Tarlós István, Budapest főpolgármestere kétnapos munkalátogatásra érkezett Kassára, ahol a város új főpolgármesterével, Jaroslav Polačekkel a Budapest és Kassa közötti testvérvárosi megállapodás előkésztéséről folytattak megbeszéléseket.
A budapesti kezdeményező fél pozitívan értékeli, hogy Kassa új vezetése kreatívan viszonyul a témához. Erről Tarlós István, Budapest főpolgármesterével a Csemadok kassai székházában készítettünk interjút, ahol Magyarország Kassai Főkonzulátusa szervezett meg vele egy találkozót.
Főpolgármester úr megtisztelő számunkra itt Kassán az a szándék, ami Önt most ide vezette, de miért kellett erre ilyen hosszú ideig várnunk?
Budapest és Kassa között az együttműködésről az elődöm Demszky Gábor és az akkori kassai főpolgármester, Rudolf Schuster már 1993-an aláírtak egy szándéknyilatkozatot, de sajnos ezt megállapodás nem követte – és így az eredmények is elmaradtak. Én 1910-ben lettem Budapest főpolgármestere, és mi fontosnak tartjuk, hogy Budapestnek a környező országokból mindenhonnan legyen legalább egy jelentős településsel testvérvárosi kapcsolata. Eddig ezt a szerződést Lendvával, Székelyudvarhellyel és Beregszásszal kötöttük meg. Reméljük, hogy rövid időn belül erre Kassával is sor kerül. Még hátra van Zenta vagy Szabadka.
Milyen prioritásokat határoznak meg e testvérvárosi szerződésekben?
Elsősorban a kulturális téren való együttműködést tartjuk a legfontosabbnak, de hangsúlyosan helyet kell kapnia az oktatási tematikának, a környezetvédelemnek, a turisztikának – és nem utolsó sorban a fiataloknak. Ilyen nagy városok esetében, mint Kassa és Budapest célszerű lenne, ha a városüzemeltetési problémák is teret kapnának. Itt Kassán és Budapesten is a főpolgármester helyettes kolleganőinknek adtuk feladatul, hogy hangolják össze, egyeztessék a megállapodás tartalmát és tegyék elénk. Mi beterjesztjük a közgyűlés elé – és ha ott elfogadják, meggyőződésem szerint Budapest és Kassa között a testvérvárosi együttműködés akár már ebben az évben is életbe léphet. Lehetnek közös városnapok, fesztiválok, együttesek, zenészek, kórusok, képzőművészek, sport csapatok kölcsönös bemutatkozása egymás településein és hasonlók.
Mennyire lehetséges mindezt az aktuálpolitikai harcioktól mentesíteni?
Mi nem politizálni akarunk ezekkel a városkapcsolatokkal, jóllehet a közös történelmi múltat sem kívánjuk letagadni. Hogy olykor bizonyos problémák felmerülnek, az is természetes, de a Visegrádi négyek országaiban többnyire már ezek kezelésére is módot találnak. A feszültségek enyhítése nagyon kívánatos. Ehhez és egymás jobb megismeréséhez a testvérvárosi kapcsolatok kialakítása is sokat adhat.
Befejezésképpen már csak egy kérdés: megítélése szerint az olyan jelentős fővárosok, mint amilyen Budapest is, milyen szerepet játszhatnak Európa jövőbeli képének alakításában?
Nézze, Budapest is majdnem kétmilliós város, a nemzet fővárosa. Az európai fővárosok főpolgármestereinek is kétségtelenül fokozott felelősségük van. Ők nem diplomaták, nem a külügyek koordinátorai, ugyanakkor mégis bizonyos értelemben miniszteri státuszban levő emberek, akik az adott ország politikai elitjének valahol a részét képezik. És éppen azért, mert nem diplomaták, a kommunikációban könnyebben boldogulhatnak, mint a hivatásos diplomaták és a kormány képviselői. Ezért a kényes helyzetekben akár közelebb is hozhatják az országok álláspontjait, és indirekt módon legelsősorban azzal, hogy a hangulatot bizonyos intézkedésekkel, fellépéssel, kommunikációval, gesztusokkal javítják. Ilyen értelemben mindenképpen fokozott letősége és felelőssége van egy főváros főpolgármesterének. És ugyanez vonatkozik a nagy megyei jogú városok némelyikére is. Nem mindegyikre persze. Pozsony után Szlovákia második legnagyobb városa ugye Kassa. Kassát én bele sorolom abba a körbe, ahol a kassai főpolgármester visel bizonyos politikai felelősséget a közvetlenül törvénybe foglalt feladatain és hatáskörein túlmenően is. Ugyanez vonatkozik Budapestre is.
A válaszait köszöni: Szaszák György
/Borító kép: Köteles Sz./