A Bocskai Keresztény Társaság Kassán, a Magyar Jelenlét Házában havi rendszerességgel olyan közéleti estek sorozatát indította el, melyeken az alapvető sorskérdéseink kerülnek terítékre. A migrációs válságról és annak következményeiről legutóbb Harc Európa lelkéért, migráció és álmegoldások címen Speidl Bianka a budapesti Migrációkutató Intézet vezető elemzője tartott előadást, aki a portálunk kérdéseire így válaszolt:
Mi tette szükségszerűvé Magyarországon a Migrációkutató Intézet létrehozását?
2015 októberében kezdte el munkáját ez az a kutatóintézet. Abban az évben majdnem félmillió ember menetelt át Magyarországon. Ez már csak kicsúcsosodása volt azoknak a vészjósló jeleknek, amelyeket már két évvel korábban észlelni lehetett. 2015-re bebizonyosodott, hogy ha ezt a folyamatot nem állítjuk meg, a migránsok elözönlik Magyarországot, és ez akkor is probléma, ha csak úgymond: „átsétálnak“ rajtunk.
Merthogy?
Óriási károkat okozhat az országnak, de nem csak biztonságilag, hanem gazdaságilag is. És nem csak Magyarországnak. Az egyre fokozódó migrációs hullám olyan folyamatokat indított el Európában, melyek az elkövetkező generációk életét alapjaiban fogja megváltoztatni.
Új Európa lenne kialakulóban?
Igen, és ezt a folyamatot tudományos szempontból a lehető legnagyobb sokszínűséggel kell értelmezni és értékelni – vagyis a magyar álláspontot ezekre a szakmai szempontokra alapozva kell kialakítani. A Migrációkutató Intézet ezt a feladatot látja el. Olyan elemzéseket, olyan szakanyagokat készítünk, melyekkel egyrészt a közvéleményt tájékoztatjuk, másrészt adott esetben a döntéshozók számára is olyan tényeket, szempontokat szolgáltatunk, amelyek segítik a munkájukat.
Szakmai szempontból milyen összetételű ez a kutatóintézet?
A jogi és a közgazdasági vonal az eleve adott, hiszen a migráció szempontjából ez két nagyon fontos terület. Természetesen közgazdaságtanra és jogi kérdésekre több szakértőnk is van. A migráció szempontjából nagyon fontos még a kibocsájtó területek és a tranzit országoknak a társadalmi-politikai hátterének a kutatása. Van köztünk olyan, aki Afrikára specializálódott, van török specialista – és ketten dolgozunk az iszlámon és az európai muszlim közösségeknek a megértésén.
Feltételezem, hogy Ön sem véletlenszerűen került erre a szakterületre. Elárulja, hogy miként?
Én angol-arab történelem szakot végeztem a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Ennek kapcsán már az egyetemi éveim alatt kétszer töltöttem el hosszabb időt az arab világban: Szíriában és Tunéziában, majd a doktorim során Libanonban is egy hosszabb terepmunkán vettem részt. Hála Istennek a térséggel való első kézből való kapcsolatom megvan és a tapasztalatom is. A migrációkutató intézetben végzett munkám során – hat év kihagyás után –2017-ben visszajutottam Szíriába, a migrációs krízisben is nagyon fontos szerepet játszó országba, hogy az ott zajló folyamatokat minél jobban megértsem.
A Londonban élő magyar író, Határ Győző már a múlt század kilencvenes éveiben arra figyelmeztetett, hogy az iszlám – ha a betörése sikerül – civilizációnk kolosszeumát a mélypincéig behorpasztja, kultúránk egésze leépül. Filozófiai alapossággal összeállított vitairatát – a szerző saját felelőségére – A fény megistenülése címen 1998-ban jelentette meg a Terebess kiadó. Vita akkor viszont nem alakult ki. Magyarországon mikor kezdték tudatosítani a veszélyt?
Magyarországon fokozatosan alakult ki az a tudatosság, amivel közelíteni kezdtünk ehhez a problémához. Ennek az is oka volt, hogy a migráció szempontjából és politikai behatásai által korábban kevésbé voltunk érintve. Markáns álláspontok a migrációs krízis kapcsán alakultak ki. Itt mindenekelőtt Marót professzor úrnak a nevét kell megemlítenem, de én magam is elég sok szakmai publikációt tettem közzé. Magyarországon most Nyugat-Európához képest jelentős szókimondás van ebben az ügyben.
Mi az, amit Magyarország lát és mi az, amit Nyugat-Európa nem akar észrevenni?
A problémákat a nyugat-európaiak is látják, de ott egy más irányú lobbi az erősebb. Ahogy az előadásomban is említettem, nekik kiváló iszlám szakértőik vannak, rengeteg tapasztalatuk van, de amit tudnak, azt egy ideológia felülírja. Itt Magyarországon viszont ideológiától függetlenül, tárgyilagosan, realistán szemléljük a dolgokat. Történelmi tapasztalatainknál fogva megfelelő önvédelmi mechanizmusaink is vannak. Ilyenek a nyugati politikában egyelőre nem jutnak érvényre.
Mit értsünk az alatt az ideológia alatt, ami nyugaton az Ön megfogalmazása szerint felülírja a realitásokat?
