Dr. Szapáry György a szapáry, széchy-szigethi és muraszombati gróf Szapáry Gyula és a futaki gróf Hadik Adél Etelka második gyerekeként 1938.augusztus 1-én, Szapáron született. Öten voltak testvérek, de a szüleiket az ötvenes években a Szovjetúnió szatelit-államává váló Magyarországon koncepciós perben börtönbüntetésre ítélték. Édesapja öt-, édesanyja a kiszabott tíz évből hatot ült le. Az öt gyereküket a negynénjükkel együtt egy Hortobágy melletti faluba deportálták. Gyerekeik 1956-ban mind nyugatra emigráltak. A szülőket a nyugdíjkorhatár elérésekor, 1962-ben engedték kivándorolni Magyarországról, mégpedig azért, hogy ne kelljen nekik nyugdíjat fizetni, megvonva tőlük a magyar állampolgárságot is.

A második fiuk – Szapáry György Bécsből Belgiumba került, ahol közgazdász diplomát szerzett, és le is doktorált. Dr. Szapáry Györgyről – aki most a portálunk vendége – tudni kell, hogy az évek során számos monetáris politikai tanulmány szerzőjeként vált ismertté. Pályáját az Európai Bizottságnál kezdte, de onnan két év után a Nemzetközi Valutaalaphoz került Washingtonba. Itt 21 évig volt alkalmazásban. A Valutaalap érdekeit Németországban, Ausztriában, Jugoszláviában, Svájcban, de Kínában, Szingapúrban, Bangladesben és több afrikai országban is képviselte. Szülőhazájába, Magyarországra 1990-ben tért vissza. Előbb 3 évig a Nemzetközi Valutaalap magyarországi képviselőjeként dolgozott. Utána Antal József miniszterelnök kérésére elvállalta a Magyar Nemzeti Bank alelnöki tisztségét. Ezt a megbízatást több mint tíz évig töltötte be, majd az OTP Bank igazgatósági tagja lett, miközben tanított is a Corvinus Egyetemen. 1911-től 1915 januárjáig Orbán Viktor miniszterelnök kérésére Magyarország amerikai nagykövete volt Washingtonban. A diplomáciai szolgálatból visszatérve Magyarországra Matolcsi György, a jegybank elnöke kérte fel főtanácsadójának. Ennek a felkérésnek most is eleget tesz, miközben ismét tanít a Budapesti Corvinus Egyetemen és elnöke az ELTE Kunshistoriumának.

Tisztelettel köszöntjük Kassán és örömmel vesszük, hogy a világban szerzett tapasztalatairól, meglátásairól nyilatkozik a portálunknak. Mindenekelőtt szóljunk arról, hogy Kassához milyen kötődések fűzik?

Az édesanyámat úgy hívták, hogy Hadik Etelka. Az ő édesapja, Hadik Béla – tehát a nagyapám – Zemplén megyének volt a főispánja 1901 és 1904 között, és utána pedig Kassa városának volt képviselője az országgyűlésben. Ő Csicsva vára alatt, Telekháza falunak a határában van eltemetve, meg az ő felmenői is. Nagyon érdekes módon én, mint turista bukkantam erre rá a kilencvenes évek második felében. Akkor azonnal eldöntöttem, hogy ezt a sírkertet rendbe kellene hozatni, mert nagyon megrongálódott. Ezért most már a negyedik alkalommal vagyok itt Kassán. Van egy nagyon kedves segítő hölgy, úgy hívják, hogy Reiter Flóra – vele mint Kassa Óvárosának képviselőjével egy nyíregyházi rendezvényen ismerkedtem meg -, aki beszél szlovákul, és az ő segítségével összeszedtük a vállalkozókat, akik ezt a sírhelyet rendbe fogják hozni. Az ügyet a polgármester is támogatja, mert Csicsva vára vonzza a turistákat és ezek a sírok a vár alatt, a lejtőn vannak, a helység köztemetője mellett.

Kassa Fő utcáján van egy Hadik-Barkóczi palota is, mely a történelembe azzal is bekerült, hogy 1805-ben itt szállásolták el a Napóleon hadai elől menekülő I. Ferenc király gyermekeit, köztük a 12 esztendős Ferdinánd trónörököst. Feltételezem, hogy az édesanyja révén családjuknak ehhez a palotához is van kötődése?

