Három évente kerül megrendezésre a kutató fizikusok nemzetközi konferenciája Kassán. A színhely azért ez a város lett, mert a Szlovák Tudományos Akadémia Kassai Kísérleti Fizikai Intézetének és a Pavol Jozef Šafárik Egyetem Természettudományi Karának olyan kutatói dolgoznak itt akik a mágneseségről ,valamint az utóbbi időben az erősen korrelált rendszerekről nemzetközi viszonylatokban is felfigyeltető eredményeket tettek közzé. A kutató fizikusok 17. alkalommal – öt napra – most ismét eljöttek Kassára.
Ivan Škorvánek, a konferencia főszervezője, az SZTA Kassai Kísérleti Fizikai Intézet tudósa portálunknak elmondta, hogy ennek a konferenciának a kezdete egészen 1963-ig nyúlik vissza. Kezdetben ugyan csak cseh és szlovák fizikusok vettek rajta részt, majd a magyar, a lengyel és a szovjet kutatók is szívesen jöttek ide. A nyolcvankilences rendszerváltozást követően- mikor Csehszlovákia átalakult Cseh- illetve Szlovák Köztársasággá -, ez a konferencia 11 évig nem létezett. „Kilencvenötben az egyetem rektorával, Sovák professzorral elhatároztuk, hogy újra élesztjük ennek a konferenciának a hagyományait. Ettől az időszaktól kezdve Amerikából, Japánból, Kínából és a távolabbi helyekről is érkeznek ide szaktekintélyek. Az idén 280 résztvevőnk van 24 országból. Tehát elmondhatjuk, hogy ez most már egy nagy nemzetközi konferencia”- szögezte le megelégedve Ivan Škorvánek.
Tényként szögezhető le, hogy avilágon az utóbbi három év folyamán a mágnesesség kutatásában is születtek új eredmények, de mivel a kvantum fizikai kutatásokban is új ismeretekre tettek szert, ezért a kassai konferencián most ez a szekció is fontos szerepet kap. Ennek az ágazatnak a vezetője egy kassai magyar tudós – Szabó Pál,aki maga is készül egy előadással.
Szabó Pál, kutató fizikus: Én és a doktoranduszom ezen a konferencián egy nagyon érdekes témakört szeretnénk bemutatni, ugyanis az elmúlt pár évben fémes anyagoknak a kvantum tulajdonságaival foglalkozunk. Azt szeretnénk megmutatni – vagy azzal szeretnénk foglalkozni, hogy hol van a fémes tulajdonságoknak a határa. Bizonyos nano struktúrákat, esetleg nagyon vékony fémes anyagokból nagyon vékony rétegeket hozunk létre – és ezeknek a tulajdonságait vizsgáljuk. Azt keressük, hogy mekkora pici, mekkora kicsi az a fém nanostruktúra, az a fémes anyag, amely még a fém minden egyes tulajdonságával rendelkezik. Ugye, a mai miniatürizált világban ez nagyon fontos. Mobil telefonokban, akár bármilyen elektronikai aplikációkban nagy az igény arra, hogy egyre kisebbek legyenek ezek az áramkörök, egyre kisebbek legyenek például az alkatrészek – és bizony azt is tudatosítanunk kell, hogy nagyon pici méretekben, nano méretekben létrehozunk egy bizonyos elektromos alkatrészt, – hát ebben a nano méretben nem biztos, hogy a fémes anyag fémes tulajdonságokkal fog rendelkezni! Az is előfordulhat, hogy már szigetelő lesz – magyarázta a kutató, hozzá téve még azt is, hogy ennek a felismerése azért fontos, mert a fémektől elsősorban azt várjuk el, hogy nagyon jó legyen a vezetőképességük, jól formálhatók legyenek, áramköröket lehessen belőlük létrehozni miközben a szilárdságuk megmaradjon.
Nos, Szabó Pálék és a világ más részein is vannak tudósok, akik ezt a témát kutatják – méghozzá nano méretekben. Hogy erről a „méretről” nekünk laikusoknak is legyen elképzelésünk, elég annyit tudnunk, hogy 10 nanométeren körülbelül 30 atom fér el.
/szaszák/
