferenciánkon a tagjaink is felszólítottak, hogy Márai emléke többet érdemelne, konkrét lépéseket kezdeményeztünk egy Márai-múzeum létrehozása érdekében“- mondotta Kolár Péter. A beadványunkat a szlovák-magyar vegyes bizottság is jónak tartotta, s alighanem ez is hozzá járult ahhoz, hogy ezt követően a magyar kormány részéről nagyon gyors döntés született arról, hogy megvásárolhassák az eladásra felkínált ház részét.
Hogy Márai szülei Kassán pontosan mikor vették meg, és meddig birtokolták ezt a Mászáros utcai házat, erről Ötvös Anna kassai Márai-kutatót kérdeztük.
„ Márai szülei a Heim-családtól vásárolták meg a házat a telekkel együtt. A kassai földhivatal telekkönyvi részlegén megtalálható jegyzőkönyv szerint az 1912. szeptember 17-én érvénybe lépett adás-vételi szerződés alapján a ház és udvar tulajdonosai fele-fele részben dr. Grosschmid Géza és felesége Ratkovszky Margit. Tudjuk azt is, hogy ez a ház akkor nem a legjobb állapotban volt, ezért azonnal nem is költöztek be. A ház átalakításával dr. Grosschmid Géza fivérét, Grosschmid Károly mérnököt bízta meg, aki nagy hozzáértéssel, ízléssel, sőt szeretettel tervezte s ellenőrizte az átalakítási munkálatokat. A ház valójában ekkor kapta meg a szép kivitelezésű neoreneszánsz stílusú homlokzatát és a bejárat fölé a homlokzat síkjából kiugró díszített zárt erkélyt is. A Grosschmid-család 1913-ban költözött be a házba, de ők csak az emeleti részeket használták, a földszinti lakásokat bérbe adták. Különben csak 1932-ig laktak ebben a házban, akkor eladták és Miskolcra költöztek.“
A Csemadok azokban a szobákban kívánja berendezni a múzeumot, amelyekben Márai Sándor a szüleivel és a testvéreivel élt.
Haraszti Attila, Magyarország kassai főkonzulja a Csemadok és a Petőfi Irodalmi Múzeum illetékeseivel megtartott első szakmai megbeszélésen arra kérte őket, azt tartsák szem előtt, hogy Márainak Kassán kell megcsinálni a legszínvonalasabb múzeumát. Kérte őket arra is, hogy a múzeumban a feliratok a magyaron és szlovákon kívül németül és angolul is meglegyenek és vonatkozzon ez a kiadásra kerülő információs anyagokra is.
Mészáros Tibor, a Petőfi Irodalmi Múzeum muzeológusa, a Márai életmű gondozója megerősítette, abban állapodtak meg, hogy egy teljes képet nyújtanak Márairól, jóllehet ezen belül itt külön hangsúlyt kap a család, maga Kassa és leginkább Márai és persze Radványi Géza is, akiről az egyik szobát is elnevezik. Természetesen megjelenítik azt is, hogy a világnak mit jelent Márai.
Kolár Pétertől azt is megtudtuk, hogy az épület földszinti helységeit használó nemzeti kisebbségek klubjának vezetői támogatják, és ő maga is jónak tartja az Építészek Szövetségének azt a tervét, hogy az új Márai Múzeum megnyitása után a mostani /földszinti/ Márai-emlékszobában a város legjelentősebb építészének – Oelschläger (Őry ) Lajosnak emléket állító állandó tárlatot kellene megnyitni.
Kétségtelen, hogy Őry Lajosnak – Márai kortársának – helye volna a Márai – emlékházban. Ez mind művelődési, mind turisztikai szempontból is fontos lenne. Kolár Péter elmondta: bízik benne, hogy a sok tennivaló ellenére 2017 novemberében képesek lesznek megnyitni a Márai-emlékházat.
Szaszák György