Annyit tudok róla, hogy létezik.  Voltam ott, meg is néztem. Itt azt érdemes talán elmondani, hogy miért Hadik-Barkóczy? Nos, az egyik Barkóczynak nem volt fia, csak egy lánya, akit úgy hívtak, hogy Ilona. A császárnak az engedélyével ő fiúsította Ilonát, és így megkapta a birtokait. Ő 1860-ban hozzáment egy Hadik Béla nevezetű úrhoz – aki tulajdonképpen az én dédnagyapám. No ekkor vették fel a Hadik-Barkóczy nevet, de nem a család mindegyik ága. Hadik-Barkóczy Ilonának az első fia, Endre használta a Hadik-Barkóczy nevet – és úgy gondolom, hogy ennek a kassai palotának az elnevezése innen eredhet. A többi testvérek viszont már csak a Hadik vezetéknevet tartották meg. Hadik-Barkóczy Endrének szintén volt egy fia, akit szintén Endrének hívtak. Ő kiment az Egyesült Államokba, Kaliforniába. Nem találkoztam vele, de hallottam róla.

Honnan származnak a Hadikok?

A Hadik-család eredetileg Túróc megyéből származik. Közülük több híres személyiség volt. A leghíresebb : Hadik András, aki Mária Teréziának volt a tábornoka, végül pedig az udvari honvédelmi tanács elnöki tisztségét is rábízták. Mária Teréziától szolgálataiért a legnagyobb kitüntetést is megkapta. Hadik Andráshoz több érdekes történet is fűződik. Az egyik legendás eset az, amikor a hétéves háború idején 3 500 huszárral megtámadta Berlint. A város falai előtt a huszárjait ő úgy mozgatta, hogy a berliniek azt higgyék nagyon sokan vannak. Be is törtek a kapun, és háromszázezer tallért kértek, amit meg is kaptak. Ezen felül 20 pár kesztyűt kértek Mária Terézia számára. Mint az ismeretes, ekkor Európában Berlinben készítették a legjobb kesztyűket. Nos, a legenda úgy tartja, hogy a furfangos berliniek át is adták a kért kesztyűket, de az csak később derült ki, hogy valamennyi balkezes volt! Hadik András egyébként a török elleni harcokban is nagyon aktív volt, kitüntette magát. A leszármazottjai itt éltek Pálócon, illetve Tavarnán. Mindkét helyen volt kastélyuk, de ezek ma már nincsennek meg.

A Hadik ágból került ki az a Hadik János is, aki a királyi Magyarország kormányfője is lett, de mindössze csak 17 óráig, mert jött az úgynevezett Őszirózsás forradalom, ami megváltoztatta a helyzetet…

Így van, de Hadik János tulajdonképpen csak miniszterelnöki jelölt volt – kevesebb, mint egy napig. Megkapta a feladatot a kormány összeállítására, de kitört a forradalom. Utána Károlyi Mihály alakított kormányt. Hadik János egyébként Seregélyesen, Magyarországon van eltemetve. Azért ott, mert a Hadik család ezen részének Seregélyesen, Fejér megyében volt kastélyuk. Béla meg itt van eltemetve Csicsva vára alatt, az Eperjesi kerületben.

Beszéljünk a továbbiakban Önről, bízott abban, hogy valamikor visszatérhet a szülőföldjére?

 Én az egész életemben azt reméltem, hogy meg fogom élni a kommunizmus végét. Az életemet úgy állítottam be, hogy bármikor kész legyek hazajönni, ha erre lehetőség lesz,- jóllehet ott aszerint kellett élnem, hogy ez mégsem jön össze!Reménykedni az 1980-as évek második felében kezdtem. Akkor, amikor Ronald Reagan Reykjavíkban, majd később Genfben a peresztrojka elindítójával, Michail Gorbacsovval folytatott tárgyalásokat. Ekkor már biztos voltam abban, hogy valami reménykeltő elkezdődött.

Mikor jött vissza először Magyarországra?

1989.június 16-án volt az újratemetése Nagy Imrének. Arra eljöttem az egyik fiammal. Hallgattam a beszédeket. Odasúgtam a fiamnak, azt a szót, hogy: repedezik. És én akkor nem csak arra gondoltam, hogy Magyarországon repedezik a kommunizmus, hanem az egész szovjet szatelit-országokban. Azt mindig tudtam nem úgy lesz, hogy egy ország el tud szakadni. Egyszerre kell elszakadni. Ha egyet elenged a Szovjetunió, a többiek is mind fellázadnak. Arra viszont nem gondoltam, hogy novemberben, 1989 novemberében a berlini fal már le fog dőlni! Hogy valami nagy változás fog jönni – ezt viszont előre éreztem.

1990-ben  a Nemzetközi Valutaalap /IMF/ magyarországi képviselőjeként jött haza. Milyen helyzetben volt akkor Magyarország, mire figyelmeztette a kormányt?

