Hangulatosan indult a Csemadok Kovács utcai Pinceklubjában a világutazókkal megszervezett beszélgetés, ugyanis Szörényi Levente Utazás című dala – amivel az eseményt megnyitották – nagyon is témábavágó volt. A kivetítőn peregtek a fotók: egzotikus tájakról, havas hegyormokról, afrikai szavannákról, esőerdőkről, metropoliszokról, sivatagokról és törzsekről. A közönség érdeklődve várta Kovács Tamás, Havasi Gábor és TóthFlórabeszámolóját, akik nyakukba vették a nagyvilágot és fiatal koruk ellenére számtalan regénybe illő kalandban volt részük. A beszélgetést Köteles Szabolcs, a Csemadok kassai választmányának elnöke vezette.

Kovács Tamáselső nagy utazása a Bódva-völgyéből, Péderből indult. Motorbiciklis barátaival együtt Szepsi Csombor Márton nyomába eredtek, felkeresték az első magyar nyelvű útleíró tanulmányainak színhelyeit – a lengyelországi gdanski líceumot, ahol az iskolaközpont kertjében gyertyánfát ültettek, majd emléktáblát állítottak „Vándor, öntözz meg kérlek” felirattal, ezután a krakkói zarándokhely következett, majd felkeresték Bem József sírját – a lövészkert taván lévő kőszarkofágot – Tarnów városában. Erről az emléktúráról dokumentumfilmet is készítettek. Tamásnak nem mindennapi foglalkozása van: hókorcsolya-versenypályákat épít. Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy ennek köszönhetően a fél világot bejárta, Dél-Koreától egészen Izlandig.

Elmondása szerint kicsi kora óta mindig a forró Afrika vonzotta, meg akarta hódítani a sivatagot. Álmát valóra is váltotta. Első afrikai útján Tunéziában barangolt, később végigcsinálta a Budapest-Bamako egyáltalán nem veszélytelen rally-túrát, átszelte a Szaharát Marokkótól Mauritániáig. Az idén sem volt hiány adrenalinból:szétszedhető bringájával extrém körülmények között egyedül letekert 500 km-t kedvenc országaiban, Gambiában és Szenegálban. 

Havasi Gábortólmegtudtuk, hogy első nagy egyedülálló külföldi utazása az volt, mikor húsz évesen au-pairként dolgozott Angliában. Mesélt a kezdetleges nehézségeiről az angol nyelvvel, ám mikor belerázódott az új kultúrába, szerzett helyi barátokat és a nyelvet is elsajátította, onnantól kezdve új kapuk is megnyíltak előtte. Később 2005-ben már munkájából kifolyólag került ki Liverpoolba, ahol a gépiparban dolgozott. Nagy élmény volt számára az angol-magyar futballmeccs az Old Trafford stadionban – nevetve emlékezett vissza a körülötte ülő angol szurkolók megrökönyödésére, amikor a magyarok gólt rúgtak, és ő ösztönösen a levegőbe boxolt a boldogságtól. A továbbiakban lehetősége nyílt több európai országban is dolgoznia: Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és Hollandiában is belekóstolt a nyugat-európai életbe. Majd 2013-ban egy tizenegymilliós kínai „kisvárosba” került, ahol megtapasztalhatta, milyen egy ottani gépipari gyárban dolgozni. Az új környezet megismerése nem kicsi kultúrsokkal járt, európai lévén és magas termete miatt ahol csak megfordult, nagy feltűnést keltett. Elvarázsolta a kínai történelem és kultúra gazdagsága.

Tóth FlóraÁzsia-imádata pedig gyerekfejjel, tizenhét évesen indult, amikor egy évig a japán fővárosban, Tokióban cserediákoskodott. Szintén a nyelv ismerete nélkül, egyedül vágott neki ennek a kalandnak, és egyből a mély vízben találta magát: Japán fogadócsaládoknál lakott, akik nem beszéltek angolul, és helyi lányiskolába járt egyedüli külföldiként. Ekkor szeretett bele Ázsiába: azóta ösztöndíjjal élt Indonéziában, stoppal bejárta Thaiföldet és Kambodzsát, túrázott a Himalájában, egy fotóversenyen elért harmadik helyezésnek köszönhetően két hetet eltölthetett Kínában, átruccant Ausztráliába, valamint számos országban dolgozott és önkénteskedett. A Fülöp-szigeteken egy évig lakott, ami alatt kitanult búvármesternek és írt egy könyvet egy filipino férfi izgalmas életéről, s nem sokkal később jógatanárnak is kitanult Indiában. Mikor arról kérdezték, nem félt-e soha egyedüli nőként utazni, azt felelte, a legtöbbször inkább bele se gondolt a dologba, mert tudta, hogy akkor elvesztené a bátorságát. „Olyan ez, mint amikor egy vízesés tetején állok, amiről le akarok ugrani. Ha ott fent elkezdek gondolkodni, akkor biztos, hogy végül inamba száll a bátorságom – de ha nem agyalom túl a dolgot, akkor leugrok, és utána örülök, hogy megtettem. Persze emellett azért ésszel kell csinálni mindent.” Flóra a kalandjait többek között Instagramon, a “planetflora” felhasználónév alatt dokumentálja.

Bár az utazók tudtak volna még mesélni napokig, a beszélgetést két óra után be kellett rekeszteni. A közönség nagy tapssal jutalmazta az egzotikus élménybeszámolókat.

TM