Nagy veszteség érte a felvidéki- és főleg a kassai magyar kulturális életet. Életének 70. évében ma délelőtt elhunyt Kolár Péter.
Temetése 2017. április 4-én /kedd/ 12.45 órakor lesz Kassán, a Krematóriumban.
Alig két héttel a kórházba kerüléséig a Csemadok Kassa Városi Választmányának elnökeként korát meghazudtoló módon teljes erőbedobással dolgozott, szervezett és tervezett. A Kassai Magyarok Fóruma titkáraként cselekvően részt vett a kassai magyarok nyelvhasználatát feltérképező reprezentatív felmérés előkészítésében, melynek a kivitelezése márciusban el is kezdődött. A Csemadok elnökeként az év legnagyobb feladatának a megvásárolt Márai-ház múzeummá való átalakítását tartotta, ezen dolgozott teljes odaadással.
Kolár Péter 1947. február 3-án, Kassán született. Pedagógus családból származott. A magyar iskolák újraindításakor édesapja Csízfürdőn kapott állást. Kolár Péter is itt kezdett iskolába járni, majd az alapiskolát Rimaszécsen folytatta és Tornalján fejezte be, ahol édesapja a magyar gimnázium létrehozója és első igazgatója lett. Kolár Péter 1966-ban a történelmi Magyarország legrégebbi ipari technikumában, a Kassai Magyar Tanítási Nyelvű Középfokú Ipariskolában érettségizett. Mivel a műszaki érdeklődése mellett a zenei műveltsége és kulturális dolgok iránti vonzalma is erősen munkálkodott benne az Új Nemzedék néptáncsoport zenekarának is besegített és később az Új Nemzedék Ifjusági Klub egyik legagilisabb szervezője lett. Tanulmányait a Kassai Műszaki Egyetemen folytatta, közben 1969-ben aktívan bekapcsolódott az új kassai magyar színház, a Thália létrehozásának megalapozásába, később a Batsányi Kör megalakításába és a Kazinczy Napok elindításába. Mivel az 1969-es események elfojtása után „túlzott magyarkodása“ miatt főiskolai tanulmányait Kassán nem folytathatta, a gépészmérnöki és tanári oklevelet végül is a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte meg 1974-ben.
Kassára visszatérve tervezőmérnökként, majd középiskolai tanárként kezdett el dolgozni, de mivel kérték, 1980-ban elvállalta a Csemadok Kassa-vidéki és Kassa-városi titkárságának vezetését, amit egy évtizeden át nagyon eredményesen végzett. Népművészeti vonalon is értékmentő eredmények születtek, de ennél is nagyobb kisugárzása volt a Somodi Nyári Közművelődési Tábor megszervezésének, ami hagyományossá váló országos rendezvény lett.
A rendszerváltó 1989-es esztendő számára azt hozta, hogy a Thália színpad művészei megkeresték, és arra kérték, hogy vállalja el a színház vezetését. 1990. március 1-jével Kolár Péter átvette a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadának a vezetését. Fontos szerepet játszott abban is, hogy irányításával 1990. július 1-jével Kassai Thália Színház néven engedélyezték az önállósulásukat.
A csehszlovákiai rendszerváltoztatással egy időben részt vett a szlovákiai magyar pártpolitika szervezésében is. Az Együttélés Politikai Mozgalom országos elnökségi tagja lett. A kilencvenes évek elejétől Kassa óvárosának képviselője.1998-tól az MKP OT tagja 2012-ig.
1990-től a Magyarok Világszövetségének volt vezetőségi tagja, majd a számvizsgáló bizottságban tevékenykedett. Az MVSZ egyik vezetőségi tagjaként 1993-ban részt vett a Duna TV létrehozásában. Tagja lett a Duna TV kuratóriumának. 1994-től a Szlovák TV Tanács tagja volt, egészen Mečiar újabb színrelépéséig.
1995-ben a Hudec-féle kultúrpolitika ellen felemelte a szavát Kassán. Ennek következtében eltávolították a Thália Színháztól.
1996 februárjában megválasztották a Csemadok főtitkárának. Ezt a tisztséget akkor vállalta, amikor a Csemadokot az új szlovák állam megfosztotta az alanyi jogon járó anyagi támogatástól. A szlovák Kormány Nemzetiségi Tanácsában felemelte a szavát annak érdekében, hogy a Szlovákiában élő nemzetiségeknek kultúrájuk kiteljesítéséhez járjon állami támogatás. Ennek biztosítása érdekében megalakult az összes szlovákiai nemzetiség képviseletével az a pályázatokat elbíráló országos bizottság, amelynek élére az összes szlovákiai nemzetiség megválasztotta első elnökének.
1997-ben a Csemadok Országos Közgyűlése megválasztotta a Csemadok országos elnökének. Ezt a tisztséget 2000-ig töltötte be. Ekkor tért vissza Pozsonyból a Thália Színház élére, ahol sokat tett azért, hogy a Thália Színház új igazgatósági épülete és a Márai Stúdió létrejöjjön. 2000-ben a Csemadok kassai tagsága megválasztotta a kassai városi választmány élére, amelyet mindmáig betöltött.
Munkásságát 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével ismerték el. További díjai: a Julianus-díj (2009); a Magyar Köztársaság elnökének aranyérme (1999); a Magyar Színházak XXII. Országos Fesztiválja, a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma életpálya díja, Kisvárda (2010); a Magyar Művészeti Akadémia aranyérme (2009); Kassa Megye Önkormányzatának díja (2006); Kassa Főpolgármesterének díja (2007) az Ex-libris díj, melyet Brüsszelben vehetett át (2016), s tavaly ő kapta az MKP Pro Probitate – Helytállásért-díját is.
Őrizzük meg az emlékét, nyugodjon békében!