 Abban az időben Magyarország nagyon sebezhető állapotban volt, mégpedig azért, mert nagyon magas volt az adóssága. Tulajdonképpen az összes közép-keleteurópai országok közül Magyarországnak volt a legnagyobb adóssága.

Hogyan történhetett meg, hogy ilyen helyzetbe került?

 Magyarország olyan szempontból kivételes helyzetben volt, hogy fel tudott venni hiteleket a piacokon, míg a többi ország nem. A rendszerváltozás után Magyarország és a kelet-európai országok nagyobb részének a helyzetét az is megnehezítette, hogy összeomlott a szovjet piac, ahova korábban nagyban exportáltak.

Ön ebben a helyzetben mit javasolt Magyarországnak?

Abban a helyzetben a feladat az volt, hogy az adósságot csökkenteni kell. Megszorító intézkedéseket kellett hozni. Az IMF abban az időben támogatta a megszorító intézkedéseket. Ha nem lett volna az a pénz, amit a Valutaalap erre a célra adni tudott, akkor még nagyobb megszorító intézkedésekre lett volna szükség Magyarországon. Én akkor azt javasoltam, hogy mindenekelőtt a költségvetési hiányt kell fokozatosan csökkenteni, de úgy, hogy közben reformokat lehessen hozni, hogy hosszú távon növekedési pályára tudjon állni a magyar gazdaság. A kilencvenes évek közepétől a jövedelmek már el kezdtek növekedni. Ebben a privatizáció és a befektetések is nagy szerepet játszottak. A lényeg az, hogy elindultak a piacgazdaság irányába.

Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia csakhamar felvételt is nyert az Európai Unióba. Milyennek látja most ezeket az országokat?

Azt kell mondanom, hogy ezek azok az országok, amelyek a leggyorsabban növekednek. Az eurozóna majdnem, hogy stagnál. Olyan 1 százalék körüli növekedés van.  Az eurozóna sok nehézséggel néz szembe. Az Európai Unión belül a volt szocialista országok felzárkózó országok, ami természetes, mert egy alacsonyabb szintről jönnek. Felzárkózó országok, és ezek sokkal gyorsabban növekednek – 4-5 százalékkal nagyjából -, mint az eurózóna tagállamai.  Szlovákia is eurozónatag, és Szlovákia jól növekszik. Ez részben a külföldi befektetéseknek köszönhető, részben a helyi vállalkozóknak: szlovák, lengyel, magyar vállalkozóknak. Részben az, hogy elsajátítják az új technológiákat, és próbálják – idáig sikeresen is – a költségvetési hiányukat és az adósságot kordában tartani. Ezek az országok gyorsan növekednek. Itt vannak a Visegrádi országok: Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország – ezek tulajdonképpen a húzó országai az Európai Uniónak. De most már Románia is gyorsabban növekedik, Bulgária is. Azt szeretném hangsúlyozni, hogy ez teljesen normális. A felzárkózás azt jelenti, hogy ezek az országok gyorsabban növekednek, mint a többi.

Ennek egyrészt lehet örülni, de ez még nem jelenti azt, hogy problémák ne lennének…

Ami probléma, hogy az eurozóna nem növekszik elég gyorsan ahhoz, hogy fel tudja szívni a munkanélküliséget. Ez különösen nagy még mindig a mediterrán országokban, noha nem olyan nagy, mint a nagy pénzügyi válság után 2008-2009-ben, de még mindig nagy! Olaszországban is. Olaszországban az államadósság is magas, a költségvetési hiány is!Ami plusz most bejött, ez az úgynevezett koronavírus járvány. Ugye Kínából indult el, a kínai gazdaság lelassult. A kínai gazdaság nagyon gyorsan növekedett – hat, hat és fél százalék körül, húzta a világot. Ugye ne felejtsük el 1,4 milliárd lakosa van Kínának. Húzta a világot, de most nagyon lelassult. Közben a járvány átjött Európába, Olaszországba, de valószínűleg el fog terjedni más országokba is – reméljük, hogy nem-, de előfordulhat. Ez egyfelől megzavarja a közlekedést, a turisták kevesebbet utaznak, kevesebb helyre mennek el – tehát zavarokat okoz. Ott, ahol járvány van, be kell zárni gyárakat.  Manapság egy autó is úgy készül el, hogy négy-öt másik országban csinálják az alkatrészeket. Ha valamelyik országban korlátozni kell, vagy bezárni egy beszállító gyárat, akkor ez befolyásolhatja az egészet. Egyelőre kiszámíthatatlan, hogy ennek milyen hatása lesz. Már azt tudjuk, hogy van hatása. Lassulni fog, és már lassul is a növekedés. Azt még nem tudjuk, hogy milyen sokáig fog ez tartani, mekkora lesz a hatása. A tőzsdék óriásit zuhantak az utóbbi 3 napban. Megrendül a bizalom: mi fog történni? Ráadásul ott van a brexit. A brexit egészen biztosan negatív hatással lesz legalább rövid- és középtávon mind Nagy-Britanniára, mind az Európai Unióra, mert olyan erős volt a két fél között a kapcsolat, – itt is vannak közös beszállítók. Ez egy bizonyos fokig csökkenti az aktivitást, ráadásul a bizalmat is befolyásolja. Ugye a bizalom pedig mindig nagyon fontos. A vállalatok visszatartják a tervezett befektetéseiket. Mikor egy ilyen bizalmi válság jön, annak a lefutása sokkal tovább tart, mintha egy rövid sokk éri az országot és abból gyorsan ki tud menni. Nem ilyen a brexit, és nem ilyen a koronavírus.

