650 évvel ezelőtt történt, hogy Nagy Lajos magyar király Kassának – mint jogi személynek – az európai városok közül elsőként címert adományozott. Az 1369. május 7-én a Diósgyőri várban keltezett címeradományozási okiratot Kassa titkos levéltárában ma is büszkén és féltve őrzik. Ennek az értékes, latin nyelven fogalmazott királyi adománylevélnek a magyar fordítása a következő:

„Mi, Lajos, Isten kegyelméből Magyarország királya, ezen oklevelünkkel tudtára adjuk mindenkinek, akit illet, hogy királyi kegyünk által, tekintettel hű kassai polgáraink és vendégeink hasznára, azt akarván, hogy ugyanezek felemelkedjenek a kegyelem ajándékai által, alázatos folyamodványukra személyes jóindulatunkból engedélyeztük ugyanezen kassai polgáraink részére, hogy ettől fogva városuk titkos és nyilvános pecsétjén és zászlóján joguk legyen és örökké használhassák a királyi címerünkből kivett pajzsformát, melyben felül kék színű sáv három liliom ábrájával, és alatta négy vörös és ugyanannyi fehér fonál. Titkos pecsétünk alatt ezen oklevél igazolására, kiváltság formájában fogjuk kiadni ugyanazon polgáraink hasznára nagypecsétünk alatt, amennyiben ezt elénk fogják terjeszteni. Kelt Diósgyőrben, az Úr mennybemenetele előtt két nappal 1369.“

Míg Nagy Lajos király pátensként, tehát az oklevélre nyomott pecséttel adta ki címeradományát, ami így csak ideiglenes jogokat biztosított Kassának, Zsigmond király Knol László mester, kassai esküdt által előterjesztett folyamodványára viszont 1423. január 31-énPozsonyban már privilégiumként adta ki Kassa címereslevelét, melyben az eredeti pajzsot már egy angyal tartja a kezében. Itt azt is fontos kiemelni, hogy a jogrend csak 1405 után tette lehetővé a városok országgyűlési részvételét. 

V. László Király 1453. február 7-én újabb címereslevél kiadásával módosított Kassa címerén. Ennek a lényege az, hogy a pajzsfő alatti rész továbbra is hétszer vágott marad, de a színek sora vörössel kezdődik és ezüsttel végződik, akárcsak Magyarország címerében. Lényeges változás az is, hogy a pajzsra egy nyitott heraldikai aranykoronát is elhelyeztek.

II. Ulászló 1502. december 8-ánBudán adott ki újabb címereslevelet Kassának, mely először tartalmazott sisakot, sisakdíszt és sisaktartót. Ebben a változatban is angyal tartja a címerpajzsot, de a pajzsmező nagyban megváltozott. A korábbi három aranyliliommal díszített pajzsfő alatt a hétszer ezüsttel és vörössel vágott mező hasított lett. A baloldali mezőbe a király családi címeréből egy hasított lengyel sast helyeztek el, feje fölött dicsfénnyel. A címerpajzsot tartó, teljes alakos angyal öltözéke arannyal szövött ametisztszínű, a haja világos, göndör, drágakövekkel összefogva, a fején aranykereszttel díszített koszorú van. A szárnya égszínkék, arany rögöcskékkel átszőve. Kezeivel a pajzsot tartja, amely alul kihegyezett. A magyar heraldikában itt jelenik meg először az ezüst sávok magyarázata, ami az ország négy fő folyójának, a Dunának, a Tiszának, a Drávának és a Szávának a jelképe.

Ez lett tehát Kassa végleges címere, melyen mindmáig megőrizték az 1369-es 1423-as, 1453-as és 1502-es miniatúrák gótikus és reneszánsz művészeti stílusainak a nyomait is. Az, hogy Kassa Európában a városok közül 1369 májusában elsőként kapott címert Rudolf Šchuster főpolgármestert 1995-ben arra a hagyományteremtő szándékra sarkalta, hogy elkezdte a Kassai Városi Napok megrendezését. Azóta erre minden év május első napjaiban kerül sor. 2002. december 8-án pedig Kassa Alsó-kapujánál, a Fő utca belső szigetén levő park elejére egy talapzatra kihelyezték a város címerének embernagyságot meghaladó változatát, Arpád Račko szobrászművész alkotását. Ez háttérben a Szent Mihály Kápolnával és a Szent Erzsébet Székesegyházzal olyan látványt ad, ami a leghűebben fejezi ki Kassa történelmi valóját.

/szasz/