Ma már tudjuk, hogy a Krasznahorkai-várat 2012. március 10-én sújtó tűzvésznek 342 értékes műtárgy is az áldozatául esett, melyek közül a legtöbb az Andrássyak fegyvergyűjteményéhez tartozott. A 137 fegyver és más harci eszköz, illetve felszerelés restaurálására a muzeológusok azóta is megkülönböztetett figyelmet fordítanak. A Brünni Műszaki Múzeum restaurátor műhelyeiben a tűzvész után 77 krasznahorkai kiállítási tárgy felújítását a cseh kulturális minisztérium anyagi támogatásával már el is végezték. Kassán, a Kelet-szlovákiai Múzeumban megnyitott kiállításon bárki meggyőződhet arról, hogy remek munkát végeztek.

Hogy a megmentett régi fegyvereket először Kassán mutatják be, ennek természetesen történelmi gyökerei is vannak. Amint azt Lörinčik Szilvia, a Krasznahorkai és Betléri Múzeum kurátora portálunknak elmondta, gróf Andrássy Dénes 145 évvel ezelőtt anyagilag is támogatta a kassai múzeum felépítését, és a Felső-magyarországi Rákóczi Múzeum megnyitása után az Andrássyak fegyvergyűjteményét be is mutatták Kassán.

Nos, most újra itt nézhetjük meg ezeket a régi ereklyéket, melyek közül a legrégebbi kard a 10. századból származik, de több kultikus reneszánsz kardot, pisztolyokat, sőt még gránátvető puskát is megcsodálhatunk a későbbi korokból. A restaurátorok a legmodernebb röntgen technológiáktól a jól bevált régi szakmai fogásokig mindent bevetettek annak érdekében, hogy az eredeti formájukban állítsák elénk ezeket a műtárgyakat. És ez vonatkozik a különböző drót ingekre, páncél-ruhákra, nem utolsó sorban a díszes fejvédő sisakokra is. Ennek az anyagnak a nagyobb része gróf Andrássy Manó, valamint a fia – Géza gyűjteményéből való. Ezek a Krasznahorkai-vár gótikus tornyában voltak kiállítva. Ott mindössze 11 hónapig látogathatták az érdeklődők, mert utána a tűzvész következtében a várnak ez a része ment a legjobban tönkre.

Itt, a kassai kiállításon szerepel egy olyan felújított bútor is, melynek a restaurálását viszont nem Brünnben végezték, de mégis helye van itt. Arról a szekrényről van szó, amit II. Rákóczi Ferenc, a nagyságos fejedelem ajándékozott a kuruc generális, Andrássy István nejének, Serédy Zsófiának, Krasznahorka akkori úrnőjének. Ennek a bútornak a felújítása a zselízi Mézes Árpád és a rozsnyói származású Koreny Sándor restaurátorok nevéhez fűződik, az ő közös munkájuk.

Természetesen örülünk, hogy ez a kiállítási anyag Kassán már megtekinthető, de nyilván a nagy kérdés az: mikor nyitják meg újra a látogatók előtt a Krasznahorkai-várat, mikor nézhetjük meg az összes megmentett múzeumi tárgyat az eredeti helyén? Ezt a kérdést Barczi Gyulának, a Betléri – kastély és a Krasznahorkai Vármúzeum igazgatójának fel is tettük, de a kassai kiállításmegnyitón biztos időpontot még nem tudott mondani.

„Annak örülök, hogy tető alá került a vár, de vannak még lépések, amiket nem lehet sem kikerülni, sem meggyorsítani. 2012-ben, a tűzvész után sajnos felelőtlenül jelentették ki, hogy egykettőre helyreállítható minden. Kiderült, hogy bizony ennek a várnak egyes részei 2012 előtt sem a legjobb állapotban voltak. Nagyon szeretném, ha 2020-ban már tárlatokat nyithatnánk meg, ha ott folytathatnánk a munkálatokat. Egyelőre a projektek még nincsenek jóváhagyva. Azt viszont garantálni tudom, hogy az új állandó kiállításon az eredeti tárgyakon mellett több más olyan értékes anyag is bemutatásra kerül, amit eddig nem láthattak a nézők, mert a raktárakban várták a felfedezésüket.“- árulta el az igazgató, akitől azt is megtudtuk, hogy a kollegái már készítik a lajstromot arról, hogy mi kerüljön az egyes termekbe.

Ki kell emelnünk, hogy mára Pozsonyban, a Szlovák Nemzeti Múzeum restaurátor műhelyeiben is elvégezték 22 krasznahorkai műtárgy megmentését, mint ahogy az egri Dobó István Vármúzeum szakemberei is 21 nagy értékű műtárgy eredeti szépségét adták vissza, közöttük Andrássy Franciskának azt a gyászruháját, amit Sissi-királyő temetésén viselt. Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban pedig azt a 12 műtárgyat mentik meg, amelyek a Rákóczi – torony beomlásakor sérültek meg. Magyarországról a polgárok pénzadománnyal is hozzájárultak a felújítási munkálatokhoz, a vártorony harangjainak költségeit is ők állták.

A Krasznahorkai Vármúzeum megnyitását joggal várja a nagyközönség, hiszen itt Közép-Kelet Európában a Betléri Múzeummal együtt ez az a két főnemesi rezidencia, melyek megmaradtak a második világháború után és túlélték a szocializmus építésének időszakát is.

Szaszák György