Ha a gazdasági szempontok mellett a hatalmi szempontokat is figyelembe vesszük, akkor ezek milyen veszélyeket hordozhatnak magukban? Gondolok itt Kínára, Amerikára és Oroszországra is.

Nagyhatalmi rivalizálás már régóta van. Ami talán egy bizonyos fokig új, az az, hogy Kína nagyon feljött. Kínának megvannak a nagyhatalmi ambíciói. Ezt észrevette Amerika. Amerika ezért próbálja visszafogni Kínát különböző formában – például, mint a kereskedelmi háború. A rivalizálás megnőtt a két ország között nagyon nagy mértékben és mind a két ország a saját érdekeit nézi. Ugye Donald Trump mikor találkozott Hszi Csin-pinggel, Kína elnökével, azt mondta: „A kínai elnök Kínáért harcol, én Amerikáért harcolok, ezen kívül mi szeretjük egymást.” Ez a nagypolitika. Ez most befolyásolja azt, ami Európával történik. Európa sajnos lemarad ebben, mert nem egységes. Nincsen egységes külpolitikája, nincsen egységes hadserege. Európában ugyan 500 millióan vannak, többen, mint az Egyesült Államokbeli háromszázhúsz millió. Gazdasági hatalom, de nem egységes. Ezért nem tud olyan befolyást gyakorolni, mint ez a két másik nagyhatlom.

 Mi dönthet ebben a versenyben? Kell-e tartanunk valamitől?

Én remélem, hogy a rivalizálást nem a fegyverek fogják eldönteni, hanem a technológia. Az, hogy ki milyen hamar és gyorsan talál fel olyan új technológiákat, amin keresztül előnyt tud szerezni. Kína nagyon jó ebben. A kínai technológiának a fejlődése nagyon gyors. Ugye nagyon nagy a merítési lehetősége is, hiszen az 1,4 milliárd lakosa közül mindig lehet pár százezer nagyon okos embert, géniuszt találni. Nagyon sok pénzt – kormánypénzt – fektetnek be abba, hogy a technológiát fejlesszék. Ezt Amerika érzi. Amerika is nagyon jó a technológiában. Nekik is van egy nagy merítési lehetőségük a 320 millió lakosból.

Ebből a versenyből nyilván Oroszország sem szeretne kimaradni, de most ezt ne részletezzük, engem beszélgetésünk befejezése képpen még az érdekelne, hogy a tudományos kutatásokban milyen lehetőségeket lát a V4-ek országai, és ezen belül Magyarország számára?

A kelet-európaiaknak – ide értve a szlovákokat és a magyarokat – is megvan a képességük és a tehetségük, hogy jó eredményeket érjenek el a kutatásokban. Nekünk magyaroknak például sok neves tudósunk volt és van. Kimagasló felfedezések most is születhetnek itt. De az is tény, ezek az országok kicsik ahhoz, hogy nagy technológiai áttöréseket tudjanak csinálni, mert ahhoz sok pénz kell. Én most csak a magyar példát tudom mondani. Azok a startup cégek, amelyek feltaláltak valamit: Prezi, LogMeln – ezek azután kimennek Amerikába és ott fejlesztik tovább. Azért ott, mert ott van a piac, és ott van a tőke. Ezeket a cégeket az elején tudja finanszírozni. Kétségtelen, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak az agyelszívó hatása az innováció területén nagyon nagy, és ezen nehéz is lenne változtatni.

Köszönöm a válaszait:
Szaszák György