Vannak történetek, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Letícia története is ilyen.
Letícia 2024. április 25-én született. A szülei akkor még azt hitték, egy hétköznapi, boldog élet kezdődik. Ám élete második napján minden megváltozott. Epilepsziás görcsei jelentkeztek, állapota kritikussá vált, helikopterrel szállították kórházba. A neonatológiai és intenzív osztályon az orvosok és nővérek az életéért küzdöttek. Lélegeztetőgépre került, inkubátorba, miközben a szülei tehetetlenül várták, hogy túlélje az éjszakát.
Letícia súlyos, veleszületett rendelleneséggel küzd, amely miatt nem képes önállóan lélegezni. Élete első hónapjai nem az otthoni ringatásról szóltak, hanem csövekről, gépekről és folyamatos orvosi beavatkozásokról. Egy hónap elteltével kiderült: tracheosztómiára van szüksége. Így került a kassai gyermek intenzív osztályra, ahol további hat hónapot töltött lélegeztetőgépen.
Hét hosszú, embert próbáló hónap után végre eljött a pillanat, amire a család annyira várt: Letícia hazamehetett. Otthon lehettek együtt, családként. Később újabb reményt hozó fordulat történt – sikerült elhagynia a tracheosztómiás kanült. Ez a kis győzelem erőt adott mindannyiuknak. A műtét sikeres volt, de az öröm csak néhány napig tartott. Letícia légzése ismét romlott. Előbb Nagymihályba került, majd Kassára szállították, a gyermek intenzív osztályra. Másnap vissza kellett helyezni a tracheosztómiát, és újra egy hónapig lélegeztetőgépre került.
A harc az újabb hazatérés után sem ért véget. Miközben más gyerekek az első lépéseiket tanulják, Letícia az első önálló levegővételért küzd. Mindent elölről kellett megtanulnia – még az evést is. Volt olyan nap, amikor többször elkékült, és azonnali lélegeztetésre volt szüksége. Ezek azok a pillanatok, amelyek egy szülő életében örökre nyomot hagynak.
Letícia állapota továbbra is rendkívül összetett. Kezelése és rehabilitációja hosszú távú, folyamatos odafigyelést igényel. A család mindent megtesz érte, azonban a speciális kezelések, rehabilitációk, gyógyszerek, segédeszközök, valamint a gyakori – sokszor külföldi – orvosi vizsgálatok óriási anyagi terhet jelentenek. Ezek jelentős részét az egészségbiztosítás nem fedezi.
Újságíróként fontosnak tartottam megosztani Letícia történetét. Nem azért, hogy sajnálatot keltsünk, hanem azért, mert sok család él hasonló, csendes küzdelemben. És mert hiszem, hogy egy közösség ereje valódi segítséget jelenthet.
Tudjuk, hogy sokan élnek anyagi bizonytalanságban, különösen az ünnepek közeledtével. Nem mindenki engedheti meg magának, hogy adományozzon – és ez teljesen érthető. De néha már egy apró segítség is számít. Egy kisebb összeg, egy megosztás, egy továbbküldött link is hozzájárulhat ahhoz, hogy Letícia esélyt kapjon egy könnyebb, emberhez méltóbb életre. Arra, hogy egyszer talán önállóan vehessen levegőt.
🔗 A kislány további kezelését és ellátását itt lehet támogatni:
https://donio.sk/pomozme-malej-leticii-znovu-sa-nadychnut-zivota
Pracu Eszter
