A kassaiaknak először van alkalmuk arra, hogy eredetiben megtekinthessék, miként is néz ki a Nobel-díj. Erre a Kelet-szlovákiai Múzeumban az a kiállítás nyújt lehetőséget, mely a boszniai származású jugoszláv Nóbel-díjas író és diplomata Ivo Andrić életét és munkásságát mutatja be – nyilatkozta portálunknak Pollák Róbert,a Kelet-szlovákiai Múzeum igazgatója.
Andrić az egykori Osztrák-Magyar Monarchia részét képező Travnik kisváros melletti Dolac településen született, boszniai katolikus szülők gyerekeként. Már kétéves korában elveszítette édesapját, és kisgyermekként nagynénjéhez került a Kelet-boszniai Višegrad városba. Ekkor láthatta meg először a határ menti városka patinás hídját, melyet később a Nóbel-díjas regényében a Híd a Drinán, szerb nyelven: Na Drini čuprija örökített meg. Ezért a művéért 55 évvel ezelőtt, 1961-ben kapta meg az Irodalmi Nóbel-díjat.
Tatjana Koričanacová, a Belgrádi Városi Múzeum igazgatónője a kassai megnyitón hangsúlyozta, hogy a mostani jelenlétük a Kelet-szlovákiai Múzeummal megerősített együttműködésük eredményeként jöhetett létre. Ez a tanulmány-kiállítás időrendben és egyszerre követi Ivo Andrić irodalmi munkásságát és diplomata karrierjét. Látható a tárlaton az íróasztala, írógépe, kéziratai közül is jó néhány – és természetesen a több országtól kapott állami kitüntetései, köztük az irodalmi Nóbel-díj is, de a diplomata korabeli öltözéke a díszkarddal is például, és még sok minden más.
A kiállítás megnyitásán jelen volt Šani Dermak, Szerbia szlovákiai nagykövete is, aki Andrić világirodalmi jelentősége mellett a diplomáciai területen végzett munkáját is egyenrangúnak minősítette irodalmi ténykedésével – kifejezvén ezzel abbéli meggyőződését, hogy a tárlat megtekintése után a látogató eldöntheti, mennyire helyálló ez a magállapítás.
Ivo Andrić élete 85 esztendeje alatt igen sokat látott és tapasztalt emberré vált. Annak ellenére, hogy boszniai katolikus család sarjaként indult, műveinek csak kis részét írta horvát nyelven, azt is csak pályája elején. Andrić erősen hitt a délszláv népek közös államának eszméjében. Mikor Jugoszlávián belül a horvát öntudat erősödni kezdett, féltve az ország egységét, a jugoszláv eszméhez kötődő hűségét azzal is bizonyítani akarta, hogy többször is szerbnek vallotta magát, és a munkásságát is a szerb irodalomhoz kötötte. Mind ezek ellenére a lexikonok hol bosnyáknak, hol szerbnek, hol horvátnak írják. Tény viszont, hogy a műveinek nyelve a legtisztább szerb irodalmi nyelv, amelyben gyakoriak azok a régies, gyakran elavult szavak, amelyek több délszláv nyelvben ma is hazai nyelvemléknek számítanak. Mindezek után a teljes valóságot talán az közelíti meg a legjobban, hogy Andrić származása révén bosnyák, nyelve szerint szerb – bár a horvátok és olykor még a szlovének is a magukénak vallják. Ezért az sem véletlen, hogy Kassa után Szlovéniába kerül ez a vándorkiállítás. /szaszák/