Ez egy olyan ideológia, ami mindent megkérdőjelez, csak azt nem kérdőjelezi meg, hogy a mindent megkérdőjelezés jó-e? Ez tehát egy körkörös teljesen értékmentes, teljesen relativizált kultúra és politika pillanatnyilag. Nincsenek kapaszkodók, nincsenek fogódzók benne. Egy fajta utópisztikus egységre és egyenlőségre alapoz, ami teljes mértékben megvalósíthatatlan. Ez inkább baloldali eszmeiség. Úgy tűnik ők hiába látták, hogy miként bukott be a szocialista kísérlet Kelet-Európában, ez nekik nem volt elég. A baloldali gondolkodás a Szovjetunió összeomlása ellenére sem halt ki a nyugati emberek világnézetéből. Ezt a fojtott baloldaliságot tovább erősítette az érintett országok gyarmatosító múlthoz kapcsolható lelkifurdalása is. Ez már olyan, mint mikor valaki valamit elrontott és megpróbálja még nagyobb ostobasággal helyre hozni.
Magyarország ugye nem szeretne migránsokat befogadni, még kötelező kvóták szerint sem. Hogy állnak ebben az ügyben, milyen szakmai anyagokat tud a kutatóintézetük a politikusok kezébe adni ezt segítően?
Ez mindenképpen egy politikai kérdés: harc a lelkekért. Itt nagyon meg kell küzdeni azért, hogy ennek a véleménynek minél nagyobb támogatói bázist találjunk Európa szerte. Ahhoz, hogy blokkoló kisebbséget lehessen létrehozni az EU-s törvényhozási folyamatokban az unió lakosságának a 30 százalékát kell magunk mögött tudni. Olyan érveket kell felsorakoztatni, kidolgozni és azokhoz az emberekhez kell szólni, azoknak az embereknek kell példát mutatni, akik szavazóként mozgósíthatóak Európa más országaiban, de akár tartományi szinten is. Az emberek józan eszére kell alapozni, mert ez azért még van!
A visegrádi országok csoportja szintjén ez mennyire van meg?
Úgy látom, hogy ezen a szinten ez működik – bár vannak külső törekvések, hogy ezt az egységet szétzúzzák, feldarabolják és megingassák. De úgy tűnik, hogy ez a kulturális – és egyébként jól megfontolt érdekeken is alapuló szövetség egyelőre megingathatatlan.
Tapasztalataik szerint kik, milyen erőforrások jelentik a veszélyt?
Olyan figurák, mint Soros György, akiknek gazdasági és politikai befolyásuk egyaránt van a kibocsájtó és befogadó országokban egyaránt. Az egyik helyen a konfliktust gerjesztik, a másik oldalon a kormányzatokat zsarolják. Európában a civil szervezeteket gyakorlatilag fegyverként használják. A kibocsájtó országokban az emberek kizsákmányolására és a félretájékoztatásra összpontosítanak, Európában pedig arra, hogy a politikai döntéshozókat sakkban tartsák. Nem Soros az egyetlen, de ő egy jelképes figura ebben a kérdésben. Ezek az emberek nagyon veszélyesek.
A migráció révén veszélyeztetve van egyrészt a keresztény Európa, de számomra meglepő volt, hogy előadásában arról is beszélt, hogy a muszlimok között vannak olyanok, akik áttértek a keresztény hitre…
Ezek az áttérések Európán kívül történnek. Itt azt szeretném kihangsúlyozni, hogy az európai ember gondolkodásának és erkölcsi világképének a kudarca és hullámvölgye nem jelenti azt, hogy a kereszténység globális szinten is bukásra lenne ítélve, vagy olyan mértékben gyengülne, mint Európában.
Ilyen szempontból Európa most tehát a leggyengébb pont?
Európa hullámvölgyben van, viszont a világ számos más helyén vannak olyan jelek, melyek azt mutatják, hogy a kereszténység mint erő, mint tanítás még nagyon sokat tud adni az embereknek.
Bekövetkezhet-e, hogy Magyarországot a migránsügyben megfogalmazott álláspontjának a megváltoztatására kényszerítsék valahogyan?
Ha Magyarország nemet mond, ez nem jelenti azt automatikusan, hogy vele szemben bármilyen jogi szankciót érvényesíteni tudnak. Ez egy sokkal összetettebb, bonyolultabb procedúra. A fenyegetésektől nem kell megijedni.
Miben lehet bízni?
A radikális iszlám elterjedése következtében olyan szakadások lesznek a nyugat-európai társadalmakban, ami azokat is felébreszti, akik nem akarnak erről tudomást venni. Ez nyilvánvalóan egy nagyon fájdalmas folyamat lesz. Most mi egy ilyen leszálló ágat tapasztalunk meg európai szinten. Biztos vagyok benne, hogy ez nem fog így maradni.
Európa helyzetének ilyen átalakulására Oroszország miként tekint, nekik lehet-e valamilyen szerepük?
A migráció kérdésében Oroszország most egy realista álláspontot képvisel. V4-es szinten nekünk most az a jó, hogy a mi álláspontunkkal egybevágó nézetek mentén keressünk szövetségeseket. A nagyhatalmakkal a jól felfogott érdekek és értékek mentén történő szövetségkeresés az, ami Magyarországnak és az egész térségünknek fontos. Nem kell mindenben egyet érteni, a kérdés és probléma-központú együttműködések vezetnek eredményre.
Eljátszotta-e Európa Törökországot azzal, hogy nem lett az unió tagja?
Erdogannak megvan a saját belső dinamikája és az ambíciói korlátlanok. Törökország megpróbálja sakkban tartani az EU-t a migráns-kártyával. Azt várjuk, mikor érkezik el az, amikor Németország kellő nyomást kezd el gyakorolni Törökországra, tehát nem csak Törökország Németországra.
Köszönöm a válaszait.
Szaszák György
/fotók: Fábián G./
